Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

XLII. évfolyam, 290. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. december 11., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Segítséggel, kezdemónyezően Kádár János Ausztriába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára Rudolf Kirchschiágernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására kedden rövid láto­gatásra Ausztriába utazott. Kíséretében van Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Esztergályos Ferenc, külügyminiszter-he­lyettes. Nagy János, hazánk bécsi nagykövete a hely­színen csatlakozik a kísérethez. Kádár János búcsúztatásá­ra a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Né­meth Károly, az MSZMP fő­titkár-helyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának ve­zetője, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán La­jos közlekedési miniszter. Jelen volt dr. Peter Wilfling követtanácsos, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Kádár Jánost és kíséretét az esti órákban Sopronban Győr-Sopron megye valamint Sopron város párt- és taná­csi vezetői fogadták. A ven­dégek az éjszakát .’upronban töltik, ahonnan reggel foly­tatják útjukat. Hatékony munkával segít­sük elő az MSZMP XIII. kongresszusa határozatából adódó feladatok megvalósí­tását — ez volt a mottója tegnap a Szaboles-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége küldött- gyűlésének Nyíregyházán. A Móricz Zsigmond Színházban tartott tanácskozáson részt vett és felszólalt Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbi­zottság titkára és Poden Gyula, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának fó­ti tkár helyet tese. Héri Lászlónak, a TESZÖV elnökének megnyitója után Hosszú László titkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. Elmondta, Ülésezett a TESZÖV küldöttgyűlése Bővülő jószomszédi kapcsolatok Lázár György Belgrádban Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke Milka Planinc- nak, a Jugoszláv SZSZK szö­vetségi végrehajtó tanácsa (kormánya) elnökének meg- ihívására kedden a kora dél­utáni órákban hivatalos ba­ráti látogatásra Belgrádba érkezett. A vendégeket a jugoszláv főváros topcsideri pályaudva­rán Milka Planinc, a szövet- • ségi végrehajtó tanács elnö­ke, Nedeljko Mandics, a szö­vetségi végrehajtó tanács tagja, Szvetozar Rikanovics, a szerb köztársasági kor­mány alelnöke, Budimir Lon- csar, a szövetségi külügyi titkár (külügyminiszter) he­lyettese és Milovan Zidar budapesti jugoszláv nagykö­vet fogadta. Lázár György röviddei megérkezése után felkereste a belgrádi emlékközpontot ahol kegyeletét leróva virág­csokrot helyezett el Joszip Broz Tito sírján, majd pe­dig beírt az emlékkönyvbe. Ezt követően Új-Belgrád- ban a föderáció palotájában megkezdődtek a magyar és a jugoszláv kormány elnöké­nek tárgyalásai. A Lázár György vezette tárgyalóküldöttség tagjai -. Hetényi István pénzügymi­niszter, Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes, Györke Sándor belgrádi nagykövet. (Folytatás a 4. oldalon) Betöltetlen orvosi állások Ülést tartott az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének keddi me­gyei bizottsági ülésén a máté­szalkai kórház munkaerő- és bérgazdálkodása került na­pirendre. A téma azonban — épp az egészségügyben végbement integrációs folyamat jóvoltá­ból is — sokkal szélesebb kö­rű volt, mintsem egyetlen gyógyintézmény szűk tevé­kenységének vizsgálata. A beszámolót ismertető dr. Papp László igazgató főorvos is rámutatott, hogy a vonzás- körzet kibővülése és a kór­ház-rendelőintézet új szak­mai programja alaposan meg­növelte az intézet feladatait, s ennek összefüggésében vizs­gálták meg a munkaerő- és bérgazdálkodás helyzetét. Fi­gyelemre