Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! [SZAK MAGWUIBISZlUi AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az atomfegyvermentes Eszak-Európáért A nemzetközi enyhülés szempontjából alapvető jelentőségű lenne az észak- európai a tomf egy vérmentes övezet létrehozása. Ezt hangsúlyozta Kalevi Sorsa finn miniszterelnök azon a kétnapos tanácskozáson, amelyet öt észak-európai álllam parlamenti képviselőinek és kiemelkedő közéleti személyiségeinek részvételével tartottak pénteken és szombaton Koppenhágában. A tanácskozáson parlamentközi bizottságot állítottak fel a javaslat előmozdítása érdekében. Az észiak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának gondolatát Urho Kekkonen finn kormányfő vetette fel 1963-ban, és a terv megvalósítása azóta is a finn külpolitika egyik alapvető célkitűzése. Támogatta az észak-európai atomfegyvermentes övezel létrehozását O.lof Palme svéd kormányfő is. Palme szerint az észak-európai országoknak meg kellene tiltaniuk nukleáris fegyverek telepítését országuk területén és partmenti vizein háborúban és békeidőben egyaránt. A múlt heti genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó — mondotta Palme — jó hátteret biztosít a skandináviai atomfegyvermentes övezet létrehozását szorgalmazó mostani tanácskozáshoz. A terv megvalósítása esetén — húzta alá a svéd kormányfő — az észak-európai államok nem jelentenének potenciális fenyegetést egyik nagyhatalom számára sem, így az atomhatalmak szerződésben vállalhatnák, hogy nem tekintik célpontnak ezeket az országokat. Az észak-európai atomfegyvermentes övezet létesítésével kapcsolatban nem egységes az érintett országok állásfoglalása. A térség NATO-tagállamai. Dánia, Norvégia és Iztand képviselői a korábbiakhoz hasonlóan most is kitérő álláspontra helyezkedtek. Bár a rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg egyik északeurópai állam területén sincsenek nukleáris fegyverek, s Dánia és Norvégia deklarálta, hogy békeidőben nem fogad be területére ilyen eszközöket, e tilalom azonban, NATO-tagságukra való tekintettel, egy esetleges háborús helyzetre nem vonatkozik. Bánvászkengressziis Tatabányán Havasi Ferenc felszólalása Szombaton a Tatabányai Népházban megkezdődött a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének XXIII. kongresszusa. A 350 küldött és a 150 meghívott tanácskozásán részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, és Kapolyi László ipari miniszter is. Kovács László, a szakszervezet főtitkára beszámolt a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongresszus határozatában megfogalmazott tervek többsége megvalósult. Ha kisebb elmaradásokkal is, de tervszerűen folynak az új szénbányászati beruházások, a szénhidrogén-bányászatban az alapkutatások bővítése mellett felerősödött a másodlagos és harmadlagos termelés szervezése, az érc- és ásványbányászatban a termékszerkezet-vóltás'ban értek el számottevő eredményt. A kedvező változásokkal egyidejűleg azonban újabb feszültségforrások is keletkeztek, amelyek megszüntetését sürgeti az egész bányásztársadalom. Az elmúlt években csökkent a bányászszakma anyagi megbecsülése, pedig a bányászok nem kérnek többet, mint ameny- nyit a nehéz föld alatti munka megérdemel. A bányász- nyugdíjak és a társadalmi juttatások egy részének reálértéke mérséklődött, így a bányászok egy rétegének életszínvonala csökkent. Ma már nem eléggé vonzó a bányászlakás-építési akció sem. A bányászatban alkalmazott gépállomány jelentős hányada — csaknem 40 százaléka — nem felel meg a mai műszaki-technikai követelményeknek. Ebben az esztendőben nem volt zavartalan a lakosság szénel- lálása, és a bányászók sokszor már elviselhetetlen mértékű túlórázásra kényszerültek. Ezzel