Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1875

I. MÜ TÖRTÉNELMI VÁZLATOK

a szabadkézi rajz tanításához különös tekintettel Görögországra*)

I. Szobrászat.

I

Míg az építészet feladata a különböző szervetlen anyagok részarányos összeillesztése- s a megfelelő erők helyes alkui mázasában öszpontosttl, addig a szobrászat szervetlen anyag fölhasználásával a szerves élet eszményét a testi idom szépségében fejezi ki, ép azért a képzőművészetek ezen ága, az építészet és festészet által kellő sikerrel fölhasznált növényalakokat mellőzi s csaknem kizárólagos czélja a szabad, szép és élete virágjában lévő lelkes emberi alak ábrázolása. Mindazonát a létrehozandó mii tárgyát nem utánozza szolgaidig, hanem az esetleges természeti hibáktól menten, eszményítve állitja elő.

Szükségesnek tartjuk itt megjegyezni, miszerint az eszmény ités alatt nem értjük azt, hogy a művész p. o. valamit hozzátegyen az alakhoz, hanem mint fönebb említők, csalta felületes, történetes sajátságok — melyek a lényeghez nem tartoznak — hagyatnak el s tartalmára nézve az alak változatlanul marad. Az eszményítés lényege tehát abban áll, hogy a tagok arányos és öszhangzó idomából előállitott test az Isten képére s hasonlatosságára teremtett, tehát hiba nélküli ember kidomborodó idomának tökéletességéből az isteni szikra, a szellem su*) Jelesebb kntfőkből merítve és részben idézve.