méltó az a tény, hogy míg 1981-ben két üres orvosi állás volt és nem volt hiányzó szakdolgozójuk, je­lenleg öt orvosi és két szak­dolgozói állás betöltetlen. Az alapellátást végző há­lózatban nincs gond Máté­szalkán, valamennyi állás betöltött. Az üzemegészség­ügyi szolgálatnál pedig foko­zatosan átszervezték főfog­lalkozásúvá a részmunkaidős orvosi posztokat. Az öt esz­tendőre visszatekintő beszá­molóból az is kitűnik, hogy két évvel ezelőtt fejlesztet­ték a városi gyermekkörzeti hálózatot, s ma 4 körzeti gyer­mekorvos dolgozik, sőt az idén nyáron sikerült betöl­teni a csengeri körzet gyer­mekorvosi állását is. A szakrendeléseket ma már zömmel főfoglalkozású szak­orvosok végzik Mátészalkán, de a községi körzeti fogor­vosok terhelése — a betöltet­len állások miatt — rend­kívül nagy. A kórházi fekvőbeteg-ellá­tás terén még 1981-ben is úgy látszott, hogy stabilizá­lódik a munkaerő. Sikerült lakást, megfelelő munkát biztosítani az orvosoknak, ennek ellenére az orvosok egy kisebb része 1982-ben és 84-ben eltávozott, mégpe­dig olyanok, akiknek a lete­lepedésére számítottak. 1984- ben pályakezdők sem jelent­keztek, tehát a megüresedett állásokat nem tudják betöl­teni. Nem sokkal volt jobb a helyzet az idén, amikor is 4 meghirdetett helyre egyetlen pályázó jelentkezett Ugyan­akkor az is elhangzott a szak- szervezeti tanácskozáson, hogy a szakdolgozók köré­ben munkaerőgond nincs Mátészalkán, bár nem meg­nyugtató a három műszakos munkahelyen dolgozó gyer­mekes anyák helyzete, már­pedig az egy műszakban tör­ténő foglalkozás nem mindig oldható meg, s ez az egész­ségügyi pályáról való eltávo­zást eredményezi. ­Feszített ütemben dolgoznak Záhonyban Nem unatkoznak ezek­ben a hetekben a záhonyi átrakókörzet dolgozói. Mint .minden évben, az idén is jelentős mérték-» ben — átlagosan 15—18 százalékkal — nőtt meg a szállítási igény november­ben és decemberben. Fo­lyamatos műszaki fejlesz­téssel és feszített munka­renddel igyekeznek telje­síteni a feladatokat a vasutasok. A legfontosabb munka­helyeken három műszakos munkarendre térnek át, vagyis feszített ütemben dolgoznak Záhonyban. A nemzetközi munkaver­senyben a „Huszonhét ki­váló dekáddal az SZKP XXVII. kongresszusának sikeres előkészítéséért’' jelszó jegyében a vasuta­sok vállalták, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 1,5 százalék­kal csökkentik a kocsi­tartózkodási, 5 százalék­kal a mozdonyfordulási időt, további 5 százalék­kal pedig a személyvona­tok menetrendszerű köz­lekedését javítják. E sze­rénynek látszó vállalások teljesítése is nagy erőfe­szítéseket igényel. Rév Lajos látogatása Nyíregyházán Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az OKISZ elnöke kedden munkalátogatást tett Sza- bolcs-Szatmárban. A délelőt­ti órákban találkozott Varga Gyulával, a megyei pártbi­zottság első titkárával és Pé- tervári Józseffel, a KISZÖV elnökével. Tájékoztatót hall­gatott meg az ipari szövetke­zetek idei munkájáról, jövő évi terveiről, majd felkereste a Nyírség Ruházati, a Nyír­egyházi Vas- és Fémipari, a Nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetei. Megújult bolt Ombolyon Kétszázötven­ezer forintos költséggel fel­újították és át­alakították az ömbölyi ve­gyesboltot. (Já­vor L.) hogy napjainkra a tervidő­szak eleje óta 126-ról 119-re csökkent Szaboles-Szatmár - ban a közös gazdaságok szá­ma, ezáltal 6 százalékkal emelkedett az átlagos üzem­nagyság. Jelentős szerkezeti átrendeződés ment végbe mind a szántóföldi növény- termesztés, mind a gyümölcs­zöldség, mind pedig az állat- tenyésztés területén. Növe­kedtek a hozamok, így pél­dául a tejtermelés már elérte a 3750 litert, de az országos átlagtól való elmaradásunk nem csökkent. Dinamikusan nőtt a vágóállat-termelés