kapcsolatban a főtitkár hangsúlyozta, hogy a szakszervezet a jövőben határozottabban fellép a túliműszakok mértéktelenül nagy száma ellen. A vitában szót kért Havasi Ferenc is. Hangsúlyozta, hogy a hazai szénbányászatban pillanatnyilag kialakult nehéz helyzet semmiképp sem a föld alatt dolgozók hibája. Nem ők az okai a sokakat érintő szénellátási nehézségeknek. Köztudott, hogy már jó néhány esztendővel ezelőtt, korábban kellett volna megkezdeni az új bányák építését, a régiek korszerűsítését, bővítését, a technológia fejlesztését. A több évig tartó tétovázás következménye a napjainkra kialakult helyzet. Az új bányák természetszerűleg még nem dolgozhatnak azzal a kapacitással, amely a népgazdaság szempontjából felszámolhatná a gondokat, a régi, akimerülés határán levő termelőhelyek pedig nem tudnak elegendő szenet adni. A bírálat azokat illetheti, akik sorozatosan hibákat követtek el annak idején a szénszükségletek mennyiségi felmérésében, a szénbányászat jövőjének megtervezésében. összegezésként úgy foglalt állást Havasi Ferenc, hogy a szakszervezeti munkának a korábbi törekvések jegyében fel kell zárkóznia az újszerű követelményekhez, ehhez kell igazítania munkamódszerét. Ne csak a termelés, az életszínvonallal kapcsolatos problémakör álljon a feladatok homlokterében, hanem a szakszervezet az új típusú ember megformálásából, a közösség társadalmi tudatának fejlesztéséből is vállaljon az eddiginél nagyobb részt. Hozzászólásának befejezéseként a KB titkára tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága főtitkárának jókívánságait a kongresszus résztvevői számára. Hámori Csaba az Olimpiai ötpróbán Szabó István felvétele Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára szombaton rajthoz állt a Bükk- ben megrendezett Olimpiai ötpróba tömegsportakció idei utolsó eseményén, a téli túrán. A 30 kilométeres távra vállalkozott, kevéssel nyolc óra előtt indult, és kettő után érkezett a célba. Képünkön: a rajt előtt beszélget (balról) Tibor Tamás, az MSZMP KB alosztályvezetője, Hámori Csaba, Major János, a KISZ Borsod Megyei Bizottságának első titkára és Szabó Aladár, az ifjúsági szövetség megyei titkára. (Tudósításunk a 6. oldalon.) A kongresszusra készülő népfront ezekben a napokban zárja le az előkészületek egyik fontos szakaszát. Megyénk népfrontértekezlete szombaton, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban ugyancsak ennek jegyében zajlott le, mérlegelve az elmúlt öt év munkáját, számot adva az elvégzett, vagy el nem végzett feladatokról, felvázolva mindazt a sokasodó tennivalót, mely napjainkat jellemzi és várhatóan az elkövetkező éveket is. A népfrontmozgalom jellegéből adódóan sokrétű, „semmi mással nem pótolható" munkát végzett, ehhez illően sokrétű, érdekes vita bontakozott ki az értekezleten. A „semmi mással nem pótolható" idézőjel közé kívánkozik, mivel idézett: az értekezleten többször is elhangzott. Akárcsak a rétegmunka javításának, szélesítésének szükségessége, igénye is. Szó esett értelmiségi közérzetről, ifjúsági problémákról, szegénységről, individualizmusról, önzésről; szó esett az általános emberi értékekről, melyekért igenis tennünk kell, rangjuknak megfelelő erkölcsi magaslatra emelve, eszerint becsülve ezeket az értékeket. Szó esett arról, hogy bizony a nőknek, különösen, ha gyermeke van, vagy szülni akar, még ma is megcsappan az esélye a vezető beosztásra; szó esett lazuló családokról, a reménytkeltö lehetőségekről az előbbre lépést illetően kisközségek, fejlődésben elmaradott területek esetében. Véleményt nyilvánított tanitó, orvos, püspök, bányász, tsz-elnök, építész, háziipari dolgozó, színművész, egyetemi tanár, nyugdíjas, KISZ-titkár és még több mindenki. Jelen volt az értekezleten Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára, Huszár István, a Párttörténeti Intézet igazgatója, a Központi Bizottság tagjai, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke; ott voltak megyénk, valamint megyénk városainak, nagyobb településeinek párt- állami, társadalmi vezetői, eljöttek az országgyűlési képviselők, a fegyveres testületek megbízottjai, vezetői is. A Himnusz elének- lése után az egybegyűlteket Deme László, a népfront megyei elnöke köszöntötte, majd Ződi Imre, a népfront megyei titkára tartott szóbeli kiegészítőt az írásos beszámoló bővítéseként. A népfrontkongresszus előkészületeiről szólva, mind az írásos beszámoló, mind a szóbeli kiegészítő utalt belpolitikai életünk rangos eseményeire: a XIII. pártkongresz- szusra, hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára, az új választójogi törvényre, az általános tanácsi választásodra. Ezek a nagy horderejű események önmagukban is növelték az előkészítő munka politikai súlyát, számos eszmecserének, párbeszédnek teremtve meg a lehetőségét. Ezek a fórumok szinte napjainkig folytatódnak. Az elmúlt hetekben mindenütt újjáválasztották a népfront helyi szerveit, ezeken a gyűléseken, találkozókon változatlanul nagy aktivitás nyilvánult meg. Érezhetően azoknak a demokratizálási törekvéseknek az eredményeként, amelyek a párt kezdeményezésére bontakoztak ki, nagy társadalmi támogatással, egyetértéssel. A megyei népfronttitkár szóbeli kiegészítőjének bevezetőjében elmondta: — Növekedett az aktív, munkaképes korosztályt képviselők száma, a megújult testületekben határozott generációváltás ment végbe. Természetes, hogy ezzel együtt nem mondunk le a mozgalomban régóta tevékenykedő társaink, szövetségeseink gazdag és semmi mással nem pótolható tapasztalatairól, viszont több a fiatal testületi tag, tisztségviselő, ily módon a középkorosztály nagyobb arányban vállal közéleti funkciót. Az új testületek összetétele társadalmi, politikai szempontból is kedvező. Ügy kell munkájúkat segítenünk, hogy alkalmasak legyenek a népfront előtt álló feladatok megoldására, a szocialista demokrácia fejlesztésében rájuk háruló szerep kiteljesítésére, a párttagok és párton kívüliek együttműködésére. Mindehhez valóban nélkülözhetetlen a sok évtizedes tapasztalattal bíró munkatársak tenniakarása. A gyűlések hangulatáról, jellemzőiről szólva elmondta, hogy az emberek a nehezebb időszakban is hajlandók az együttműködésre. ha gondjaikat meghallgatják, a feladatokról időiben, őszintén tájékoztatják őket. Ezzel együtt több helyütt is érezhető volt a türelmetlenség. Az idei kedvezőtlenebb gazdasági eredmények, a lakosság ellátásában mutatkozó hiányok közérzetet rontottak. Rontotta a közhangulatot a bér- és jövedelemviszonyokban bekövetkező, most már hosszabb ideje tartó kedZődi Imre szóbeli kiegészítőjét tartja. vezőtlen változás. Országunkban egy szűk csoport gazdagodik, egy másik csoport létfeltételei romlanak, a derékhadnál pedig egészségtelen nivellálódás, vagy még inkább nem a képzettség és munkavégzés szerinti, tehát rossz iránvú differenciálódás megy végbe. Ez utóbbi pedig nem ösztönöz jobb teljesítményre és csökkenti a több tudás presztízsét. A különböző fórumokon elhangzottak, tapasztaltak felhívták figyelmünket a hagyományos emberi értékekre is. Pontosabban: arra, hogy ezeket az általános emberi értékeket az eddiginél jobban meg kell becsülnünk. Egyebek között éppen a mozgalom megújulása érdekében. Pontosság, becsületesség, a közért végzett munka. Takarékosság, egymás segítése, állampolgári fegyelem. Nem új értékek, nem új fogalmak, (Folytatás a 2. oldalon) mmmmammm mmmmmmammmammmmmmmmmmmmmKmmmaKsmmmmmmmmmmmmmmKm A résztvevők egy csoportja, előtérben az ózdi küldöttek. Együtt - közös dolgainkért