Kanadai Magyar Ujság, 1974. november (50. évfolyam, 40-41. szám)

1974-11-22 / 40. szám

rólam van szó. Hiszen iti'z évvel ezelőtt Winnipegben jáiván Te mutattad a FEKETE KÖNY­VET és azok szerkesztőinek le­velét, amit nem tettél be lapod­ba. A sors iróniája, hogy a NEM'ZlETŐR október ünnepi számában egy ideiben -Stirling cikkével szeretettel köszönt 50 éves újságírói jubileumod alkal­mából. A Nemzetőr, melynek szerkesztője nem a 'magyar számra kér itt támogatást, ha­nem az angol, né met, i r a n c i a kiadványaira, me­lyet 18 éve rendszeresen kiad s eljuttat a világ 92 országába, hogy világnyelveken tartsa fenn a magyar ügy iiánti ér­deklődést. Ezt CSAK az euró­pai magyarság nem tudja fenn­tartani, hiszen csupán annyian vagyunk Európában, ameny­­nyien ez itt Torontóiban, avagy Clevelandiban. Az idegennyelvü számok ügye pedig, nemcsak európai, de egyetemes magyar érdek. Támogatást sem kapunk már, ahogy a cikkíró hja. Meg­vonták tőlünk, amikor a Nyu­gat-Német kormány diplomá­ciai kapcsolatot vett fel a je­lenlegi magyar rezsimmel. De ennek ellenére továbbira is fenn­tartjuk sziszifuszi küzdelem­mel,‘ megrokkant egészséggel az ideigen számokat. Ezenkívül tavaly őszi ausztráliai utam e- i edményekiéppen egy kenyérki­­hordó munkás barátom 7,000 dolláros segítségével Yves de D A R U VÁ R m agy ars z ármazásu franicia politikus TRIANON­RÓL szóló francia nyelvű köny­véit angolul jelentette meg a Nemzetőr és az Amerikai Ma­gyar Szépmíves Cég közös ki­adáséiban. Ezt helyezem el vi­tám során amerikai és kanadai könyvtárokba, hogy ellensú­lyozhassuk egy francia kiadó franciának elfogadott .Írójának könyvével hitelesen mind­azt, amit 50 éve ránkszórtak ellenségeink! Ez a munka sem kizárólag az európai magyarság érdeke, hanem mindnyájunké! Végül A. Szolzsenyicin Nóbeldi­­jas nagy orosz író GULAG-já­­nak magyar fordítására vállal­koztunk;, mely könyv nemis annyira az emigráció, hanem az otthoni magyar -ifjúság tájé­koztatására szolgál. Ehhez e­­gyik venezuelai barátom és Tímár András, a Kanadái Sza­badságharcos- Szövetség elnöké nyújtottak nagy támogatást.. Az 1956-os szabadságharc leg­megrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rsndelje meg bármelyik magyar könyv­­kereskedésben, vagy újságáru­­sitónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál, 210 Winnipeg, Man. Ebben az évben van HELTAT GÁSPÁR halálának 400 éves évfordulója. Heltai Gáspár 1510 táján Nagyszebenben, vagy Nagy­disznódon (Heltau) -katolikus szász szülőktől született. Neve Casper Helth, latinul Heltus volt, de magyarul következete­sen HELTAI GÁSPÁR-na-k ir­ta és mondta magát. 1531 tá­ján került kapcsolatban a naigy­­müveltségü Brodarics István püspökkel, ami egész életére döntő kihatással volt. Az ő1 ösz­tönzésére kezdett el magyarul tanulni és szász létéire- -rövide­sen a magyar nyelv jeles mű­velője lett belőle, s mint ilyen, vonult be a magyar irodalom­ba és történelembe. 1540-uen evangélikus hitre tért át, 1543-ban Witten be,ngá- j ha ment, ahonnan 1544-ben tért vissza és mindjárt a kolozsvári evangélikus gyülekezet lelké­szévé választották,. 