Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-15 / 1. szám
1955 január. “KRÓNIK A” 3-ik OLDAL szakítása a legjobb lépések egyike volna kormányunk részéről, hogy visszanyerje erkölcsi vezetőszerepét a szabad világban. Tekintet nélkül arra, hogy szövetségeseink csatlakoznak-e azonnal akciónkhoz, nemcsak a szabad-, de a rabnépeknél is kiváló hatást tenne azon eltökéltségünk, hogy a nemzetközi szerződések kíméletlen és önkényes megszegését nem támogatjuk a diplomáciai összeköttesek folytatásával. NEM HIÁBAVALÓ MARTIRIUM! — Ha el vagyunk szánva, — miként tényleg ez a helyzet, — hogy minden lehetőt megteszünk a Szovjetunióval való nyílt összecsapás elkerülésére, a nemzetközi erkölcs fegyverei a legerősebbek között vannak fegyvertárunkban. Az erkölcsi fegyverek teljes használata talán az egyetlen ut, amelyen változást érhetünk el a kommunizmus jelenlegi politikáján. Senkisem volt ezzel jobban tisztában, mint a férfiú, akinek tiszteletére ma itt összegyűltünk. — Mindszenty bíborosnak a martiriuma akarásával oly mértékben sikerült egyesíteni a szabad világ felháborodását a kommunista barbarizmus és zsarnokság ellen, mint talán senki másnak. Amikor hat év előtt letartóztatták, számolt a halál eshetőségével és a megalázás valószínűségével. Hősiesen és bátran nézett szembe sorsával, bármi legyen is, miként a mártírok az ókori Rómában szembenéztek az oroszlánokkal a Colosseum amphiteatrumában. És a rendeltetés, amelyet vállalt, sokkal hatásosabb volt, mintha bármi mást tett volna. — Csak a kommunisták tudják, Mindszenty valaha élve szabadul-e börtönéből? Tekintet nélkül erre, csak azt remélhetjük, hogy valamikép értesült arról, hogy megfélemlitheíetlen áldozata nem volt hiábavaló. Továbbra is hasznos lesz, mint az erkölcsi vezetés és erkölcsi bátorság példája, amelyet számunkra mutatott és amely halála után is sokáig emlékezetben marad. FOLYTATNI KELL AZ ERKÖLCSI ELLENÁLLÁST! — Biztosra veszem, hogy Rab Magyarország meghallja szavaimat. Azokat, akik meghallják, kérem, folytassák erkölcsi ellenállásukat a kommunista uralom ellen, amelyben Mindszenty oly fénylőn járt elől. Az önök országa már előbb is többször szenvedett idegen uralom alatt, a hosszú és dicsőséges történelme folyamán. De olyan férfiak szellemei mint IV. Béla, Hunyadi János, Kossuth Lajos és sokan mások mindig ébren tartották a szabadság és függetlenség lángját és Magyarország lerázva az idegen bilincseket, mindenkor diadalmas maradt. Mindszenty József most elfoglalja helyét a nemzeti hősök sorában, mint azok egyike, akiknek tettei és szavai ihletet adnak a túlélőknek a harcra, hogy biztosítsák, Magyarország ne maradjon örökre letiportságban. Emlékezzetek őseitek szellemére. Emlékezzetek Mindszenty bíboros példájára! Emelkedjetek fel térdetekről és emeljétek fel újra fejeteket: “Talpra Magyar!” (Bentley képviselő e két szót Magyarország felé magyarul mondta. Szerk.) IDEKINT IS HARCOLNI KELL A GYŐZELEMIG! —És mi is, akik a külvilágban folytatjuk a harcot, legyünk bár amerikaiak, magyarok vagy valamely más elnyomott nép fiai, mi se adjuk fel a harcot soha az istentelen, totalitárius kommunizmus erői ellen. Legyünk erősek hitünkben, hogy eljön a nap, amikor a jog és igazság mindenütt győzedelmeskedik. Tartsuk állandóan a szabad népek szeme előtt a rabnemzetek szenvedéseit és biztosítsuk, hogy az erkölcsi erőnek és bátorságnak nagy példái, amelyeket olyan férfiak mutattak, mint Mindszenty, sohasem merüljenek feledésbe. E feladat érdekében semmilyen erőfeszítés sem lehet tulnagy. örökre hálásnak kell lennünk, hogy olyan férfiaink vannak, mint Mindszenty, akik oly sokkal járultak hozzá és legyünk hálásak, hogy alkalmunk van oly kevéssel hozzájárulni, részünket megtenni ahhoz, hogy a világ szolgaságban lévő felé visszanyerje szabadságát és hogy láthassuk, az igazság újra győzni fog és ismét béke fog uralkodni fölöttünk. A Jóisten adjon áldást és erőt ehhez, — a mi harcunkhoz! LEVELEKBŐL Engedje meg Szerkesztő Ur, hogy hálámat fejezzem ki szívességért, hogy már ily régóta ingyen kapom a Krónikát. Sajnos, mint leszerelt és sebesült légiós, itt Németországban nem a legrózsásabb viszonyok közt élek. Mindenesetre néhány magyar honfitársammal sikerült mér megértetni a Krónika elveinek helyes és igaz voltát és igy esténként ha összejövünk, mindannyiunknak vigaszt és reményt nyújtanak a Krónika épületes és nívós cikkei. Elnézést kérek alkalmatlankodásomért, egyben kellemes és boldog karácsonyi ünnepeket kívánok Szerkesztő Urnák és a Krónika minden munkatársának. Baden, Németország. Magyaros üdvözlettel, Igriczi Lajos. *-■- < ; \ r—' Az év végének közeledtével szívből mondok köszönetét mindnyájunk nevében a Krónika küldésért. Nyugodtam állíthatom, hogy a Krónika tartalma és színvonala hatalmas erkölcsi erőt jelent az emigrációban és a Krónika történelmi hivatást tölt be. Ezzel szorosan összefügg, amikor oly gyakran hallom a honfitársaktól: “Megjött már a Krónika? . . . Mikor jön meg A Krónika? . . Osztály-különbség nélkül nagyon várják minden hónapban. Kívánunk kellemes karácsonyt és boldog újévet, a hála kifejezésével és szeretettel, tisztelettel Hohenweiler, Ausztria. Bongár József. LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható. A FRANCIA JÓVÁHAGYÁS. A Nyugat-Németországnak az Atlanti Egyezmény országai atonai szervezetébe való felvételéről és tizenkét német divízió felállításáról szóló nemzetközi egyezményeket a francia kamara tíznapos izgalmas tárgyalás után december 30-án 287 szavazattal 260 ellen jóváhagyta. A francia szenátus februárban fogja tárgyalni az egyezményeket és ha valami kifogásolni valót talál, a törvényjavaslat visszamegy a kamarához, ami több hónapos haladékot okozhat. A német fegyverkezés francia ellenzői abban reménykednek, hogy közben tárgyalások lesznek a Szovjettel, — Mendes France miniszterelnök májusra szorgalmaz uj négyes konferenciát, - és bizakodnak, hogy olyan hidegháborús béke jön létre, amely uj helyzetet teremt a tizenkét német divizió felállítása ügyében és végeredményben a nyugat-németek csak a belső rend fenntartására legszükségesebb, csekélyszámu fegyveres erőt állíthatnak majd fel. Ily négyes konferenciához fűzött francia reménykedések vérmes optimizmusnak mondhatók, ellenben a nehézségek, amelyek között a francia jóváhagyás keservesen összehozott kicsiny többséggel létrejött (egy héttel előbb 281 szóval 257 ellen elvetették a jóváhagyó javaslatot és ezt a határozatot sikerült utóbb amerikai és angol nyomással visszájára fordítani), arra mutatnak, hogy a franciák továbbra is görbe szemmel nézik a németek felfegyverzését és számítani kell újabb akadékoskodásaikra. Eisenhower elnök örömét fejezte ki a szavazás végső eredménye fölött, de hozzátette, hogy még sok tennivaló lesz Nyugat-Németországnak a Nyugati Unionban (Anglia, Francia-, Olasz és Nyugat-Németország, Belgium, Holland és Luxemburg) való elhelyezkedése körül. Washingtonban tisztában vannak azzal, hogy nincs végük az aggályoknak, amelyeket a franciák két világháború német elindítása és tapasztalatai