Lapszemle, 1931. január

1931-01-02 [1370]

ujabb terjedelmes nyilatkozatot adott a magyar külpolitika fejlődéséről, a revízió lehet őségéről , az olasz-magyar békepolit ikáról, a francia barátságról és a magyar-osztrák tárgyalásokról- Arra a kérdésre, hogy vázolja a magyar külpolitika útját, amióta ő a Népszövetség munkájába bekapcsolódott, Apponyi Albert gxóf azzal válaszol, hogy e kérdést ugy tekinti, hogy a világpolitikai áramlatok miképpen alakultak ki kedvezőbben, vagy kedvezőtlenül Magyar <x s a ágra nézve Mindent tekintetbe vlve,Apponyi azt mondja, hogy nem lehet kedvezőtlen választ a$iij sert tagadhatatlan tény, hogy nz. országnak tekintélye kifelé emelkedett s hogy emelkedőben vannak a müveit nemzetek köztudatában azok az eszme irányzatok amelyek a magyar végcéloknak megfelelnek Miádig általánosabbá válik ugyanis az a meggyőződés amelyet különösen a világgazdaság chaotikus állapota érlel, hogy az egész párisi békemű és annak keretében természetesen a trianoni békeszerződés is, gyökerében el van hibázva, ahonnan aztán logikailag csak egy lépés vezet annak megállapít ás ára hogy azt revideálni kell Az eszmék fejlődésének tagadhatatlan ez az iránya, ennek megállapítása megóvhat bennünket a o süggedóstől, de viszont a túlhajtott reménykedéstől is meg kell,hogy óvjon az a másik megállapítás, hogy a közfelfogásnak ez az átalakulása természetszerűleg lassan halad és hogy annak theóretikus megállapításaitól még hosszú ut van a megfelelő cselekvésig* Majd hosszabban vá zolva genfi megfigyeléseit azt mondja, hogy rendkívül óvatosan kell lábat láb elé tenni, mert a még teljesen meg nem ért uj lelki irányzat egyszerre visszacsaphat a régi mederbe, ha azt idő előtt akarják megnyilatkozásra kényszeríteni Ha még felvetnék a revízió kérdését, talán dörgő neavolna a válasz.. Viszont holnap ez már máskép lehet.Ami pedig a magyar-olasz békepolitika jelentőségét illeti Apponyi Albert gróf a következőket mondja;, Azok a körülmények, amelyek a ADC7Á f'r'U' l r« rirr/n