Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Horváth Richárd: Újonnan előkerült középkori oklevélszövegek a Győri Egyházmegyei Levéltárban (Tapasztalatok középkori forrásanyagunk lehetséges kiegészítése terén) / 3–13. o.

HORVÁTH RICHÁRD ÚJONNAN ELŐKERÜLT KÖZÉPKORI OKLEVÉLSZÖVEGEK A GYŐRI EGYHÁZMEGYEI LEVÉLTÁRBAN (TAPASZTALATOK KÖZÉPKORI FORRÁSANYAGUNK LEHETSÉGES KIEGÉSZÍTÉSE TERÉN) "A Mohács előtti teljes levéltári anyag birtoklása érdekében tehát két fő feladatot kell megoldani: [...] 2. az Országos Levéltáron kívül őrzött okleveles anyag feldolgozottságának szintjét az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárának szintjére kell emelni."

1 A magyarországi középkori kutatások nemzetközileg is párját ritkítóan ideális körülményeit létrehozó Borsa Iván fenti gondolatai az elmúlt évek-évtizedek után még ma is időszerűek. Sajnos a vidéki és határon túli levéltárakban őrzött középkori oklevelek (ez utóbbiak esetében természetesen a magyar vonatkozásúakra gondolunk) feltárása iránt meglehetősen csekély az érdeklődés, ami alól jószerivel egyetlen üdítő kivételt ismerünk: a Vatikáni Levéltárban folyó munkát. Ugyanakkor épp Borsa volt az, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a forrásfeltáró és gyűjteményépítő munka még korántsem ért a végére. A fontosabb feladatok közt a szervezett Hungarica-kutatást, kézirattárakban megbúvó másolatos gyűjtemények szisztematikus feltárását, valamint a Mohács utáni időszak levéltári forrásanyagának átvizsgálását jelölte meg.

2 Ezt mindenképp fontos szem előtt tartanunk ma is, hiszen a magyar történelem középkori forrásait egy helyen tanulmányozhatóvá tévő gyűjtemény frissességének megőrzése minden magyar levéltáros és kutató közös érdeke (tegyük hozzá, határokon innen és túl egyaránt). Értékét ráadásul tovább növeli a tudományos szempontokon túlmenően egyedisége is, Európában ugyanis még hasonló forrásgyűjteménnyel is alig-alig találkozhatunk.

3 E szempontok mindenképpen figyelemre méltóak, hisz különféle iratanyagok rendezési munkálatai folyamán szinte bármikor számítanunk lehet ismeretlen középkori oklevélszövegek felbukkanására.

4 Az eddigiek mellett arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az utóbbi néhány esztendőben örvendetes változás állt be az eleddig ismeretlen középkori források feltárása 1 BORSA IVÁN: A magyar medievisztika forráskérdései. (Medievisztika és levéltári anyag). Levéltári Közlemények, 44-45. (1974) 114. 2 Vö. BORSA IvÁN: A Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményei 1882-1982. Levéltári Közlemények, 53.(1982)2. sz. 11. 3 A Magyar Országos Levéltár (= MOL) Középkori Gyűjteményeivel mutat hasonlóságot az Alsó-ausztriai monostorok középkori okleveleit virtuálisan együvé gyűjtő, jelenleg kiépülő adatbázisa, amely a tartomány 24 levéltárából tartalmazza a pontos levéltári jelzetek és kiadási adatok mellett az oklevelek regesztáit, de több esetben már fényképeiket is: Monasterium. Virtuelles Urkundenarchiv österreichischer Klöster (elérési helye 2004 nyarán: www.monasterium.net

) 4 A későbbiekre nézve feltétlenül tisztázandó az "ismeretlen oklevél" fogalma. Ez alatt minden olyan oklevélszöveg értendő, amelynek adatai és fényképe a MOL DL-DF gyűjteményében nem szerepel. Miután a honi középkorkutatás szinte kizárólagosan ezen a gyűjteményen alapszik, bátran állítható, hogy az ebben nem szereplő szövegek — csekélyke kivételtől eltekintve — a tudományos kutatás előtt ismeretlenek maradnak. Azokat a levéltárunkban előkerült másolatokat tehát, amelyeknek léteznek eredeti példányai más levéltárakban vagy a DL-DF gyűjteményben, nem vettem figyelembe. 3