1559-ben kálvinista, majd Dávid -Feiienc hatására unitárius 1mv;g és lel­kész lett. 1550-ben, a szakképzett Ho-i­­gref Györggyel társulva, meg­állapította az első- kolozsvári magyar nyomdát, ami alapító­ját messze túlélve 16bO-ig szol­gálta a magyarságot. Hogy ma­gát minden tekintettben füg­getlenítse, 1565-ben papi-rma-b niot is létesített. Ebből a nyomdából kerültek ki munkái olyan szép számmal, hogy az tíz embernek is elegen­dő lett volna a halhatatlanság­hoz. Éppen ezért nem lesz ér­dektelen, ha halálának 400 éves évfordulója alkalmá'ból felsoro­lom nevezetesebb magyar és la­tin-nyelvű munkáit; G ATM ESHISMU-S MINOR az az a keresztyéni tudománynak röviden való summája (1550) — BIBLIÁNÁL ELSŐ RÉLnZE az az Mózesnek öit könyve (1551) — A SIRÁC könyve (1551) — A BÖLCS SÁLAMON KIRÁLYÁNAC könyve (1551) — AZ RÉSZEG SÉGNEG ÉS TOBZÓDÁSNÁL veszedelmes voltáról való dialógus (1551) — ClATHECHISM-US a mennyei tudományoknac summája (1553) — CONFESSIO DE ,ME­­D1ATORE gen-erüs huniam (1555) — ZSOLTÁR (1560) — JÉZUS KRISZTUSNÁL UJ­­TESTÁMENTUMA (1562) — HISTÓRIA IN-CLITl HUNYA­DIS ... (1565) — SZÁZ FA­BULA (1566) — ISTENI DI­­CSÉRETEC ÉS. KÖNYÖRGE­­SEC (évszám nélkül) — BRE­VIS lElN-ARRATlO di-sputationis Albanae (1568) — Ezt magya­rul i-s kiadta 1568-ban reformá­tus- értelmezésben. — HI S ZI ’A­­NIAI VADÁSZ SÁG vagy más néven HÁLÓ (1570) — Javítva Kiadta Werbőczinek W-eres Ba lázs-féle fordítását (1571) — CANGIONALE az az Historiás Énekes Könyv (1574) — CHRONICA az MAGYAROK­NÁL dolgairól .. . , ez az első magyarnyelvű töiténelem, amit főleg Mátyás király krónikásá­nak, Bonifininek alapján irt meg. Életének ezt a főmüvét már a felesége adta ki 1575- ben. Ez a Kivételes teihiets-ögü em­ber egyforma tökéletességgel irt, beszélt, szónokolt németül, latinul és magyarul. Mint pap, publicitást kaptam a helyi la­poktól, mert mindezt megértet­ték. E “gyüjtőportya” — ahogy7 a cikkíró minőlsitette utamat — tehát csak azokat az újságíró­kat és csak azokat a lapokat veszélyezteti (a Tiédet nem so­rolom ezek közié), akiknek ol­vasóik MÁS okokiból maradnak el az előfizetéssel. Ezek elma­radnának akkor is, ha 3 vagy 4 évenkint nem jönnék át Ameri­kába bajtársaim és barátaim meghívására, iMivel a cikk Író­jának mindezt tudnia kellett önkéntelenül felmerül a kérdés m -ii é r t állította be igy a kér­dést? Kinek az érdek© hogy a kontinensek magyarsága kö­zött a lassan, de biztatóan fel­épülő hid összeomoljon akkor, mikor a rendszer és a emigrá­ció közti “hidépitőink”, egy má­­sikhidat építenek ellenünk. Szomorúan, de szeretettel kö­szönt régi tisztelőd: Tollas Tibor. író, -költő — a haláltánckölte­­ményeket ő bon osi-totta meg nálunk —, nyomtató, bibliától - ditó, erkölcstanitó, hitvitázó, krónikás é’nekgyüjtő! és meseiró alkotott magyar és latin nyel­ven maradandó müveket. De szász ember létére mégis azzal tette nevét örökké halhatatlan­ná, hogy ő egységesítette elő­ször tudatosan helyesírásainkat — rögzítette véglegesen kétje­gyű mássalhangzóink (gy, ly, ny, sz, ty) jelölését és látta el először ékezettel hosszú magán hangzóinkat — és terelte arra az útra, amelyen ma i-s halad. És tette mindezt olyan kor­ban, mikor a ’három részre -sza­kadt országban a magyarság nemcsak két nagyhatalom ma­lomköve között őrlődött, ha­nem lelkileg -is meghasonulva egymást irtotta, pusztította . . . Ezzel a rövid, kis megemléke­zéssel teszem le a megemléke­zés hervadhatatlan (babérkoszo­rúját a szásznaik született, de lelkében és nyelvében teljesen magyarrá lett HELTAI GÁS­PÁR jeltelenné kopott kolozs­vári' sírjára. Csikménasági. Romániában elhallgatják a gyárakban és üzemekben előforduló kataszlrőfákal DIE PRESSE, (Bécs) 1974. július 15. — 'Szokatlanul nagy­számú, szériában előforduló munka-helyi balesetekről ke­ringenek hírek Romániában, s nagy nyugtalanságot idéznek elő a lakosság körében-. Néhány nappal