Esztergom és Vidéke, 1929

1929-07-04 / 49.szám

(Greguss Ágost: Népek Lantja), melyet VII. gimnazista korában kapott Maszlaghy Ferenc szemináriumi tanárától ezen dedikációval: „Walter Gyula VII. oszt. tanulónak, sikerült magyar do'gozataiéit. 1872." Nagyon szeretett olvasni is. Már gyermekkorában megnyilatkozott benne a papi pálya iránt való előszeretet. Kedves szórakozása a misézés volt. Megtakarított pénzén egyházi kis felszereléseket vásárolt s azokat különös figyelemmel őrizte. Növendékpap korában gondos előkészülettel volt eltelve jövendő hivatása iránt. Példás magatartása s kiváló tanulmányi előhaladása sokáig fenntartotta emlékét a szemináriumi életben. 1877 december 22-én szentelték pappá. Börzsönyben s Komáromban volt egy évig káplán. 1878 végén Szapáry Gyula gróf pénzügy miniszter gyermekeinek nevelője lett. 1881-ben újból káplán lett Érsekújváron. Ugyanazon évben Esztergomba helyezték át, ahol a vizivárosi zárda-intézetnek lett hitoktatója. 1882-ben egyben az esztergomi tanítóképzőben is tanárnak nevezte ki Simor primás, aki felismerte kiváló tehetségét s lelkiismeretes munkaerejét. Pedagógiai iro d Imi működése már szárnyat bontott. Ennek tudható be, hogy csakhamar, előbbi állásaimellett az esztergomi hittudományi főiskolán a pedagógia s hitoktatástan előadásával is megbizatot

r

. Mint szemináriumi tanár 1892-ig működött. Tudományos irodalmi működése révén, 1889-ben főegyházmegyei könyvtárosnak válasz totta a fökáptalan; 1890-ben pedig az esztergomi tanítóképző igazgatójává nevezte ki Simor hercegprimás. Vaszary Kolos hercegprimás alatt a tanítási szolgálatból az egyházkormányzatba került. 1893 októberében hercegprimási titkár lett. 1896ban esztergomi kanonok, 1897 ápr. 12 én egyházmegyei főtanfelügyelő s ugyanazon év novemberében primási irodaigazgató. 1898 ban serfeli cimz. apát s 1907-ben a budapesti központi papnevelő-intézet rektorává nevezte ki Vaszary primás. Mint ilyen 1908-ban ozeroi választolt, vagyis címzetes püspök lett. 1911ben egészségi okokból ezen állásról lemondott s visszatért Esztergomba, ahol fokozatosan a káptalani stallumon előlépve, 1921-ben a pápa nagypréposttá nevezte ki. Cser noch János hercegprimás halála után a fökáptalan őt választotta a széküresedós idejére káptf'ani hely nőknek. Az új hercegprimás, jelenlegi bíboros főpásztorunk pedig 1928-ban általános helynöknek nevezte ki. Életének a halál 1929 június 30-án, reggel 6 órakor vetett véget. A magyar egyházi irodalomnak régi kiváló s széles körze.ben forgó munkása volt. Már fiatal pap korában kitűnt cikkeivel, amelyek a Magyar Államban, Magyar Sionban, Katb. Hitoktatásban, Isten Igéjében, Népnevelőben, Századokban s egyéb lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Mikor Esztergomba került, Esztergom úgyszólván központja volt a kiváló egyházi irodalmi embereknek. Pl. Knauz, Palásthy, Somogyi, Majer István, Zádori, Prohászka, Varga Mihály, Maszlaghy Ferenc. 1887-ben Prohászka Ottokárral a Magyar Sión szerkesztője lett. Külön nyomtatásban szép számú pedagógiai, történelmi, hitoktatási munkái s számos szent beszédei jelentek meg, úgy hogy a magyar katholikus papság egyik legtartalmasabb s legképzettebb irója lett. Nevezetesebb munkái: Comenius Arnos Janos. — Lelki harmat ós Üdvözlégy Mária (ima könyvek). — Zádori János élete. — Simor János emlékezete. — Simor Album. — Az északi határon. — Majer István emléke. — Képek a hazai ellenreformáció mozgalmaiból a XVII. század végén. — Knauz Nándor. — Az iskolai nevelés és pihenés. — Paedagogia s bölcselet. — Szent Ágoston hitoktatói műkő dése — Overberg Bernard. — Az Assumptionisták alkotása Parisban. — Szent Erzsébet befolyása a társadalomra. — Stb. — Azonkívül több mint 40 alkalmi ós szentbeszéd külön nyomtatásban kiadva. Esztergom város kulturális és társadalmi életében kezdettől fogva élénk részt vett. Nagyobb eseméVasárnapi számunkban megírtuk, hogy az „Esztergom és Vidéke" a magyar revízióért olyan munkát fog végezni, amely a legnagyobb szemléletességgel igazolja a trianoni határok tarthatatlanságát. Vécs Ottó szerkesztőt körútra küldjük végig a trianoni határon, hogy az ott szerzett tapasztalatokat egy teljes cikksorozatban a Revíziós Liga rendel kezesére bocsássuk. A cikksorozat dokumentumain kivül Vécs Ottó ^gy nagy bőrkötésű albumba összegyűjti az összes határ menti városok trianoni adatait és azokat az eseményeket, amelyek tiz év alatt a lehetetlen határok megváltoztatásának szükségességét igazolják. A nagy mun-. kát helyszíni felvételek fogjak teljessé tenni és igy egy egységes és fényesen igazoló dokumentumot adhatunk a Revíziós Ligának. A trianoni könyv első lapjain — mint már megírtus — több rajz van, ezek között három címer. Az első címer Serédi Jusztinian dr. bíboros hercegprímásé, aki sajátkezűleg írta alá a lapot. Aláírása fölött ezt a mondatot olvassuk: „Tartós béke csak as igazságon épülhet fel." Baráti Huszár Aladár dr. főispán ezt irta Esztergom vármegye címere alá : „Csak as veszett él, amiről lemondunk." Antóny Béla polgármester a város címere alatt ezzel a mondattal örö kitette meg Esztergomot: „A trianoni határon végig hirdesse a magyar igazságot, a magyar feltámadást, hogy Trianon Hosszú készülődés, sok énekpróba után végre elérkezett a debreceni országos dalosverseny napja. Csodálatos szép, szinte tavaszi reggel köszöntött bennünket június 28-án. A Turista Dalárda tagjai ismeretes zöldszinű turista ruhájukban, a legényegyletek sötét ruhában, zöldszinű sapkákban indultak a 4 óra 30 p-es vonattal Debrecen felé. A hangulat élénk, mondhatni vidám volt. A nyugati pályaudvaron már nagy a sürgés-forgás, tizenkilenc különféle dalárda szállt fel vonatunkra s e szám Debrecenig folyton nőtt. Vonatunk az Alföld mérhetetlen rónaságán száguldott tova, végre befutottunk a gyönyöJŰen felvirágzott Debrecenbe. A fogadtatás nagyszerű volt. Minden da'árdát koszorús leány várt, azonkívül egy tutor és egy cserkész gondoskodtak a nyeinknek ünnepi szónoka volt számos alkalommal. A Történelmi Társulat, a Stefánia Egyesület, az Esztergomvármegyei Tanítóegyesület, az Országos Kath. Tanügyi Tanács benne vezéregyéniségét tisztelte s birta. A város ügye, annak fejlődése mindig szivén feküdt s készséggel, szeretettel támogatott minden ilyen mozgalmat. Itt élve le életének nagy részét, sok kegyelet kötötte városunkhoz s ennek mindenkor lelkesen s megértően adott kifejezést. csak múlójelenség, amelyen anemzet ezeréves ereje, erénye erőt vesz" Ezzel a három gyönyörű mondattal kezdődik tehát a trianoni könyv és ezeket fogják követni majd az albumban Esztergo n