A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára - Magyarország Levéltárai (2014)
Heves vármegye levéltára A vármegye levéltára azt a hivatalt szolgálta ki, amely létrehozta iratait, tehát megőrző helyek, latinul conservatoriumok voltak. Bennük lehetett megtalálni a birtoklási, adózási, bíráskodási, azután iskola-, egészség- és építésügyi, iparűzési stb. ügynek az előzményeit, ha azokra akár a királynak, akár a nádornak vagy más főméltóságnak, akár a vármegyének, városnak, akár a nemes embernek — később a polgárnak — szüksége volt. Eredetileg tehát a levéltárak „élő szervezetek” voltak, s csak a 19. században kezdték őket archívumoknak nevezni. 1950-ig minden önállóan működő igazságszolgáltatási, közigazgatási egységnek — azaz minden rendű és rangú városnak, falunak —, gazdasági és más szakmai intézménynek, olyan testületeknek, mint például a céhek, a polgári egyesületeknek, a politikai pártoknak egyaránt érdeke volt saját levéltár fenntartása. A mai megyei levéltár elődje is eredetileg csak a nemesi vármegyei igazgatás és bíráskodás során keletkezett iratokat őrzött. Ezzel a feladattal eleinte, a 16—17. században előbb az alispánt, majd a jegyzőt — a nótáriust — bízták meg, aki hivatalából való távozása során az alispánból, egy szolgabíróból és esküdtből álló bizottság jelenlétében volt köteles hiánytalanul átadni utódjának a leveleket és az aktákat. Eger 1596-os török kézre kerülése után a vármegyei közgyűléseket a szomszédos Nógrád megyében, legtöbbször Füleken tartották, és ott őrizték a vármegye levéltárát is. Amikor 1682-ben Thököly Imre ostromolta a várat, a levéltár legrégibb, akkor három ládát kitevő iratai a tűz martalékai lettek, kivéve az 1657 utáni közgyűlési jegyzőkönyveket. Pedig a vármegye hatásköre akkor már — az 1569. évi 52. törvénycikk alapján - Külső-Szolnok megye területére is kiterjedt. „Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék” csak az 1876. évi 33. törvénycikkel váltak szét, amikor létrejött Jász-Nagykun-Szolnok megye, melyhez ekkor még nem tartoztak Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, Tiszaörs és Nagyiván községek.