ezelőtt 'Bukaresttől é­­szakra, a Kárpátok lábánál fek­vő Arges-folyó erőmüvénél tör­tént -súlyos baleset, melynek következtében 8 munkás és töLb, mint 2-0-0 katona vesztet­te életét. A román fővárosban megbízható forrásból terjedt el annak hire, hogy e katasztrófa úgy történt, hogy a víztároló technikai berendezése csődöt mondott, a vizáradat óriási lei ő­­vel árasztotta el a folyó part­vidékét, ahol éppen katonai ka­szárnyák állották. Persze, hiva­talosan sosem erősítették meg e hirt. Két hónappal ezelőtt pedig ugyancsak Bukaresttől észak­nyugatra, a Pitesti-vegyipari kombinátnál történt nagy me rt ü katasztrófa, minek során több mint egymillió anyagi kár ke­letkezett s az üzemi termelés több hónapra leállt. Erről, va­lamint a bukaresti “Augusztus 23” nevű elektrotechnikai üzem nél történt és egy halálesetet és 15 súlyos sebesülést okozó szerencsétlenségről a román A BIBLIÁBÓL “Mi is, kiket a bizonyságok­nak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és megkörnyékező bűnt, kitartás­sal fussuk meg az előttünk levő küzdőtért, nézvén a hitnek fe­jedelmére és bevégezőjére, Jé­zusra, aki az Előtte lévő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült. Gondoljátok meg azért, hogy ő ilyen ellene való támadást szen­vedett el a bűnösöktől, hogy el! ne csüggedjetek, leikeitekben, elalélván. Mert még végig nem ! állottatok ellen, tusakodván a' bűn ellen.’’ (Zsid. 12:1-3.) Franciaországi magyar hírek Földes Andor zongoramü-1 vész az Antibes-i, valamint a V-ence-i zenei ünnepségeken szépéit átütő sikerrel. * * * Gael Anna (Gyarmati Abi­gél), aki a Weymouth lorddal kötött házassága -után sem tett le művészi pályafutásának foly­tatásáról. Színésznői karrierje után most az újságírásánál kö­tött ki és több angol lapnak riportokat ir a francia Riviera “rejtelmes” életéről. Valószínű­leg egy ilyen rejtély-kereső út­ján leesett motorkerékpárjáról, aminek következtében fején szerzett sérülése miatt kómház­­ban ápolták. . ?}c A budapesti születésű (19-36) Jefcel Juliette absztrakt szob­­rászmüvéiszn-ő (aki a firenzei Művészeti Akadémián nyert ok­levelet) szobrait St. Tropez-ben állította ki. Legközelebbi kiálli­­tása vaJló-szinüleg Párizsban lesz. * # =1= Simoniba festőművész képei­nek kiállítása a párizsi Roland Gérard képcsarnokiban szép si­kerrel zárult. (b.a.) közvélemény egyáltalán nem értesülhetett. Az utóbbi üzem­ben az -idejétmúlt berendezések okozták a Ibalesetet. Hasonló ok vezetett egy másik bukai es­ti gyárban is katasztrófához. Árról is- kiszivárogtak hírek, hogy a Ploesti nagy olajfinomí­tó -üzemben és a Danuibiia-aütó­­gumi gyárban i-s történtek sú­lyos balesetek. Két más esetben pedig dühös muntoásitüntetésekre került sor május végén a Bukaresttől nyu­gatra fekvő- Craiovai elektro­technikai üzemben, valamint egy brassói gépgyárban. Az -u­­tóbbi tüntetés sarán a munká­­stofc sok technikai berendezést is tönk-i etettek. Az úgynevezett szocialista országokban sokkal gyakrab­ban fordulnak elő üzemi bal­esetek, mint máshol, s e jelen­ség különféle okokra vezethető vissza. Mindenekelőtt arra, hogy ezekben az államokban túlságosan gyors ütemben haj­tották végre az erőltetett ipa­rosítást s -ezt nem követhette­­kiellő mértékben a szakemberek és a küilönlegsen betanított munkások megfelelő kiképzése. A -második ok az, hogy az em­berek közönyösen viselkednek az állami javakkal szemben, ami könnyen érthető magatar­tás, hiszen a jelszó az, hogy “úgyis az állam fog fizetni’. Végül pedig a munkabérek ala­csony színvonala képezi a har­madik okot. Romániában ezekhez az álta­lános érvényű körülményekhez egy különleges ok is járul: az utóbbi időben hatalmas politi­kai es gazdasági nyomást gya­korolt a legfelsőbb államveze­­tősiég a dolgozókra, hogy az 5- éves tervet idő előtt hajtsák végre a fővárosiban, sőt no-gy azt túlteljesítsék X vidéken, s ez a kényszerítő parancs a mun kasoktól erejükön felüli telje­sítményeket követelt. Mindez arra vezetett, hogy a dolgozók a legtöbb -üzemben teljesen ki vannak test.'Jég merülve, hiszen egyes gyárakban naponta két­szer 12 órás műszakokkal fo­lyik a munka, mivel ninics ele­gendő munkaerő az -előirt tel­je s i tmé n y v égr e h ajtására. Nem utolsó sorban kell meg­említeni, hogy a munkások nincsenek megelégedve az üze­meken belüli Társadalmi, mű­szaki és gazdasági viszonyok­kal s munkafeltételekkel. S ép­pen ezért lehet egyes esetekben szabotázs következtében élőidé zett üzemi balesetekről beszél­ni. Ha tehát a román államve­zetőség, — csakúgy, mint a többi szocialista orszáig hatósá­gai — félnek ezeknek az üzemi katasztrófáknak nyilvánosság­ra hozatalától, ez a lakosság nyugtalanságára és konkrét po­litikai bajokra és elégedetlen­ségre vezethető vissza. ÁRGUS (Párizs) Winnipeg, (Mán. 1974. nov. 22. 3 Széchenyi, vagy Széchényi! Sok vita folyt arról, hogy a Legnagyobb Magyar nevét ket­tő “é”-vel kell-e Írni, avagy csak az első é-re kell. ékezetet tenni? A való' helyzet az, hogy a gróf Széchényi család okmánysze­rűen a nevét kettő é-vel irta, miután a család a felvidéki Széc kény-nőd származik. iMiaga a Legnagyobb Magyar is, vala­hányszor a Széchényi család bármely tagjának irt, akik vele azonos nevet viseltek, lévén köT zeli vérrokonok, a címzettet mindenkor kettős ékezettel ir­ta, tehát* Széchényinek. A Széchenyi Társaság birto­kában van egy eredeti levél, melyet a Legnagyobb Magyar sajátkezüleg irt alig hat héttel halála -előtt. Az aláírás nem hagy kétséget aziránt, hogy ö csakugyan egy -ékezetet hasz­nált. A Széchényi család ma­gyarázata az, hogy gróf Szé­chenyi- István olyan nagy tö­megű levelet irt, hogy kényte­len volt ott rövidíteni, ahol tu­dott. írásait következetes betü­­kihagyások jellemzik, pl. a né­metül írott leveleiben “unga­risch” helyett mindig “ung­­risch”-t irt. Más szavakat vi­szont csak a címzett által is­mert egyezményes jelekkel, né­ha csak egy 'betűvel fejezett ki. Tiszteletben tartva a Legna­gyobb Magyar szokását és mi­után a Széchenyi Társaság e­­gyélfcént is az ő életpéldáját akarja követni, igy a jövőben visszatérünk és megmaradunk az általa használt névírás mel­lett. EGY ékezettel. A Széchenyi Társaság rövid beszámolája (1974 november 1.) A torontói Alapítványi Ma­gyar Tanszékért folyó kam­pány eredménye október 31-ével $142,050.83. Október hónapban 126 adománnyal ösz­­szesen $i2,498-al emelkedtünk. A részletes kimutatást az Or­szágos Kampány-bizottság meg­­küHdötte a körzeti elnököknek. Amig szeptember hónapban a Szi-kiás-hegység közepén fek­vő Okanagan és Kootenay völ­gyek magyar települései érték el a legjobb eredményt, addig októberben a Niagara félsziget, de különösképpen a dohányvi­­cték magyarjai kerültek az él­vonalba. az adományok száza­lékos előr elugrásával. INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BÉCS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vizumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - (OHTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMVURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 