Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. október 1., kedd Üjabb katonai oszlop Horvátországba Újabb katonai menetoszlop indult útnak Horvátország felé. A komoly páncélos hadoszlop hétfő reggel haladt át Belgrádon, de mozgásáról egyelőre még nem lehet képet alkotni. Elkép­zelhető, hogy csak újabb erőde­monstrációról van szó, de azt sem tartják kizártnak, hogy a friss erőik útnak indításával a hadsereg igyekszik megszilárdí­tani Szlavóniában megrendült helyzetét. A katonai menetosz­lop útnak indítása mindenképp a Kadijevic nemzetvédelmi mi­niszter és a Franjo Tudjman el­nök között létrejött tűzszüneti egyezmény megsértését jelenti. 40 millió munkanélküli lesz a Szovjetunióban Ha a Nyugat nem fektet be je­lentős összegeket a szovjet ipar­ba, akkor a munkanélküliek szá­ma az országban 1995-re meg­haladhatja a 40 milliót is. Nyuga­ti szakértők arra figyelmeztet­nek, hogy a munkanélküliség mérséklésére kidolgozott egyik szovjet, s orosz terv sem ígérke­zik eredményesnek, hiszen egyik sem párosul jelentős nyugati tő­kebefektetéssel. Bulgária: infláció Bulgáriában az év eleje óta 460-480 százalék között alakult az inflációs ráta. A pénzügymi­niszter szerint augusztusban 7, míg szeptemberben 4 százalékos volt az infláció, amely az év végé­ig havi 2 százalék körül fog ala­kulni. Ivan Kosztov úgy vélte, hogy júliusban és augusztusban már észrevehetőek voltak a bol­gár gazdasági élet élénkülésének nagyon halvány jelei, de korai lenne még azt állítani, hogy az ország átjutott volna a stagnációs mélyponton. A Zsil-völgyi bányászok munkába álltak Hétfő reggel csaknem 40.000 Zsil-völgyi bányász vette fel újra a munkát azt követően, hogy a múlt héten közel hatezer társuk a román fővárosba utazott, nyo- matékot adandó követeléseik­nek. A bukaresti összecsapások­ban öt személy meghalt és négy­száz megsebesült. A bányászok a tárgyalásokon egyébként elér­ték, hogy a veszélyességi pótlé­kuk nem lesz adóköteles, és a fi­zetésük követi az infláció mérté­két. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint az Ausztria-lottó 39. játékhetének nyereményei a kö­vetkezők: 6 találatos 3 darab volt, nyereményük egyenként 4.405.469, 5 plusz 1 találatos 9 darab volt, nyereményük egyen­ként 489.496,5 találatos 303 da­rab volt, nyereményük egyen­ként 21.809, 4 találatos 14.986 darab volt, nyereményük egyen­ként 587,3 találatos 234.231 da­rab volt, nyereményük egyen­ként 47 schilling. A jokerszámra fizetett nyere­mény 3.328.283 schilling. Még mindig kormányfőnek tekinti magát Interjú Petre Románnál Lemondásom tulajdonképpen az erőszak előtti meghátrálást jelentette volna — a demokrácia meg­hátrálását a nyers erőszak előtt — mondotta Petre Roman a román televíziónak. Amint ez alkalom­mal is hangsúlyozta, még mindig kormányfőnek te­kinti magát, mert — éppen a fent említett ok miatt — a „lemondás helyett csupán a mandátumát aján­lotta fel az államelnöknek”. Érdekes megállapítást tett a mostani bukaresti bányászakció hátteréről. Véleménye szerint mind a múlt heti drámai események, mind pedig a tavaly júniusban történtek közös tőről fakadnak. A bá­nyászok bukaresti feljövetelét csupán az tudta meg­szervezni, aki ehhez megfelelő feltételekkel és ka­pacitással rendelkezett — mondotta sokat sejtető- en, hozzátéve: a történtekért tehát az a hibás, aki hasonló akciókat „sajnos, már más alkalmakkor is megszervezett”. A Zsil-völgyi bányászok legutóbbi megjelenését „szélsőbaloldali, vagyis kommunista” megmozdulásnak nevezte. Az akció legtragikusabb következményének azt tartotta, hogy a Nyugat bi­zalmatlansága ismét fokozódott Romániá val szem - ben: ez mindenekelőtt szerződések és kölcsönök leállításában, felfüggesztésében és elhalasztásában mutatkozik majd meg. (MTI) Ruccs Haitiben? Heves lövöldözést jelentettek hétfőn a hírügynökségek Haiti fő­városából, Port-au-Prince-ból, beleértve azt a negyedet is, ahol Bert­rand Aristide államfő lakik. Állítólag találatok érték az ő házát is. A lövöldözés helyi idő szerint éjfél után