miatt táplálnak a német fegyverkezéssel szemben és hogy ez aggályok befolyásolhatják Franciaországnak a Szovjettel szembeni politikáját, a Nyugattal való szövetsége megbízhatóságát. Az olasz parlament néhány nappal Karácsony előtt a kommunisták és baloldali szocialisták szavazataival szemben nagy többséggel jóváhagyta a Nyugat-Németország fegyverkezéséről szóló egyezményt. • * • A párisi egyezmények nem rendelkeznek arról, hogy német egyesítés esetén Németország itovábbra is tagja marad a Nyugat Unionnak és ezt a nyugatnémet kormány hivatalosan is úgy magyarázza, hogy egyesítés esetén Németország szabad kezet nyer. Mivel ekként az egyesítés uj bonyodalmak számára nyithat ajtót, a német szociáldemokraták úgy látják, hogy a Nyugatnak eszeágában sem volna siettetni bármiféle egyesítési akciót és a kettészakítottság beláthatatlan időre meghosszabbodna. Várható azonban, hogy amint Nyugat-Németországnak saját hadserege lesz, az az egyesítés dinamikus üggyé fog erősödni és a koreai háborúnak német földön való megismétlődése a távolról sem kizárt eshetőségek közzé fog tartozni... De épp úgy lehetséges, hogy a Szovjet megpróbálja a maga oldalára édesgetni Németországot, nemcsak az egyesítés ígéretével, de a lengyel csatlósai kezében lévő német területek visszaadásával. A Szovjetnek csupán a lengyel csatlóskormányhoz küldendő parancsába kerülne, hogy ez békés utón megvalósuljon, mig Amerika csak világháború utján tudná visszajuttatni e területeket a németek birtokába. . . Az orosz-német összefogás, amelyről nemcsak orosz, de német nyugat-gyűlölők is mindig álmodtak, végzetes lehetne Európa jövőjére, — de Németországra is. A németek nem akarnak kommunizmust, de kérdés, nem hinnének-e egy német-orosz “békés együttlétezés” komoly lehetőségében? Mindenesetre arra kell számítani, hogy hintapolitikát akarnak majd folytatni a Nyugat és Kelet között, hogy “a mérleg nyelve” legyenek. Nem fogják beérni, hogy tagjai lettek egy hatalmas összefogásnak azon veszéllyel szemben, hogy az oroszok lerohanják Európa még szabad részét, de megvannak a saját külön céljaik, nemzeti követeléseik is, amelyek egyes jelek szerint nemcsak az elszakított régi német területek lehetőleg diplomáciai utón való visszaszerzésére, de Ausztriára, a Szudetavidékre, sőt ugylehet újra az Európa feletti uralomra is kiterjednek. . . Nem sok kétség lehet aziránt sem, hogy Nyugat-Németország nem fogja magát sokáig a párisi egyezményektől megszabott tizenketes diviziószámhoz tartani, hanem miként a harmincas évek áözepe felé tette, egyszerűen tulteszi magát a nemzetközi szerződések látszámkorlátozásain, kivált amikor a Nyugat felé azt az indokolást használhatja, hogy közös érdek, hogy nagyobb, igazán nagy haderőt tartson készenlétben a Moszkva-Peiping tengely veszedelmével szemben. * * * A Nyugat továbbra is törekszik fenntartani a németországi megszállást és amig ez tart, mindenesetre fékezően fog hatni a németekre, de a Szovjet már régóta taktikázik a németországi kivonulás javaslásával. A tizenkét divizió felállításába is beletelhet még legalább két esztendő. De bizonyos, hogy 1954 december 30-ika nevezetes történelmi dátum marad. A jövő fogja megmutatni az annyira kívánatos üdvösebb kialakulás felé nyitotta e meg a világ és benne a hányatott Európa útját? Remélni kell, hogy ezúttal az optimistáknak lesz igazuk és a németek újbóli fegyverkezése elősegitője lesz a kommunista világuralmi törekvések meghiúsításának és Európa rab része felszabadításának. nfiBob" ' . tisyp' imt.be.
