Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Tomka Péter: Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont (Metro) 552. sír - a „lovashalász", avagy az interpretáció határai

TOMKA PÉTER: M É N F Ö C S A N A K - B E VÁ S Á R L Ó K Ö Z P O N T Tomka Péter Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont (Metro) 552. sír - a „lovashalász", avagy az interpretáció határai A Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont (Metro) területén teljesen feltárt temető különleges helyet foglal el a Kisalföld avar kori kutatásában (1. kép). A tájegység területén - eddig - a korai avar kor sztyeppei hagyományokat követő magányos, vagy kisebb csoportokat alkotó sírjait, „temetési kerületeit"

1, valamint a közép- és kései avar kort átívelő szabályos falusi temetőket ismertük.

2 Váratlan volt tehát egy olyan, több mint 200 sírós korai és középavar temető előkerülése, amelynek egy-két sírlelet kivételével, nincs késő avar folytatása. Különleges, mert olyan tárgytípusok sorozatát szolgáltatta, amelyek eddig ismeretlenek voltak a tágabb, kisalföldi környezetben (ilyenek pl. gyűjteményeink első kürtösvégű karperecei, spirális karikájú rombuszfejű gyűrűi, hajviselethez tartozó ólomcsövecskéi, lemezcsüngős-spiráldrótos nyakékei, bizánci-balkáni edénytípusai). A sorozatot folytathatjuk a nálunk eddig rendkívül ritka viseleti elemek és szokások felsorolásával, amelyek ebben a temetőben rendszeresen fordultak elő (pl. két félgömbből öszszeállított üreges fémgyöngyök, kettős csonkakúp alakú színes gyöngyök sorai, itáliai öntött övgarnitúra, szűcstűk sorozata, csontfésűk, a fegyverzet öszszetétele és száma, edény- és ételmellékletek aránya, amúgy megszokott középavar viseleti elemek, mint a hajfonatszorító vagy a mellboglár teljes hiánya). Egy, az avar környezettől természetesen nem független régészeti szubkultúra

3 megnyilvánulásait ismerhettük meg, amely erős dél-dunántúli, késő antik és germán kapcsolatokkal rendelkezett. Jogosan tételeztük fel tehát, hogy itt „tájidegen" népességgel van dolgunk, akik valamilyen módon - éppen egy római kori útelágazásnál - a távolsági kereskedelem közvetítésében (is) szerepet játszottak és akik az idő múlásával egyre erősebben asszimilálódtak környezetükhöz. A temető 1 TOMKA 2005,160-161; TOMKA 2008c, 236-241; TOMKA 2009. 2 Győr, Mosonszentjános, Mosonszentpéter, Bágyogszovát, Dör, Táp, Farád - hogy csak a legismertebbeket nevezzük meg, ld. egyébként az ADAM megfelelő címszavait. 3 A „régészeti szubkultúra" fogalmát 2008-as bonni előadásunkban használtuk először: TOMKA 2008a, 616. belső kronológiáját a tárgytípusok elterjedésén kívül szuperpozíciók, a tájolás szabályos megváltozása

4 és C14-es vizsgálatok támogatták.

5 Az interpretáció szempontjából az egyik legérdekesebb, számos általános problémát felvető sír volt az 552. objektum jelzésű,

6 bemutatása egyben alkalmat ad az időrendi, kulturális és etnikai következtetések nehézségeinek szemléltetésére. Katalógus 552. sír. Férfi. Mélység: 50 - 45 cm + humusz, Tájolás: 15 vonás /Ny-K/. A munkagép itt sajnos erősen belemart a mélyebbre nyúló humuszba, ezért nyesés után csak 10 cm maradt a sírgödörből. A gödör alja egyenes. Feltűnő a koponya és a sírvég közti nagy üres hely. A fejvég valamivel mélyebben volt a lábvégnél. Állatjáratok tették nehézzé a megfigyeléseket. A váz helyzete háton fekvő, nyújtott, a csontok megtartása gyenge, a mellkas közepe, a bal váll és a kézujjak bolygatottak. A koponya teljesen összelapult (2. kép). Leletek

7: /. Lószerszámveretek - nagy félgömbfejü, ólommal kitöltött belsejű ezüstveretek, háromkaréjos szíjelosztók töredékei, szíjvég és a felerősítéshez ólomba ágyazott szíjvég-pántok valamint számos szegecs és kis ezüstlemez-töredék- a nyesésnél kerültek elő, a jobb lábvégben egy halomban. Sajnos a nyesést végzők nem tartották meg őket eredeti helyzetükben, hanem szorgalmasan összegyűjtötték a kimozduló darabokat. Még így is sok kikerült a kidobott földbe, ezeket fémkeresővel igyekeztünk összegyűjteni. A nyesésnél találtuk meg a zabla szájvas töredékét is. 4 A Kölked-Feketekapu A temetőben ugyanaz a tendencia figyelhető meg, mint Ménfőcsanakon, t.i. a Ny-K irányítástól a korábbi fázisban inkább D felé, később (a szuperpozíciók tanúsága szerint) inkább É felé tértek el: : STADLER 1996, 392-393. 5 Bővebben foglalkoztunk a temető értékelésével: TOMKA 2008a, 601-618. A temető (rövid, de három nyelvű) ismertetése: TOMKA 2008b, 123-133. 6 A temető területén őskori és középkori jelenségek is voltak, az objektumokat folyamatosan számoztuk. 7 A leletek egy részének fényképei megjelentek: TOMKA 2008a, 5. - 6. kép. 253