kezdődött, röviddel azt követő­en, hogy a rádió igazgatója — az elnök egyik híve — bejelentette: Í tuccskisérletre számítanak. Percekkel később terepszínű egyenruhás egyveresek törtek be az épületbe, és elhurcolták az igazgatót A főváros központi kórházának adatai szerint eddig legkeve­sebb tizenöt ember életét vesztette, és százhúszan megsebesültek az összecsapásokban. A tavaly beiktatott, nagy népszerűségnek örvendő Bertrand Aristide elnök sorsáról és hollétéről egyelőre nem tudni. Ki is győz majd Grúziában? Grúzia már több mint 2000 esztendeje különböző erők ve­télkedésének színhelye. Időszá­mításunk előtt 65-ben a Római Birodalom része volt. Időszámí­tásunk után 337-ben alakult meg a legrégibb keresztény közösség, a grűz ortodox egyház. Ezután három évszázadon át a Bizánci Birodalom és Perzsia igyekezett uralma alá hajtani az országot. A 654. évtől kezdve arab kalifák uralkodtak Grúziában egészen 1220-ig, amikor mongolinvázió döntötte meg a kalifák uralmát. A XV-XVIIL évszázadok között felváltva törökök és perzsák ro­hanták le az országot. 1783-ban az orosz cár „védelmébe” vette Grúziát. 1918-ban Lenin riválisai, a mensevikek kikiáltották a grúz szociáldemokrata köztársasá­got. A Vörös Hadsereg azonban 1921-ben támadást intézett a köztársaság ellen, és 13 napi harc után Grúzia a Szovjetunió része lett. Sztálin idejében Grúzia sok kedvezményt elvezett. A diktá­tor halála után ez volt az egyedüli köztársaság, ahol gyászolták Sztálint, s mikor Hruscsov lelep­lezte Sztálin bűneit, véres zavar­gások robbantak ki. Az 1989. áprilisi véres ese­ményre még jól emlékezik min­denki. Szovjet csapatok 20 tün­tetőt gyilkoltak meg. 1990-ben a helyi választásokon megkezdő­dött a kommunista uralom gyen­gülése. A nacionalista Zviad Gamszahurdia vezetésével el­utasították Moszkvának azt a kí­vánságát, hogy népszavazást tartsanak, s azzal fenyegetőztek, hogy általános sztrájkra kerül sor, ha nem vonják ki a szovjet csapatokat. Ez 1991. április 7-én történt, s két nappal később a grúz parlament kimondta a füg­getlenséget. Május 26-án Gamszahurdia győzelmet aratott a köztársaság első népiszavazásán, kormányza­ta azonban hamarosan bajba ke­rült Szeptember 2-án a rendőr­ség erőszakkal oszlatott fel egy nagyszabású tüntetést, s az elnök letartóztatta ellenfeleit. Azóta a köztársaságban két felfegyver­zett tábor áll egymással szem­ben. Grúzia lakosainak száma mindössze 5 és fél millió. Ebből 68 százalék grúz, valamivel több mint 9 százalék örmény, 6,3 szá­zalék orosz és 5,6 azeri. Ezenkí­vül oszétek és más népicsoportok is élnek a köztársaságban. Terü­lete 69.700 négyzetkilométer, tehát jóval kisebb Magyaror­szágnál. Gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra támaszkodik. Nagy mennyiségben termel gyü­mölcsöt, zöldséget, olajbogyót és fűszerféléket A Fekete-tenger melletti vidéken tea, citrom, do­hány és eukaliptusz is megterem. A köztársaságban található a vi­lág legnagyobb mangánbányája. Grúzia szeretne független len­ni, ebben a két szembenálló tá­bor megegyezik. Kiválhat-e azonban teljesen ez a kis köztár­saság a Szovjetunióból? Megosz­lanak a vélemények. A „véle­ménykülönbségek” — sajnálatos módon — sebesülteket sőt ha­lottakat is követelnek. Se arany, se dollár Grigorij Javlinszkij vezető közgazdász a szovjet televízió egyik műsorában kijelentette, hogy a Szovjetunió arany- és va­lutatartalékai drámai szintre csökkentek, és az ország igen ne­héz év elé néz. Javlinszkij szerint a Szovjetunió tavaly áruba bo­csátotta aranykészletének döntő részét, és tartalékai jelenleg csu­pán 240 tonnát tesznek ki; ke- ményvaluta-tartalékai szintén kimerültek, napi problémákkal küzd az adósság-visszafizetés­ben. A szovjet gazdaság igen nagy nehézségeit tetézi az állami költségvetés csillagászati hiánya. „Kímélő” helyi adó Hevesen (Folytatás az 1. oldalról) A testület vita után elfogadta ezt az ajánlatot azzal a módosí­tással, hogy jövőre új bérleti dijat állapítanak meg, s arról is szó esett, hogy a jövőben egy új kö­zös céget alapítanának — ma még nem tudni, milyen formá­ban — a fürdő üzemeltetésére. Ezt követően a sokakat érintő helyi adók rendszerének koncep­ciója került terítékre. Mint isme­retes, a jövőben lehetnek úgyne­vezett vagyoni típusú adók (épít­mény-, telekadó), kommunális jellegű adók (magánszemélyek, illetve vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó), va­lamint helyi iparűzési adó. A tes­tületnek ezúttal két kérdésben kellett döntenie. Először, hogy 1992. január elsejétől kívánnak- e egyáltalán ilyen helyi adót be­vezetni, másodszor pedig, hogy­ha igen, akkor az adózás elemei közül melyiket tartják alkalmas­nak arra, hogy azt Hevesen is be­vezessék. Ez utóbbira azért van már most szükség, hogy az appa­rátus kidolgozza és előkészítse a rendelet tervezetét. Az első felvetéssel kapcsolat­ban a képviselők nagy többség­gel úgy döntöttek, hogy jövő év elsejétől a városban bevezetik a helyi adókat. Elhangzottak a bi­zottságok véleményei, de több képviselő is elmondta vélemé­nyét az üggyel kapcsolatban. Az általános vélemény az volt, hogy az amúgy is leterhelt lakosság semmiképpen se fizessen adót. Annál is inkább, mert például a kommunális létesítményeket (víz, csatorna stb.) a vállalatok, vállalkozók sokkal inkább hasz­nálják, a lakosság pedig már egy­szer megfizette ezeket a kommu­nális hozzájárulásokat. Végül is többfordulós szava­zás után a képviselők úgy dön­töttek, hogy a jövőre bevezeten­dő helyi adók köréből a vállalko­zók kommunális adóját, vala­mint a helyi iparűzési adót vetik ki Heves területén. Ez a döntés tehát mindenképpen megkíméli a lakosság legszélesebb rétegeit, hiszen ebben a városban ezek szerint nem lesz építmény- vagy telekadó, s nem fizetnek magán- személyek kommunális jellegű adót sem. A rendeletet részletei­ben az év hátralévő részében kell kidolgoznia a hivatalnak, s ez­után derül csak ki, ki és milyen esetben fizethet ezután, s hogy ki élvez majd a jövőben mentessé­get. Az ülés hátralévő részében — már az esti órákban — az általá­nos iskolák tanszersegélyéről, az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosításáról, vala­mint az egészségügyi intézmé­nyek gázfűtésre történő átállásá­ról vitatkoztak, illetve döntöttek a városatyák. Végül a középfokú oktatási intézet tantestületének pedagó­giai koncepciójával ismerked­hettek meg, amely a hatosztá’_ os gimnázium kísérletét taglalja. (havas) A boldogulás legújabb kék madara (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a levelet kapta egy gyön­gyösi asszony, aki kisgyermeké­vel van otthon, s szeretett volna munkát vállalni. S ha a fenti za­varos szövegből nem derül ki pontosan, mi is az az információ­népszerűsítés, akkor a mellékelt tájékoztatóból azonnal megtud­hatta. Azaz — még mindig nem tudhatott meg mindent. Csupán azt, hogy újabb kétezer forint be­fizetésével négy témakörben kap majd megint információkat. Ez a négy témakör pedig: 1. Hogyan vásárolhat olcsóbban mindent, amit csak óhajt, és sokk tipp, jó tanács. 2. Hol kamatozik legtöb­bet a bankszámláján a pénze? 3. Hol és hogyan vásárolhat autót 30 százalékkal olcsóbban? 4. Hogyan utazhat féláron, teljesen mindegy, hogy hova? De az igazi buli még csak ez­után kezdődik. Emlékeznek még a nagy népi játékra, amikor csek­ken 1000 forintot kellett a név­sorelsőnek elküldeni, feliratkoz­ni a listára, és néhány hét eltelté­vel jött a sok pénz? Már akinek jött. Mert ha a lánc megszakadt, várhatta az ember a dohányt, ameddig türelme volt. Na, ez az „információ-népszerűsítés” is ugyanígy működik. Fel kell adni egy hirdetést, és várni mindazo­kat, akik otthoni, könnyen elvé­gezhető munkára áhítoznak. Aranyos kis ajánlás is van a tájé­koztató végén: „És nem kell ez­zel sem megelégednie. Hirdes­sen tovább olcsó, vagy ingyenes apróhirdetésben, és tegyen szert így egy tartós mellékjövedelem­re...” A gyöngyösi asszony, akinek révén mi is hozzájutottunk ehhez az „értékes” paksamétához, nem hirdetett, nem várakozott: el­ment a rendőrségre, és feljelen­tette azt, akitől a levelet kapta. De hogy nyugodt legyen a lelki­ismerete, előbb megkereste a hölgyet, és megpróbálta vissza­szerezni a kilencszáz forintját. Pénzt nem, csak egy foghegyről odavetett választ kapott: ő is úgy járt, mint az asszony, őt is bepa- lizták, nem akar mást, mint a jjénzét visszakapni... Többen tanácsolták, ne újak én ebből semmit, hagyjam a fe­nébe. Hiába óv az újság az „itt a piros, hol a pirostól” — az embe­rek ugyanúgy játszanak tovább, és veszítenek. Hiába írtunk an­nak idején a „népi bongóról” — az is működött egy darabig, és nincs felmérés arról, hányán nyertek és hányán buktak a dol­gon. Most itt van ez az újabb „kreatív pénzszerzési lehető­ség”, ráadásul hivatalossá” téve azzal, hogy újsághirdetések for­májában jelentkezik. És én most sem fogok senkit lebeszélni ar­ról, hogy részt vegyen benne. Sőt: bizonyára hatékonyabb mód­szer lesz, ha inkább azt ajánljuk: hirdessenek minél többen, je­lentkezzenek, fizessenek — aztán várják csak az álom beteljesülé­sét. Mert azt ennyi év és ennyi változatos játék után be kell lát­ni: a magyar ember igen bizako­dó és optimista fajta. És belül mind azt reméli: ő bizony győzte­sen kerül ki még egy sim lis akció­ból is. Úgyhogy rajta, veszítsen a gyengébb... Doros Judit Gazdálkodó szervezetek figyelem! Kedvezd befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 35,07 % 33,12 % átlagos: 34,74 % 32,99 % minimum: 21,35 % 30,05 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kéijük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. Austromir-program Osztrák az űrbe Az esemény Ausztria számára oly rendkí­vüli, hogy talán még a 4000 éves tiroli „jég­ember” tulajdonjoga körüli osztrák-olasz vi­tát is kiszorítja a sajtóból. Még Vranitzky kancellár szovjetunióbeli látogatását is úgy időzítették, hogy jelen lehessen az indulás­nál, nem csekély főfájást okozva ezzel a baj- konuríaknak, akik csak nagy nehezen tudtak kellő mennyiségű kielégítő szálláshelyet biz­tosítani a kazahsztáni űrközpontban a népes osztrák küldöttség számára. Vranitzky mel­lett ott lesz Erhard Busek alkancellár is, nem utolsósorban a tudományos ügyek miniszte­reként Az ünnepi beszédek biztosan feledhetet­lenné teszik a felbocsátási ceremóniát, ám Ausztria a másik nagy napról, a Mir űrhajóra történő átszállás pillanatáról sem feledkezik meg: október 4-én Kurt Waldheim köztársa­sági elnök közvetlen rádiókapcsolat útján köszönti az űrállomás első osztrák lakóját. Ez utóbbi pedig — hacsak valami tragikus fordulat nem történik egészségi állapotában — minden bizonnyal a 30 éves Franz Vieh- böck mérnök lesz. Ha mégsem ússza meg mondjuk a szokásos októberi nátháját, akkor sem marad el az Austromir-program, számá­ra azonban szörnyű csalódás lenne, ha az első osztrák világűrutazót Clemens Lothallemek hívnák... A 27 éves osztrák orvos, Viehböck párja valószínűleg már beletörődött abba, hogy társa utazik. A szovjetek mindenesetre nagyon ügyel- riek a program sikerére. Amikor szeptember 19-én elérkezett a Csillagvárosból Bajkonur- ba indulás napja, a két osztrákot két külön- gép fedélzetén vitték a kísérlet színhelyére. Szerencsére egyik géppel se történt semmi baj, és mindketten csúcsformában várják a nagy pillanatot. A sajtó már előkészíti a közvéleményt, amely egyenes közvetítésben kísérheti nyo­mon a felbocsátást. Se szeri, se száma a fon­tos információknak. Osztrák kebleket me­lengető a tudat, hogy ezúttal stájer menüt szolgálnak fel az űrben. Igaz, arról már csak kisbetűvel tájékoztatnak, hogy az ételkülön­legességet az űrviszonyokhoz igazított hal­mazállapotban nem a legelőkelőbben — ép­pen csak hogy kiszürcsöíhetik majd az űrha­jósok az erre rendszeresített edénykékből. Az osztrák asztronauta nemcsak a nemzeti zászlót viszi magával. Lesz vele egy kis kultú­ra is: egy rész Saint-Exupéry Kis hercegéből. És az lenne a csoda, ha Mozart hiányozna. Nem fog. Legalábbis egy partitúra emlékez­teti a világűrbelieket is a 200. évfordulóra. Szász Júlia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents