Jersey Hiradó, 1963 (44. évfolyam, 19-51. szám)

1963-05-09 / 19. szám

GÖRBE TÜKÖR Ina: LUKACS ERNŐ. Lukács Ernő kedvelt volt társszerkesztoak cikkeiből fogunk közölni né­hányat lapunkban, kön.yvafákban fognak niegjeknrri ÓHAZAI CSODABOGARAK Lukács Jenő barátom és újságíró kollégám nemrégen Változatok az Írógépen című rovatá­ban igen szellemes kritikát irt Dick Hyman ame­rikai iró könyvéről, amelynek cime Nonsense U. S. A. Ez a cim pedig magyarul körülbelül ‘Amerikai csodabogarakat’ jelent. Ugylátszik Mr. Lukács nemcsak druszám és irótársam, hanem “telepatikus partnerem is. Számos esetben tapasztaltam ugyanis, hogy ugyanabból a téma körből meríti gondolatait, amelyekről én is Írni szoktam. Az “Örült kucsé­­berről és az edény mosogatásról *. Az Amerikai Magyar Népszavában megjelent remek elme­futtatásában is ráismerte ma magam ötleteire, melyekről azután jómagam is elmondottam ezen a helyen szerény véleményemet. Az ame­rikai csodabogorakról én is Írtam pár év előtt. Az én Görbe Tükrömben sok különleges pél­dányt szedegettem össze és tűztem gombostűm hegyére. A jelenlegi írásomban viszont az óha­za I csodabogarakról fogok írni. Előre bocsáj­­t sm, hogy csak ritka és különleges csodaboga­rakról fogok itt említést tenni, hiszen szülőha­zánkban különösen mostanság annyi csodabo­gár zümmög, hogy azok egy Görbe Tükör kere­tében még preparált állapotban sem férnének el. Vol. 44. évi, 19. szám Trenton, N. J., 1963 május 9 HUNGARIAN - AMERICAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtököm Szerkesztő: GERENDAY GYÖRGY AN OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN SOiiETlES OF TRENTON Subscription $1.50 per year. Published every Thursday Edited & Published by The Estate of N. D. Gerenday, 27 Hancock Editor: GEORGE GERENDAY Előfizetési ára egy évre $.1.50, Canadába és Európába $3.00. — Tel.: LY 9-4859. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton, N. J. IMA AZ ISKOLÁBAN ÉS A LEGFŐBB BÍRÓSÁG Vásárhelyen pedig egy üzlet ajtón ez a fel­írás volt látható: “Asztalos Pál szabómester üzletét átvette Szabó Pál asztalosmester ur. Április egytől ké­nyelmes és divatos koporsók keménybe vagy puhába itt leznek kaphatók. A debreceni piac uccán egy alaposan elhasz­nált szálloda disztelenkedett. A debreceni cívi­sek ezt igen találóan “Hotel Kispiszkosnak” hív­ták. Egyszer a tulajdonos a szobapincér kísére­tében bemegy egy vendéghez, aki dühösen ki­jelentette, hogy egy percig sem marad ebben a szállodában. — Talán a szobával nincs uraságod megelé­gedve? Nem elég tágas? Avagy nem elég szép? — Kérdezi a tulajdonos. — Kérem, nincs a szoba ellen semmi kifogá­som, csak a poloskák ellen. A tulajdonos erre a szobapincérhez fordul: — Róbert kérem, a nagyságos ur a szobával meg van elégedve, de más poloskákat kíván . . . A Legfőbb Bíróság döntését, mely szerint ( Alkotmányunkba ütközik az a szokás, hogy az *■_ államok imát szövegeznek az iskolák részére, az ( amerikai közönség vegyes érzelmekkel fogadta: c Kennedy elnök azonban kijelentette, hogy a ( Legfőbb Bíróság döntését tudomásul kell ven­nünk, akár tetszik nekünk a döntés, akár nem. 4 A bírói döntés hatása alatt, több képviselő J alkotmánymódositó javaslatot terjesztett be, 1 amely megengedné, hogy a diákokat az iskolák­ban imára kötelezzék. Nem bizonyos azonban, hogy a Kongresszus és az egyes államok hajlan­dók lesznek-e az Alkotmányt ilyen értelemben módosítani. Az Alkotmány legelső módosítása, amely az egyéni vallásszabadságot biztosítja , még mé­­lyebben gyökeredzik hagyományainkban, mint az államok joga az imádság megszerkesztésé­ben. Black Hugo, a Legfőbb Biróság tagja, ami­kor a többség nevezetes döntésére hivatkozott, I igy szólt: “Nem a kormány feladata, bogy hi- ' vatalos imaszöveget szerkesszen az amerikai nép bármily csoportja részére”. Ezzel szemben bizonyos, hogy az ország kö- j íiönsége ellenezné azt, hogy minden vallásos te­vékenységet betiltsanak a nyilvános iskolákban vagy mellőzzéJk Isten nevének emlitését a zászló­hoz való hűség megerősítésére, — ami egyesek j szerint — a fenti döntés következménye lehet. A kérdésnek két oldalát kell tekintetbe ven­ni. Pontosan affelett kellett döntenie az ország legfontosabb bírói testületének, hogy törvényes­­e az a gyakorlat, hogy New York államban az iskolatanács imát szövegezzen, mleynek elmon­dására a nyilvános iskolák növendékeit állami tanárok szorítsák. Nem várhatunk mást, mint­hogy a Legfőbb Biróság törvénytelennek minő­siti azt és pedig nagy többségggel (6:1 arány­ban). Ellenkező esetben állam irányította val­lásgyakorlatot Írtak volna elő, azt, amit az Első Módositás betiltott. A döntés nem az imádko­zás ellen irányult, hanem az állami imaszöveg ellen. Meg kell azt is állapítani, hogy az ország is­koláinak körülbelül a felében eddig sem folyt le közös imádkozás, a másik felében is csak az osz­tályok 1 7 százalékában imádkoztak hangosan. Ha a földrajzi megosztottságot vizsgáljuk, lé­nyeges eltéréseket állapíthatunk meg. A Nyu­gaton az iskolák 91 százalékában és a Közép­nyugaton az iskolák 74 százalékában nem imád­koznak; viszont a Délen az iskolák 89 százalé­­f kában és a Keleten a 80 százalékában közös imát ’ mondanak el naponta a tanulók. Vallás és Szabadság nem ellentétes fogal­mak, és a Legfőbb Biróság csak az Első Módo­sításban biztosított közszabadságot erősítette meg. Ami magát a vallást illeti, Kennedy elnök j fejezte ki az ország hangulatát a sajtókonferen­­t cián: “Imádkozzunk többet - a templomban és otthon!’’ Hozzátehette volna azt is, hogy Ame­rikában többen tartoznak egyházak keretébe és többen látogatják a templomokat, mint a világ • legtöbb helyén. A lakosság 63.6 százaléka vala­­g milyen egyház tagja és 1960-ban 1 14,449,000- re rúgott a külömböző felekezetek összes tagsá­ga. A lakosság 47 százaléka istentiszteleteken is résztvesz. A 63.6 százalék és 47 százalék közötti elté­rés vezethette az elnököt arra, hogy igy nyilat­­j kozzék: “Nagyobb buzgósággal látogassuk a templomokat!’ Alkotmányunk Első Módosítá­sa ennek a jogunknak is védelmezője. ■ American Council o A budapesti Operaház európai értelemben is a színházak között első helyen állott. Nekünk magyaroknak pedig egyenesen büszkeségünk volt. Az úgynevezett népi demokrata uralom alatt minden vonatkozásban a lehető legalacso­nyabb nívóra sülyedt. Ennek jellemzésére az ol­vasó engedelmével csupán egyetlen kirívó pél­dát fogok leírni: A férfi közönség részére fen­­tartott illemhely tisztaság szempontjából a kö­zépkorra elmékeztet. Ezért a bölcs vezetőség annak bejáratánál egy ilyen szövegű táblát sze­gezett ki: Figyelmeztetés! Kéretik a vizoldát trisáztn tartani. A gyöngébbek kedvéért meg­említem, hogy a tudálékosan fogalmazott fi­gyelmeztetés bizonyosan a Wagner Richard vi­lághírű operájának Tristán és Isolda címéből lett merítve és ostoba, mondhatnám otromba módon elferdítve. A mai Budapesten hangzott le az alábbi pár­beszéd: — Hát te elvtárs, mit szoktál vacsorázni ebben a búval bélelt világban? Nálunk, elvtárs mindég meleg vacsora van. Mi a fene? Tegnap például mi volt a vcsorátok?-Hát mi lett volna? Sült krumpli. ÁDÁM KOSZTÜM Az óhazai csodabogarak között ez sem utol­só — habár éppen ezért én utolsónak hagytam: A budapesti Fuj Nemzedék cimü napilapban a Malenkov téri Ádám Sándor úri szabó cégnek ez a keretes hirdetése jelent meg a legfeltűnőbb helyen: Ha jól és elegánsan akar öltözködni, jár­jon mindig Ádám kosztümben!