megyére és a városra vonatkozó adatok, azután a fényképek ós sorba a többi határmenti falu és város. Vécs Ottó ma, csütörtökön reggel indul. Tervünkkel és az úttal kapcsolatban kedden délután lapunk szerkesztő-bizottsága ülést, tartott és ekkor a bizottság a következő üdvözlő táviratot .küldte Herczeg Ferencnek, a Revíziós Liga elnökének. „A Herczeg Ferenc lelkétől új lobogásra gyulladt reviziós eszme szolgalatára az „Esztergom és Vidéke" kiküldésében Vécs Ottó szerkesztő július 6 án körútra indul a trianoni határon vég'g Esztergomtól Esztergomig. Tapasztalatairól lapunkban cikksorozatban számol be és egyben összegyűjti a határmenti falvak és varosok eredeti fényképfelvételekkel illusztrált dokumentumait is a csonkaország elviselhetetlen helyzetéről. Ez a tőlünk kiinduló lelkes munka csekély részét óhajtja tenni Méltóságod által a siker jegyében megindult revLiós mozgalomnak és semmit sem óhajtunk igazabban, mint azt, hogy Móltóságod bölcs irányítása mellett nagy nemzeti célunkat előmozdítsuk. Akciónk előmozdítása alkalmából Méltóságodat lelkesen köszöntve vagyunk az „Esztergom és Vidéke" szerkesztőbizottsága." Teljes erőnkkel és akaratunkkal azon leszünk, hogy munkánkat ered mény kisérje. dalárdáról. A turisták koszorúslánya Balogh Gizike, tutora Teleki Pal, a legényegyletieké Orosz Margitka, tutoruk Kalmár Béla volt, kik a megérkezéstől kezdve egész a hazatérésig állandóan a dalosokkal voltak. Ezen önzetlen szereplésükkel a legnagyobb hálára kötelezték dalosainkat. Vezetőink elvezettek bennünket lakásunkra, ahonnan hamarosan indultunk a páratlanul ragyogó és káprázatos felvonuláshoz. Közel tizenkétezer dalos vonult fel Debrecen utcáin, amelyeket a kiváncsiak tömege tartott megszállva; ablakok, erkélyek az íntegetők sokaságával tele. Lelkesedés, taps, éljenzés köszönti a vendégeket; a turista ruha különösen sok éljenzést és tapsot váltott ki a közönség köréből. A másfél óra hosszat tartó felvonulás véget ért. Néhány perc múlva Szeghő Sándor országos karnagy dirigálásával tizenkétezer dalos ajkán felhangzik a Hiszekegy s megkezdődik az üdvözlő ünnepség, a zászlók megkoszorúzása. Este a dalárdák lampionos menetben felkeresik koszorúsleányaik lakását és szerenádot adnak, amely fokozza a leánykák boldogságát. A szálloda erkélye, hol az előkelőség foglalt helyet, hangerősítőkkel volt felszerelve. Kőhalmy László kiváló szavalónk két este ezen az erkélyen irredenta szavalatokat adott elő óriási hatás mellett. 29-én reggel 8 órakor a Szent Anna-templomban Szentkirályi Márton bencés tanár szent misét mondott s a Turista Dalárda énekelt, amelynek szép számai könnyeket csal'ak ki a jelenlevők szeméből. Fél 9 órakor megkezdődtek a versenyek, amelyeknek eredményei csak este fél tíz órakor váltak ismeretessé. A zsüii döntése szerint a legényegylet dalárda 181 ponttal a népdalcsoport 9. díját, Debrecen város dalkedvelő közönségének pompás ezüst serlegét nyerte meg. A Turista Dalárda a könnyű műdal-csoportban a Salgótarjáni Vasművek Rt. remek bronzszobrát kapta, amely a győzedelmes atlétát ábrázolja. Az idei királydíjat a budapesti „Acélhang' dalárda, a kormányzói díjat, amely az idén került először kiadásra, az Egri Dalkör nyerte meg. A vegyeskari első díjat a szegedi, a nehéz műdalcsoportót a Budapesti Elektromos Művek Rt. dalárdája, a könnyű műdalcsoportót a „Magyarság" dalkör (Budakeszi), a népdalcsoportét a Jászberényi Palotási Dalkör, a kezdő csoportét a Zugligeti Dalkör nyerte. A dalárda tagjai és kedves kísérői megtekintették Debrecen város és környékének nevezetességeit, a Déry-múzeumot, a világhírű egyetemi klinikákat, a Hortobágyot, ahol különösen a csikósok mutatványaiban és a délibáb látásában gyönyörködtek. Nagyon kedves és felejthetetlen emieket hagytak hátra a debreceni katholikusság lelkében az esztergomi dalosok. Péter-Pál napján este lampionos menetben vonultak fel dr. Lindenberger János apostoli kormányzói helynök lakásához s először a Turista Dalárda, majd a legényegyleti dalárda köszöntötte Debrecen katholikus főpapját, ki dr. Antony Béla polgármester üdvözlő szavai után meghatva mondott köszönetet a „Magyar Sión" fiainak e kedves figyelemért. Részletes tudósítás a pilismarúti gyilkosságról. Egy öreg házaspár. Pilismarót gyönyörű fekvésű, történelmi nevezetességű dunamenti községben éveken át csendesen éldegélt, rendezett vagyoni viszonyok között Pintér Bálint feleségével, született Himmelmann Máriával. Pintér az asszonynak ötödik férje volt. Miníegy négy hét előtt a házaspár kettőjükön kivül álló okok miatt, békeség^el, barátsággal szétment. Mindkettőjüknek volt mit aprítani a tejbe, külön éltek. Az asszony lakása és életmódja. A regényes Malom-völgy torkolatában Trefort-utca 310. számú utolsóelőtti, alacsony egy szobakonyhás, kamrás, erdős hegyoldalnak támaszkodó cserépfedeles, tisztára meszelt házikóban éldegélt a mindig vígkedélyű, dolgozni szerető Mari néni. Nem volt ugyan rászorulva, de eljárt napszámba dolgozni. Fürge lábai — dacára 64 éves koAz „Esztergom és Vidéke

1 táviratot küldött Herczeg Ferencnek. Serédi Jusztinian dr. hercegprimás, baráti Haszár Aladár dr. főispán és Antóny Béla dr. polgármester aláírása a trianoni könyvben. Az esztergomi dalosok sikere a debreceni országos dalosversenyen.