Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-15 / 1. szám

F NI H Független Magyar Hírszolgálat INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, D.C. Szerkeszti: Stirling György 4301 Columbia Pike, Arlington, VA 2220^ 1991. március 15. Megjelenik minden hó 15-én Együtt többre megyünk XV. évfolyam 1, szám A washingtoni magyar nagykövetség egyik Ízlésesen berendezett fogadó­­termében ülünk. Kényelmes bútorok, terjedelmes tanácskozóasztal, szemben a falon Szőnyi csodálatos Dunakanyarja, ahogy a festó látta zebegényi háza ablakából. Itthon vagyunk! A "mi” követségünkön. Melynek nevéből eltűnt a félrevezető "nép” és zászlajából a vöröscsillagos szappanreklám. A bejárat mellett a koronás magyar címer fogadja a látogatót és barátságos arcok. S bent a szívélyes házigazda, az új nagykövet, Zwack Péter, akinek közvetlen egyénisége rányomta bélyegét az egész diplomáciai képviseletre, annak meg­változott légkörére. Velem szemben a nagykövet s egyik legközelebbi munkatársa, Forrai Kristóf első titkár, aki munkaköréhez tartozik az emigrációval, vagy ha úgy tetszik, az amerikai magyarsággal való kapcsolattartás. Kiépíteni azokat a kulturális, társadalmi és politikai kacsolatokat, amelyek a kom­munizmus évei alatt gyakorlatilag megszűntek az itt élő magyarok és a bu­dapesti kormány képviselői között. (Annak "ápolását” csak az a néhány híd­építő gyászmagyar végezte, aki nem restellt bejárni a kádári követségre, még az április á-i "felszabadulási” ünnepségre szóló meghívót sem utasít­va vissza - kiérdemelve ezzel a nemzeti emigráció megvetését.)- Az elmúlt több mint negyven év alatt - kezdi mondanivalóját Forrai Kristóf - jóformán semmiféle kapcsolat sem volt a kommunista Magyarország és az emigráció között. Ami logikus, mert ha valakit elüldöznek a hazájá­ból, vagy menekülni kényszerül, az annak a rendszernek képviselőivel nem barátkozik. Ezen most, hogy otthon megalakult a demokratikus kormány,vál­toztatni kell. Ami nem könnyű. A követség vállalja ezt a feladatot, mert egy jó kapcsolat mindkét fél számára előnyös lenne. Magyarország csak nyerhet az itt élő sok értékes emberrel, mert felhalmozódott tudásuknak hasznát vehetnék otthon. Sokmindenhez értenek a nyugaton élők - például a bankrendszerhez -, amiről a hazai átlagembernek fogalma sincs, mert el volt tőle zárva.- Akad a magyarok közt néhány milliomos is, azok segítsége szintén fontos lehet - vetjük közbe.- Én többre értékelem az átlagemberek tömegesen jelentkező tudását, hazaszeretetét és tenniakarását. Azt szeretnénk,hogy valóban érzékeljék az emberek, hogy megváltoztak a dolgok, hogy számítunk rájuk, hogy szükségünk van rájuk, hogy támaszkodni akarunk rájuk. Ezt a gondolatot igyekeztem tu­datosítani, amikor az utóbbi hetekben tizenegyvalahány amerikai államban jártam és mindenütt magyarokkal találkoztam, előadásokat tartottam nekik céljainkról. De a nagykövet úr is igyekszik minél többször#magyarok közé menni, hiszen a személyes kapcsolat mindennél fontosabb. Es a visszajel­zésekből tudjuk, nem talál rossz fogadtatásra a munkánk.- Mivel segíthet legsürgősebben az emigráció, illetve az amerikai ma­gyarság?- Azzal,hogy igyekszik visszaadni az otthoniak hitét. Mert a magyar tár­sadalom legnagyobb tragédiája a demoralizáltság. Hit nélkül pedig nem le­het országot építeni. A nyugati magyarok legtöbbjének y élnek otthon ba­rátai, rpkonai, akikhez hazajár: ilyenkor tanácsokkal, bíztatással kell őket segíteni és el kell érni,' hogy higyjenek. Tudom,ez nehéz feladat,mert

Next

/
Thumbnails
Contents