Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Fodor István: Van-e honfoglalás kori emlékanyagunkban „friss belső-ázsiai beütés"?

ARCHAEOLOG IA CUMANICA 2 rületek nincsenek átkutatva annyira, hogy közelebbi pontot is megjelölhessünk, ahonnan származhatott ez a formakör a honfoglaló magyarság fémművességébe. Azonban módomban van hivatkozni a minuszinszki medence régiségeinek egy csoportjára, mely a régészeti irodalomban eddig alig vált ismeretessé... Mivel az anyag legnagyobb része publikálatlan, e helyen nincs módomban részletesebben foglalkozni ezzel a csoporttal. Az általam ismert csoport, melynek közzétételén dolgozom, meglepő rokonságot árul el a honfoglaló magyar fémművesség szóban forgó részével. Ennél valamivel kezdetlegesebb, de már megvan a szíjvégnek az a formája, mint a kenézlőinek, a szív alakú pitykék, különféle csatok, ugyanúgy jellegzetes lovasnomád vaseszközök kíséretében, mint Kenézlőn láttuk. Időben is valamivel korábbiak."

9 Következtetését így fogalmazza meg: „...a magyarországi »avar« emlékcsoportok Belső-Ázsiára való lokalizálása után a minuszinszki lovasnomád kultúra létezése nem meglepetés számunkra, s kétségtelen, hogy a honfoglaló magyar anyag kenézlői rétegének ezek az altáj-vidéki kultúrák szolgálnak alap gyanánt. Hogy közvetlen Minuszinszk-e az a terület, amely a magyar fémművesség ezen részének formáit és technikáját szolgáltatta, vagy valamely szomszédos terület, azt elegendő anyag hiányában eldönteni nem lehet."

10 Két évvel később, a Századokban megjelent, történeti összefoglalásában még nyomatékosabban hangsúlyozza a honfoglaló magyarság műveltségében és népességében állítólag kimutatható belső-ázsiai elemeket. Mint írja, „az anthropológiai adatok, melyek az ilyen magyarországi sírleletekkel kapcsolatosak (Törtei, Ókécske, Kenézlő) belső-ázsiai népeknek erős betelepedéséről tanúskodnak. A belső-ázsiai avar fémművesség egyes vonásai élnek a dél-oroszországi kazár fémművességben is. Kétségtelen tehát, hogy a magyarokhoz a kazárok révén is kerültek belső-ázsiai elemek. De emellett számolnunk kell közvetlen belső-ázsiai hatásokkal. A belső-ázsiai fémművesség egyes vonásai annyira frissek és annyira dominálok a levédiai fémművességben, hogy szinte egy egész fémművességi gyakorlatnak áttelepítéséről lehetne beszélni. . .Valószínűen belső-ázsiai törzs vagy törzsek olyanféle csatlakozásáról lehet szó, mint a kabaroké volt. Ez 9 Uo. 10 Uo. 110. a IX. sz. közepe előtt aligha következett be... Minden esetre a megalakuló honfoglalás kori magyarságnak egyik legelőkelőbb rétegét a gazdag sírleletek tanúsága szerint ezek a belső-ázsiai (mongol, mongoloid) elemek alkották. A lovasnomád rendszer megszervezésében ezek a belső-ázsiai elemek vezető szerepet játszottak."

1

1 Dolgozatában később még egyszer visszatér erre a kérdésre, amikor - Zichy István figyelmeztetése nyomán Radloffra hivatkozva - megjegyzi, hogy a kirgizeknél a nők lószerszáma ugyanúgy díszesebb volt a férfiakénál, mint a honfoglaló magyaroknál. „Valószínű - írja - hogy a lócsontokkal való temetés rítusa is ebből a belső-ázsiai forrásból származott át Oroszországba és a magyarság körébe."

12 Az idézett mondatokból egyértelműen megállapítható, hogy Fettich ez utóbbi dolgozatában már jóval határozottabban tör lándzsát a levédiai magyarságot ért belső-ázsiai hatás mellett, s itt már azt is felteszi, hogy a IX. sz. közepe után a levédiai magyarsághoz egy belső-ázsiai törzs csatlakozott. Nem hivatkozik ugyan e fontos néptörténeti következtetésének a régészeten és embertanon kívüli más forrására, ez azonban a magyar őstörténet-kutatás történetében jártas szakember számára nem lehet kérdéses. 1930-ban jelent meg ugyanis a kiváló magyar turkológus, Németh Gyula könyve, amely hosszú időre meghatározta a nyelvészeti irányultságú őstörténeti kutatásunkat.

13 E művében Németh Gyula törzsneveink etimológiáját vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy Kürt törzsünk neve a „frissen esett, mély hó, hótorlasz" jelentésű török szóból származik. Ennek történeti hátterét pedig így látta a jeles filológus:,,...a Kürt egy Jeniszej-vidéki török nép, közte és a magyarság közt a név egyezése alapján etnikai kapcsolatot kell feltennünk."

1

4 E feltevés valószínűségének bizonyítékát a székely rovásírás Jeniszej-vidéki eredetében, a kazár birodalom türk eredetű népességében, továbbá - ami itt számunkra fontos - a régészeti emlékanyagban látja. Ezt írja: „Honfoglaló magyar régészeti emlékeknek Minuszinszk-vidéki leletekkel való összefüggése is kimutatható, mint Fettich Nándor velem közölte, »Minuszinszk-vidéki... szíjvégek feltűnő rokonságot 11 FETTICH 1933, 257-258. 12 Uo. 379. 13 NÉMETH 1930. 14 Uo. 252. 62