Kétli Károly dr.: Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről (Budapest, 1881)

az idegrendszer központi és periferikus részből áll.

A központi részt az agy és a gerinczvelő alkotják; az előbbi kompakt gömbalakú tömeg, mely a koponyaürt tölti ki (1. ábra, ej, míg a gerinczvelő a gerinezoszlop csigolyáinak csatornájában nyúlik el (N).Az idegrendszer periferikus részét az agyból és gerinczvelőből szétágazó idegtörzsék és ezeknek elágazásai képezik. Az agy, gerinczvelő és ezeknek szétágazó idegei együttesen állati (vagyis agygerinczvélői) idegrendszernek neveztetnek. Ezen kívül van még egy másik idegrendszer is, az úgynevezett együttérző idegrendszer, mely a gerinezoszlop két oldalán párliúzamosan lefutó ideg-fonalakból és dúczokból áll, melyekből összekötő szálak futnak az állati idegrendszerhez és számos fonat húzódik a zsige- rekhez és a véredényekhez.

Az idegrendszer elemeit tekintve, találunk abban sejtes és rostos képleteket. A sejtes képletek legnagyobb számban az agyban és gerinezvelőben találhatók, azonban az együttérző ideg is gazdag ily sejtekben. Az ideg- rendszert nagyban véve, Brücke szerint, egy ország telegráfrendszerével lehet összehasonlítani, hol a sejtes elemek az elektromos telepeket, az idegrostok pedig a dróthálózatot képezik, melyeken át egy részről a közÍ47