Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 205. szám Ára: 1,80 Ft Hétfő, 1985. szeptember 2. Nincs más út, mint a békés együttélés útja Mihail Gorbacsov nyilatkozata Az új iskola legújabb növendékei: az elsősök A szovjet—amerikai kap- . csőlátókról, ezen belül a novemberre Genfbe tervezett csúcstalálkozóról, valamint a nukleáris és űrfegyverkezés megállításával kapcsolatos szovjet álláspontról nyilatkozott a Time amerikai hírmagazinnak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A Moszkvában vasárnap este nyilvánosságra hozott válaszaiban Gorbacsov bonyolultnak, feszültnek, sőt robbanásveszélyesnek nevezte a nemzetközi helyzetet, s mint mondotta: ez az állapot még tovább romlik. Ezért össze kell szedni a politikai bátorságot, s meg kell állítani az egyre előbbre tartó fenyegető folyamatot. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, meg kell kezdeni a leszerelést és a kapcsolatok javítását — jelentette ki a szovjet politikus. A Szovjetunió — folytatta az SZKP KB főtitkára — nem pusztán szorgalmazza a kapcsolatok javítását, hanem egészen konkrét javaslatokat és gyakorlati lépéseket is tesz ennek érdekében. Ezt szolgálja többek között a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet moratórium, s az a javaslat, hogy az Egyesült Államok csatlakozzon e moratóriumhoz és újítsák fel a nukleáris kísérletek teljes tilalmáról folytatott tárgyalásokat. E cél érdekében született a világűr békés hasznosításában való együttműködésről és az űrfegyverkezési hajsza megállításáról szóló ''indítvány is. A felelős amerikai vezetőknél azonban nyílt ellenállásra találtak a szovjet javaslatok, amelyeket megpróbálnak csupán propaganda- fogásnak feltüntetni. Bárki, aki egy kicsit is tisztában van ezekkel a kérdésekkel, rögtön láthatja, bogy javaslataink mögött a legkomolyabb szándékok és nem valamiféle, a közhangulat befolyásolásara irányuló törekvés húzódik meg — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Minden lényeges, a nukleáris fegyverek korlátozását szolgáló erőfeszítés a kísérletek betiltásával kezdődött. A nukleáris kísérletek teljes megszüntetése a legveszedelmesebb területen, a minőségi fejlesztés terén állítaná meg a fegyverkezési hajszát. Ráadásul nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy fennmaradjon és még erőteljesebbé váljon a nukleáris fegyverek elterjedésére vonatkozó tilalom. Az Egyesült Államok kormányzata a szovjet moratóriumra kihívó módon azzal válaszolt, hogy sietve végrehajtott egy újabb nukleáris robbantást. A világűr békés hasznosítására vonatkozó szovjet javaslatra pedig azzal reagált, hogy elhatározta a műholdelhárító fegyver első harci körülmények közötti kipróbálását. Ezenfelül még újabb gyűlöletkampányt is indított a Szovjetunió ellen. Mindezek ellenére az a véleményünk, hogy bármit is állítanak Washingtonban a Szovjetunió legutóbbi lépéseiről, az amerikai kormányzat nem mondta ki az utolsó szót ebben az ügyben. Mi bízunk ebben — mutatott rá Mihail Goibacsov. A tény ugyanis az, hogy akár tetszünk egymásnak, akár nem, csak együtt élhetünk tovább, vagy pusztulhatunk el. A megválaszolásra váró fő kérdés tehát most az: készek vagyunk-e számot vetni azzal, hogy nincs más út, mint a békés együttélés útja. s készek vagyunk-e háborús kategóriák helyett békés elképzelésekben gondolkodni és cselekedni. A Szovjetunió erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszol. A továbbiakban az őszre tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szólva Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a találkozó esélyeit ma már sokkal óvatosabban ítéli meg. mint akkor, amikor a róla szóló megállapodás létrejött. Mi komolyan készülünk a találkozóra, nagy jelentőséget tulajdonítunk neki, és komoly reményeket fűzünk hozzá — mondotta az SZKP KB főtitkára. Nyugtalanítónak tartjuk azonban azt a megközelítést, amely Washington részéről kirajzolódik. Formálódik egy amerikai forgatókönyv, amely a nyomósra, sarokba- szorításunk szándékára épül. Fel akarnak róni nekünk mindenféle halálos bűnt a fegyverkezési hajsza erőltetésétől kezdve a „közel-keleti agresszióig”, az emberi jogok megsértésétől dél-afrikai ármánykodásunkig. (Folytatás a 3. oldalon) A svédországi Södertaljé- ben hatalmas magyar siker született a súlyemelő-világbajnokságon. A leninvárosi Szanyi Andor, a 100 kilósok között három aranyérmet vehetett át: első lett szakításban, lökésben és természetesen az összetettben is. Ilyen bravúrra még nem volt példa a magyar súlyemelés történetében. Szanyi a szakításban másodszorra teljesítette a 185 kilót. Az aranyéremre pályázók közül a román Vlad és Szanyi a lökésben 220-on, Kuznyecov pedig 225 kilón kezdett, sikeresen. Aztán Vlad és Szanyi is 7,5 kilót ugrott, s ezt a román sportoló harmadszorra sem tudta kilökni. Szanyi sem bírt a 227.5- tel, de mivel 2. helye már biztosított volt, 230-at kért, hogy vetélytársót, a szovjet Kuznyecovot magasabbra kényszerítse. Óriási izgalmak között Szanyi kilökte azt a súlyt, amit magyar súlyemelő még sohasem emelt fel és összetettben 415 kilós országos csúcsig jutott, ami szintén az abszolút legjobb eredmény a honi súlyemelőberkekben. Kuznyecov már nem tudott javítani, így Szanyi lett a világbajnok. — Sajnálom, hogy az első 185 kilós gyakorlatomba technikai hiba csúszott, így csak másodikra tudtam megcsinálni. Ha szükség lett volna az aranyéremhez, a 187.5- re is rámegyek. Nagyon boldog vagyok! A 110 kilósok között szerepelt a diósgyőri Jacsó József is, aki szakításban 175 kilót teljesített, közben megsérült és a lökéshez már nem jött ki. Országos tanévnyitó Kazincbarcikán Hz oktatás nemzeti ügyünk Az új tanévre elkészült Kazincbarcika legfiatalabb általános iskolája. Avatására igazán ünnepélyes külsőségek között került sor, hiszen itt tartották tegnap délután az 1985—86- os tanév országos megnyitó ünnepségét. Fanfárok jelezték a tanévnyitó kezdetét, amelyet kedvesen színesített az elsősök énekes bevonulása. A Himnusz eléneklése után Borsos Árpád, a Borsod Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket, a város és a városkörnyék iskolásait, pedagógusait, valamint a párt-, állami és társadalmi szervezetek, az oktatási intézmények képviselőit. Az ünnepségen részt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter, Kun László, a Borsod Megyei Pártbizottság titkára és Ladányi József, a megyei tanács elnöke is. A tanévnyitó ünnepségen Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. A miniszter tanévnyitó beszéde — öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az új tanévet Kazincbarcikán, a szocialista építőmunka jelképes helyén, országunk egyik fiatal városában nyithatom meg, amely alig több mint három évtizedes fejlődése során nemcsak az iparban ért el kitűnő eredményeket, hanem a művelődésben is. Kazincbarcika kitűnik azzal, hogy kezdettől fogva megbecsülte a nevelő-oktató munkát, és a kultúra munkásainak olyan élet- és munkakörülményeket^ nyugodt alkotói légkört teremteti, amely lehetővé tette, hogy szakképesített pedagógusok dolgozzanak az iskolákban, s biztosítsák a nevelés és oktatás egyre fejlődő színvonalát. Innen indult el és vált országos méretűvé a szaktantermi oktatás. A város adott otthont egy sor olyan országos pedagógiai tanácskozásnak, amely az oktatás sokat vitatott, aktuális feladatairól szólt, és hozzájárult a reformok előkészítéséhez. Itt avatjuk most ezt a szép iskolát, amely szellemi gyarapodásunk újabb jele. Mindezért elismerés illeti a pedagógusokat és a város vezetőit, a város egész közösségét, amely megértette, mi a je-, lentősége az oktatásnak és a nevelésnek népünk sorsának alakulásában. Ebben az évben a tanév kezdetét még ünnepélyesebbé teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 16-án, tehát éppen 40 éve hozott határozatot arról, hogy a népiskola, valamint a gimnázium és a polgári iskola első négy osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni. Ma csaknem minden gyermek az előirt időben végzi el a nyolc osztályt, s az általános iskola mindenki műveltségének megalapozója. Hogy ezt a feladatát el tudja látni a maga teljességében, az eddiginél hatékonyabban és eredményesebben kell működnie. Ügy véljük, hogy ez az óhaj közvéleményünk helyeslésével találkozik, amely sokszor joggal bírálja az oktatás alacsony hatékonyságát és a nevelés érzelmi-erkölcsi szegénységét. Egy másik fontos esemény, amelyre emlékeznünk kell, az oktatásról szóló törvény, amelyet az országgyűlés ez évben fogadott el. Ez a törvény átfogja az oktatás egészét az óvodától az egyetemig, és egységes szellemben rendezi az oktatási rendszer működési, irányítási szabályait, határozza meg az oktatásban részt vevők, pedagógusok, tanulok, szülők jogait és kötelességeit. A törvény épít az 1984 tavaszán elfogadott fejlesztési programra, amelyet megerősített a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusa. Olyan törvénnyel és programmal rendelkezünk, amelyeknek kialakításában a társadalom széles körei, és mindenekelőtt a pedagógusok személyesen is részt vettek. Az észrevételeket tekintetbe vettük, s joggal állíthatjuk, hogy az elhatározott reformok a többség egyetértésével találkoznak, még hogyha természetesen továbbra is vannak ellenvélemények és megoldásra váró kérdések. (Folytatás a 2. oldalon) Pál Lénárd megyénkben Megyénkbe látogatott Pál Lénárd, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. A magas rangú vendéget tegnap, Sárospatakon Fejti Györgynek, az MSZMP KB tagjának, megyei első titkárnak és Kovács Zoltánnak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében köszöntötték a „Bodrog-parti Athén" vezetői: Orosz László, a városi pártbizottság titkára és Takács Gyula, a városi tanács elnöke. A patakiak tiszteletét és köszöntését mondó szavak után a város életéről tájékoztatta a vendégeket Orosz László. Mindenekelőtt — szeptember van! — Sárospatak iskolavárosi méltatását és tényeit hallgatta meg a Központi Bizottság titkára. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a főiskolán 840-en (tanító- és óvónőjelöltek); a Rákóczi nevét viselő gimnáziumban 730-an kezdik meg tanulmányaikat az 1985—86-os tanévben. (Folytatás a 2. oldalon) A pataki pártbizottság székháza előtt: Pál Lénárd, a Központ: Bizottság titkára; Orosz László, a városi pártbizottság első titkára és Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára