Folia archeologica 20.

Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor

AZ OZORAI FERENCES KOLOSTOR Hazai régészeti és művészettörténeti kutatásaink egyik legelhanyagoltabb területe a kolostorokkal, a kolostorok lakóépületeivel való foglalkozás. Eredetileg kolostorral együtt épült, de ma önálló templomot sokat ismerünk, ritkábban maradt azonban ránk maga a rendház: az elpusztultak közül aránylag keveset tártunk fel, a fennállók közül még kevesebb vészelte át nagyobb átalakítások nélkül a felépítése óta eltelt évszázadokat. Épp ezért fontosak számunkra a kolostorokban végzett kutatások még akkor is, ha azok korántsem mérhetők a teljesség igényével. Ozorán (Tolna m), az Ozorai Pipótól alapított ferences kolostor területén végzett ásatások nem törekedhettek a kolostor teljes feltárására.

1 Az a néhány kutatóárok és szelvény azonban, melyet az ásatás számára biztosított szerény keretből húzhattunk, a kolostorépületnek egy-két olyan jellegzetességére hívta fel a figyelmet, melyet akár egy, a kolostorokkal általában foglalkozó feldolgozás, akár egy ozorai monográfia szempontjából lényegesnek s ezért közlendőnek tartunk. Ozorán - bár átalakítva - napjainkban is áll az ugyancsak Ozorai Pipo építtette, négyszögű, zárt udvaros várkastély, így mind helytörténeti, mind pedig a Zsigmond-kori főúri építési tevékenység vizsgálata szempontjából is nyújtanak nem elhanyagolható - adalékot az itt feltárt maradványok. Ozora község Alszeg nevű részén, a Barátkút téren, az út szintje alatt jelentkező falakra Gábor Józserf, a község történetének régi kutatója lett figyelmes. О 1952-ben kisebb kutatást is végzett a területen, melvnek kapcsán egymás mellett sorakozó öt kis helyiségre s egy keskeny folyosó nyomaira bukkant. A kolostorok cellasorára és kerengőfolyosójára emlékeztető falmaradványokból, a régi hagyományokat őrző „Barátkút" tér elnevezésből s az 1722. évi Canonica Visitatio adataiból arra következtetett, hogy e helyen keresendő az Ozorán emlegetett ferences kolostor. A Canonica Visitatio szerint e helyen ekkor még nagy kiterjedésű és igen szép épület romjai állottak. A környező kertekben talált falmaradványok és faragott kövek is jelentékeny épületre engednek következtetni.

2 1 Az ásatási terület nagy kiterjedéséhez mérten igen kis költségkerettel végzett ásatásokat az Ozorai Járási Tanács kezdeményezésére s anyagi támogatásával, valamint a Tolna megyei Tanács kisebb hozzájárulásával végeztük 1957 őszén. A kutatások megindításának egyik fő mozgatója ifj. Poór Ferenc, akkoriban az Ozorai Járási Múzeum vezetője, az Ozorai Járási Tanács dolgozója volt. A torony még „in tertialitate" áll, a diadalív is s részben a délre néző falak is. „ . . . ut vero protestantur fundamentorum vestigia, condam excelsa erat amplitudine et structura sua magnifica ..." A Gábor Józseftől kiásott cellasor hossza 21m volt. A Barátkút tér nyugati oldalán húzódó házak alatt ill. kertekben több ízben találtak falmaradványokat. Miklós Károly és Gosztola István birtokában faragott gótikus építészeti tagozatokat őriztek. A Barátkút modern átalakítása előtti kútkáva részeit Kovács István ill. Iszkázi György Petőfi Sándor utca 22. és 24. sz. házai előtt őrizték. - Nagy E. leletmentési jelentése 1954. április 24. MNM Adattár.; Érj I. leletmentési jelentése 1954. nov. 18-19. MNM Adattár.