-o-Egy bonyrádi ház kapuján ilyen tábla volt látható: Itt kitűnő házi koszt lehet kapni. (Folytatása a 2-ik oldalon) Bérek és élelmiszerek ára nálunk és Oroszországban Khushdhev 1958-ban azt Ígérte, hogy a Szovjet polgárai 1 962-ben már több húst, tejet äs vajat fognak fogyasztani, mint az amerikai­ak. A kommunisták vezére azonban pár héttel ezelőtt mégis kénytelen volt beismerni, hogy az I 961 -i hústermelés 3 millió tonnával a várako­záson alul maradt, ami 25 százalékos hiányt je­lent. Ahelyett tehát, hogy a Szovjet utóiért vol­na bennünket, hátrább maradt a versenyben. A Szovjet 1 962-ben, május 3 I -én kénytelen volt az élelmiszer árakat felemelni, hogy a ter­melőknek többet fizethessenek a nyerstermé­kekért — a fogyasztók és különösen a kiskerese­tűek rovására. A hús árát 30 százalékkal emel­ték fel, a tejet 25 százalékkal. Csak természe­tes, hogy ismét a “nyugati imperialistákat” okolta a vezér, megemlítve azt az “igazságot", hogy Amerikában is “csak a gazdagok engedhe­tik meg maguknak, hogy vajat fogyasszanak”. Egy font vaj ára Oroszországban ma $1.83, mig az Egyesült Államokban csak 7 2 cent. Egy font marha-, vagy disznóhus 87 centbe kerül a Szovjetben, de ott nem osztályozzák a piacra ke­rülő húst minőség szerint, mint ahogyan azt Amerikában a törvény megköveteli. Nálunk a legolcsóbb hús ára fontonként 29 cent (sertés­hús) és az első minőségű sertéskaraj 39 centbe kerül. A marhahús ára 35 cent és 1 dollár között változik, minőség szerint. De az élelmiszer áraknál még fontosabbak a bérek, ha a két ország életszínvonalát összeha­sonlítjuk. Az átlagos gyári munkás órabére Moszkvában 50 amerikai centtel egyenértékű rubel, mig az Egyesült Államokban $2.42. Te­hát még akkor is, ha az árak egyenlőek lenné­nek, az orosz munkásnak ötször annyit kellene dolgoznia, hogy ugyanazt megvásárolhassa. Minthogy azonban az árkülömbséget is tekin­tetbe kell vennünk, az orosz munkásnak négy órán át kell dolgoznia, hogy I kilogram marha­húst vegyen, mig az amerikai munkás 40 perc­nyi munkával keresi meg a Grade A marhahús I kilogrammját (2.2 fontot). A moszkvai elv­társ 1 kilogram vajért 8 óráig dolgozik, a detroi­ti Mister ennek az időnek a tizenkettedrészéig. Mindent öszevetve, az orosz életszínvonal bizonyos javulása ellenére is, az amerikai ipari munkás vásárló képessége ma is négyszer olyan magas, mint az oroszé az élelmiszer, ruházat és más szükségleti cikkek tekintetében. Negyvenötévi kommunizmus után, beleért­ve a Stalint követő “földművelési reformok” kilenc évét is, a kollektiv farm rendszere nem képes Krushchev ígéreteit valóra váltani. Ko­moly hiány merül fel proteint tartalmazó élel­miszerekben és az üzletek előtti sorbaállás to­vábbra is jellemzi a Szovjet polgárainak min­dennapi életét. A legutóbbi hónapok folyamán a Szovjet négyféle földreform bevezetését fontolgatta. A váltógazdaság uj rendszerét, szakértő gazdasá­gi vezetők kinevezését a politikusok felváltásá­ra, a több-termelő gazdák jutalmazását és a me­zőgazdasági gépek és műtrágya szaporítását. E j reformok életbeléptetése azonban háttérbe szo­­j ritotta volna a nehéz ipar fölényét és fegyverke- i zésre, atombombákra és űrkutatásra keveseb­­! bet kölhettek volna. A Szovjet Központi Politi- i kai Bizottsága nem volt hajlandó erre a lépésre. | Minden maradt a régiben. American Council A MAGYAR DEMOKRATÁK GYŰLÉSÉRŐL. Az Amerikai Magyar Demokrata Club rea­les havi gyűlését minden hó 2-ik vasárnapja» hgja megtartani saját helyiségében. 1051 So. Hinton Avenue alatt, melyre a tagok tömege» negjelenése kéretik. Utólag is tisztelettel kérjük a tagok minél íagyobb számban való megjelenését.

Next

/
Thumbnails
Contents