és javult az élelmiszeripari fel­dolgozás. Sajnos, csökkent a hatékonyság. Száz forint után a korábbi évek hét fo­rint nyeresége helyett az idén már csak négy lesz. A tag­ság jövedelme a nehézségek A küldöttgyűlés résztvevői ellenére növekedett és az idén már meghaladja a 49 ezer forintot évente. A kongresszus határozataiból adódó feladatok között első helyen említette Hosszú László a gazdálkodás élénkí­tésének szükségességét, á jö­vedelemtermelés fokozásul, melynek egyik legfontosabb eszköze a piac igénye szerint való termelés. Jó alapnak tekinthető dolgozó parasztsá­gunk munkája, de tekintet­tel adottságainknak az orszá­gostól való elmaradottságá­ra, számítunk fokozott álla­mi segítségre is. A követke­ző öt évben évente 1,5—2,5 százalékkal tervezzük emelni az alaptevékenységet, az ezen (Folytatás a t oldalon) DECEMBER 20-RA Összehívták a megyei tanácsot Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. Megvitatták és jóváhagyták a testület 1986. évi mun­katervét, majd ezt követően úgy határoztak: a Szaboles- Szatmár megyei Tanácsot 1985. december 20-án, pénteken 9 órára összehívják. A végrehajtó bizottság javasolja, hogy a megyei tanács idei utolsó ülésén — többek között — tár­gyalja meg a jövő évi költségvetés tervezetét, valamint ha­tározza meg a helyi tanácsok kötelező előirányzatait, s ál­lapítsa meg saját jövő évi munkatervét. Ezenkívül várha­tóan rendeletet alkotnak a megyei tanács szervei szervezeti és működési szabályzatáról, a természeti értékek védetté nyilvánításáról. A végrehajtó bizottság teg­nap mindezeken túl megtár­gyalta az „Év lakóháza” terv- pályázat évenkénti lebonyo­lításának teendőit, s úgy ha­tározott, hogy a pályázatot minden évben meghirdetik, s erre a célra 70 ezer forint előirányzatot biztosítanak. Végül a testület tájékoztatót hagyott jóvá a megyei ta­nács vb alkoholizmus elleni bizottságának 1990-ig terjedő programjáról a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszo­rítására. Ez a bizottság a vb tanács­adó, véleményező, koordináló és ellenőrző szakbizottsága­ként működik, s feladata a megelőzés, a gyógyítás és az utógondozás tennivalóinak összehangolása; támogatja és segíti a területi, és mun­kahelyi bizottságok létreho­zását, működését. A közel­múltban elfogadott program mindennek a részleteit rög­zíti. E napirendnél a végrehaj­tó bizottság megállapította: az elmúlt tíz esztendőben je­lentősen nőtt a szeszes ita­lok fogyasztása. Bár 1984-re csökkent az egy főre jutó sör- és borfogyasztás, nőtt viszont az égetett szeszes ita­loké. A kedvezőtlen jelenség mellett tíz év alatt 3,5-szere- sére emelkedett az üdítőital­fogyasztás, amely 1984-ben már elérte a 36,3 litert. Be­csült adatok alapján a megye lakosságából 20 ezer körül tehető azoknak a száma akiknek állapota orvosi kezelést (alkoholelvonó-ke zelést) igényelne, ám nagy részük nem mutat alkoholis­ta magatartást. Ezek a sze­mélyek a következő években általában megbetegednek, balesetek áldozatává válnak. Ugyanakkor csaknem 40 ezerre tehető megyénkben az alkoholbetegséggel súlyosan veszélyeztetett „nagyivók” száma. Az elnéző társadalmi megítélés nem kedvez a ko­rai felderítésnek és a kezelés­be vételnek, holott a jogerő­sen elítélt felnőtt korúak 37,6 százaléka, a fiatalkorúak 15,4 százaléka tettét alkoholos ál­lapotban követte el 1984-ben. Ez az arányszám a közleke­dési baleseteknél még na­gyobb: 77,9 százalék. A végrehajtó bizottság azt is végigtekintette, milyen ter­het jelentenek a népgazda­ságnak az alkoholisták. Igen jelentősek a feladatok a fel­tételek javításában, az alko- halizmus további visszaszorí­tásában, s ezért értett egyet a testület az alkoholizmus el­leni bizottság már említett programjával.

Next

/
Thumbnails
Contents