519 Bioor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. ^néHamspar (15101-1574) Absolutism and Emigration 269 of Europe by means of the application of the American idea of federalism. “Happy is your great country, for being so warmly attached to the principle of self­­government. . . . Your principles will conquer the world. . . . The respect of state rights in the Federal government of America will become an instructive example for universal tolerance, forbearance and jus­tice to the future States and Republics of Europe. . . . Smaller states will find security in the principle of federal union, while they will preserve then national freedom by the principle of sovereign self-government. Washington was one of the idols of the younger Mag­yar generation of Kossuth’s time. “I have studied the history of your immortal George Washington and have, from my early youth considered his principles as a living source of instruction to statesmen and patriots. Although Kossuth naturally could not achieve his political aim, i.e. the acceptance of the “intervention for non-intervention” principle, his American tour was not in vain. On the contrary, it was a tremendous suc­cess and made a unique impression. Indeed, in him the American public saw not only the representative of Hungary, but also a universal leader of world freedom. Kossuth did good service by making known the world over not only the fate of his own country but also the existence of conditions in Carpathian Europe affect­ing the fate, of the whole Continent. One can safely sav that Kossuth gained more friends abroad for his country's cause than all the generations before and after hirr.. And this was truly the result of Kossuth’s \ % 272 A History of Hungary to save the day for the army of the North. Charles Zágonyi, commanding officer, formerly of the Hun­garian hussars, led the memorable cavalry attack at Springfield, Missouri, October 25th, 1861.’ Thus did the political emigres from Hungary express their grati­tude for America’s interest in their cause. Returning from the United States, Kossuth lived in England, where he was in touch also with the Italian revolutionary leader, Mazzini. Hungarian emigres seri­ously expected a new revolution to break out in Hun­gary. Kossuth, after he had gained world-wide sym­pathy, awaited the opportunity to launch another War of Independence. At first, the Crimean War (1854) seemed to bring the desired chance, since England took action against Russia; but Austria preserved her neu­trality at that time and thus the Hungarian question did not come to the fore. During his preparations against Austria and Russia, Kossuth and some of his friends sought the collabora­tion of leaders representing East-Central Europe’s small peoples. He endeavored to reorganize Carpathian Eur­ope into a federation of small states, the peaceful co­operation of which would be attempted through new formulas. Kossuth, as early as 1850, had expressed the opinion that a “Hungarian, Polish, Croatian, Serbian and Rumanian federation could not only guarantee the independence of these peoples, but would be the strong­est bulwark against any Russian attempt.’ Hungarian-1 Eugene Pivány, Hungarians in the American Civil War, Budapest, 1913. Edmund Vasváry, Lincoln’s Hungarian Heroes, Washington, 1939, containing no biographies and bibliography.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents