Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-03 / 100. szám

Csodálatosan szép ünnepségeken, káprázatos felvonulásokon tett hites Május 1-én a béke harcos megvédeimezése mellett Borsod-Ahauj-Zemplén dolgozó népe Szegényes a nyelv, hogy visszaadja, gyIThge, erőtlen a kéz, hogy leírja azt a csodálatos, felemelő érzést, amely mindenkit eltöltött, aki részese volt a hatodik Szabad Május erőgyarapltő, felejthetetlen élményeinek. Tíz- és tízezrek meneteltek a sorokban, amelyekben magasra emelkedtek a béke harci lobogói. Az ünnepi lelkesedéstől fütött dolgozó körülnézett és sok sok társát látta maga körül, akik ugyanazon akarattal, ugyanazon hittel tüntettek ezen a gyönyörű májusi napon. Azzal a sziklaszilárd elha­tározással, hogy tántoríthatatlan hűséggel a hatalmas Szovjetunióhoz a világ dolgozóinak forrón szeretett vezéréhez, Sztálin elvtárshoz, tömör egységben felsorakozva győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja, bölcs tanítómesterünk, Rákosi elvtárs mögött, minden eszközzel és minden erővel megvédelinszik a békét. A szinpompás menetben ki ne gondolt volna arra, hogy ahogy Wagymiskolcon, a borsod-abauj-zempléni városokban, községekben, üzemtelepeken — ezekben az órákban Budapesten és az ország min­den táján ugyanilyen harcos akarattal juttatják kifejezésre a ma­gyar dolgozó milliók törhetetlen elszántságukat a béke harcos raeg- védelmezésére. A szárnyaló gondolatok tovftbbrepiiltek a földteke minden tája félő, irányukat elsősorban a béketábor vezetője, a béke legfőbb vé­delmezője, a dolgozó százmilliók biztonsága és reménysége felé, a dicsőséges Szovjetunió felé vették. Moszkvába suhantak a gondola­tok, ahol ezekben az órákban a lánglelkű vezér és tanító, a békeharc legfőbb irányítója, a nagy Sztálin előtt vonultak el a szovjet dol­gozók százezrei és mutatták meg hatalmas erejüket, amelyén meg­törik a háborús uszltők, az imperialista kalandorok minden aljas agresszuv kísérlete. A Vörös-téren káprázatos menetben, felvonultak a világ legerősebb hadserege, a diadalmas Szovjet Hadsereg egy­ségei, azé a hadseregé, amely nemcsak a szovjet "haza békéjén, sza­badságán őrködik, de szilárd támasza valamennyi ország népének, a dolgozó százmilliók békéjének. A szárnyaló gondolat átfonta a baxátl népi demokráciák orszá­gait, ahol a szocializmust építő népek fiai kiáltották egyszívvcl, egyakarattal: „Megvédjük a békét!" A proletárnemzetköziség, a mun­kásszolidaritás, a dolgozók testvéri együttérzésének e harcos napján gondolataink elrepültek a szabadságukért, emberi jogaikért kemény küzdelmet vivő francia, olasz munkásosztályhoz, a hősi szabadság- harcban előretörő gyarmati népekhez, a kapitalista elnyomatásban sínylődő dolgozó milliókhoz, akik új erőt merítettek Május Elsejéből, hogy friss lendülettel,, megacélozott akarattal folytassák tovább ret­tenthetetlen harcukat a végső győzelemig. 1950 Május Elseje: lenyűgöző demonstrációja volt a nemzetközi proletariátusnak, a világ dolgozó millióinak. Ez a szó csendült fel Keleten és Nyugaton, Északon és Délen: Béke. De nem sóhajtva, nem félve hangzott — hanem zen gett, süvöltött, keményen, köve­telőén, harcosan. Azok mondták ki, akiknek kezéből lesz minden, akik formálják, kovácsolják a világot. A dolgozó százmilliók kiál­tották széttörhetetlen egységben, megmutatva, hogy van elég ere­jük hozzá, hogy a Szovjetunió vezetésével .érvényt is szerezzenek követelésüknek. 1950 Május 1 tömörítetté és meghatványozta az erőket, ame lyek csatasorban állnak a béke megvédelmezéséért. Május 1 harci riadó, buzdítás és intő figyelmeztetés volt: a béke új meg új áthatolhatatlan láncait keli fonnunk a világ körül, hogy megakadjanak, megsemmisüljenek, elpusztuljanak rajtuk mindazok, akik a szabadság, az emberiség, a legdrágább: az élet ellen törnek. A nagy nap eseményeiről az alábbi tudósításokban számolunk be, A cl iósgy őr vasgyári fiatalok fáklyás felvonulása l A Május 1-i ünnepségeit már «•<»• ftárnap 'este megkezdődtek. Miközben ■f*roa és nemz éti színű zászlókkal, söld jj?aVyalikál szorgalmasán díszítették fm üzemeket, utcákul, középületeket, fist-e fáklyás felvonulással nyitotta tmeg az ifjúság a dolgozók hatalmas Seregszemléjét. A vasgyári stadionnál sorakoztak fet a diósgyőrvasgyári fiatalok; elé>l fzür/i'e' egyenruhában a SzIT-zene- rar, utána 100 vörös zászlóval sö­tétkék egyenruhás Szil-esek, majd fcs út törő fmk és leányok fehérben- mos csoportja következett. Szóét és kpáz piros zászlóval, piros-fehér-zöld fampiónokkal ésfáklyák tömegével fn-dult .el a hosszú menet. A Vasgyár főútvonalait végigjárták a fiatalok, a sorokból percenkint tört fel a kiáltó.'s: „Békét akarunk, Ilákosival haladunk!“ Sztálin, Bélkosi, éljen a Párt!' A hosszú menet vidám• ének- és zeneszóval járta be a gyártelepet, a gyártelep lakói mindenütt nagy sze­retettel és lelkesedéssel üdvözölték a vasgyári ifjúságot. A nagy nap reggelén... Hétfőn reggel zenés ébresztővel kezdődött ineg a nagy nap. A SsIT, úttörő és vasgyári zenekar csoport­jel járták be a telep utcáit. A gyár­kapuk felé ezres tömegek méneTelfét:, benn az mzemeVbén a feldíszített műhelyek . előtt sorakoztak - fel a zászlókkal, dekorációkkal a dolga- tők: a gyár vezetősége megvendé­gelte a dolgozókat-. Ezután elindult a hosszú menet s felsorakoztak a gyár főutcáján, 'hogy végignézzék Miskolc város dolgozóinak színpom­pás felvonulását Vörös Diósgyőr dolgozói szeretettel tidvözlik Miskolc dolgozóit hangszerein megcsillant a tavaszi nap. A Köztársasági Induló hangjai mellett kezdődött meg Miskolc dol­gozóinak hatalmas felvonulása. 9 óra után néhány perccel a Ger- gcly-hidnál lévő díszkapunál felhar­sant a hangszóró „Vörös Diósgyőr dolgozói szeretettel üdvözlik Mis­kolc dolgozóit!“ A vasutas zenekar A nagymiskolei tízezrek felejthetetlen ünnepi felvonulása .Soha ilyen mozgalmas, ilyen élénk nem volt a kora reggeli órákban Nagymiskole, mint" a hatodik sza­bad Május 1 reggelén., A napsuga­ra«, gondosan tisztított utcákon ünneplőbe öltözött dolgozók siettek üzemük, intézményük, szervezetük kijelölt gyülekezőhelye fölé. A há­zak kapuját ,és ablakát' gondos ke­zek itt-ott még tovább díszítették, hogy még ünnepélyesebb, még éke­sebb legyen ezen a hatalmas ünnep­napon, amikor a világ minden ré­szen utcára lép a proletariátus, hogy-megmutassa erejét, harcos el- szánfeágát, helytállását a . háborús uszítok ellen a dicső Szovjetunió ál­tal vezetett béketáborban. A Béke-térre gyülekeznek zász­lókkal, feliratos táblákkal az egyes csoportok, teherautók dübörögnek; rajtuk a nagy gonddal kiválogatott ötletek alapján elkészített, sok szin­pompás bemutató. A vasutas zenekarnál indult a me­net. A Nagy-miskolci Pártbizottság tagjai, a honvédségi, rendőrségi ve­zetők, sztahanovisták, élmunkások, kiváló munkások, a csoportba meg­hívott dolgozók vezetik a menetet. Végig a városon visszhangozzák a házak, a dolgozók az ütemes kiáltá­sokat: „Sztálin, Rákosi!" „Éljen a Párt!“ „Megvédjük a békét!" „Harcolunk a békéért!" Díszbe -öltözött diadalkapu fogad­ja a menetet a Vasgyárnál. Végig a pompás jegenyékkel szegélyezett úton mindenütt, minden fán vörös lobogót lenget a friss tavaszi szél. A vasgyári dolgozók, családtagjaik —akik csak később vonulnak el majd a diszemelvény előtt a Sta­dionba — hosszas tapssal, lelkes él­jenzéssel köszöntik a város belterü- I leiének dolgozóit. A Drótgyár élüzem — a menet élén jetunió!" Ede színfolt felvonulá­sukban a, teherautón táncoló fiata­lok csoportja. ­A Miskolci Magasépítési N. V. miskolci lakóház építkezése az él­üzem második fokozatát hódította el. Ezzel érdemelték ki a menetben hozott két vándorzászlóf. Kékruhás ifjúmunkások haladnak el az emel­vény előtt, boldog jövőjükbe vetett töretlen bizalmat sugárzó arccal, acélos léptekkel. Mindegyiküknél vörös zászló, az emelvény előtt üd­vözlésre elörehajtják. A. vöröske­reszten tanfolyam hallgatönöi jön­nek. Hegesztők, lakatosok, ková­ív dísztribünön Harmati Sándor elvtárs, megyei titkár, a Megyebi­zottság, a nagyüzemi pártbizottsá­gok tagja'i foglalnak helyet, itt he­lyezkednek el a Nagymiskolci .Párt­bizottság tagjai, a munka frontján kiváló teljesítményekkel dicsőséget’ aratott dolgozók. Az első üzem: — a Drötgyár. Ön­tudatos, szocialista muukával, nagy eredményekkel vívták ki maguknak ezt a megtiszteltetést, erről tanús­kodik a büszke éliizem kitüntetés, amelyet az élem hoznak. Mögötte a hosszú teherautókon teljes széles­ségben kibontva a pompás vörös vándorzászló. Eredményeikre büsz­kén, lobogó lelkesedéssel éljeneznek a drót’gyáriak, felvonulásuk is bi­zonyította: a továbbiakban még na­gyobb eredményekkel becsülettel megállják helyüket. - a szocialista épitőmunka, a béke védelme front­ján. „Készen állunk a béke védelmére“ Az üveggyár teherautói gördül­nek el az emelvény előtt. Az üveg­táblákra festett számadatok ered­ményeiket hirdetik. Februárban 28 ezer helyett 32.500, márciusban 31 ezer helyett 37 ezer, áprilisban 41 ezer helyett 44 ezer négyzetméter üveget gyártottak, üvegből készí­tették a hatalmas ötágú csillago­kat, ezeknek közepén Lenin, bztá- lin és Rákosi elvtársak képe. üveg­táblákról olvassuk a díszes felirato­kat: „Készen állunk a béke védel­mére!" „Éljen a béke őre, a Szov­teheraulón. Felvonulásuk meg'iu-* tatja: milyen gondot fordít a Púit vezetésével népi demokráciánk az ember kímélésére: építőipari gépes két hoznak. Gumiszalag viszi fel új téglákat a magasba a teherautón, ahol sztahanovista kőműves rak itt azokat helyükre. Hatalmas öt.'.* formálódik a téglából. Így építjük: új országot formáló ötéves tervün­ket. Lelkes taps, őszinte, baráti me­legség fogadja az Eszakmagyaror- szág dolgozóit, az ünneplő közön é;» szeretettel köszönti Pártunk harcos megyei lapját. Hurrá! Hurrá! — visszhangzik: messze a környék. Vörös zászlókkal a rendőrség tagjai lépdelnek, göttük sisakos, keménykötéső, rék rendőrök. in o- <le­tui­„A béketábor fégyőzhetetlen!“ JtfTcn a Vörös Diósgyőr! — mácsolják a város belső teriile&wi • dolgozók üdvözletét a Borsodvidéis i Gépgyár dolgozói. „Tettükkel hur­colunk a békéért!" — ezt hirdeti táblájuk, ezt bizonyítják nap mim nap emelkedő termelési eredmé­nyeikkel. Autójukon leánycsopoi harmonikaszóra vidám táncot jár. Kék-fehér pettyes ruhában elv- társnők hosszú sora vezeti be i Sallai Imre pártszervezet tagiéi­nak menetét. „Éljenek a vasasok!" — kiált ják ütemesen a pénzügy- igazgatósági dolgozók, messze száll daluk: „A béketábor legyőzhetet­len! Ha összetartunk rendületlen, legyőzzük végleg a háborút!“ Az egyesült új nagy megye térképét hozzák a vármegyeháza dolgozói, majd fekete munkaruhában, hófe­hér seprőkkel a Kéményseprő Köz­ségi Vállalat dolgozói jönnek. Csupa szin, csupa élénkség, csu­pa virágos ünneplő boldogság, a menet. Kék szoknyában, vörös blúzban a Táncsics Mihály párt­szervezethez tartozó elvtársnök jön­nek, orgona csokrokkal intenek üd­vözletét.. A Fürst Sándor pártszer­vezet tagjai, majd a Chinoin-gyáx és' a Boriorgatmi N. V. dolgozói. Miskolc város közigazgatási és üzemi dolgozóinak felvonulásából már messziről magasra kiemelke­dik a budapesti Szabadság-szobor mása, tetején fehérruhás leány két csők végzik munkájukat az egyik f kézzel iwgasra tartja a pálmaágat Csepel üdvözlete Nagymiskolc dolgozóinak A Vendéglátóipari K. V. után csupa virágba borított autókon a Kertészeti K. V. dolgozói jönnek, díszes virágokból fonták össze Népköztársaságunk címerét. Három­éves tervünk beruházásainak ér­tékes eredményei, a Miskolc köz­lekedésének megjavítását biztosító autóbuszok, a Gépkocsi Közlekedési K. V. menetében. A Vízmű és Köztisztasági K. V., a Szesz-, Rum- és Likőrgyár K. V., a Vil­lanyszerelő N. V, dolgozói jöuneif, közben a hangszórókon bemondott hírt kitörő lelkesedéssel fogadják: ki esepelifik harcos kommuuisfa üdvözletüket küldik Diósgyőr vas­gyár, Nagymiskol.c dolgozóinak. Sok tapsot kap a Borsodi Nyom­da dolgozóinak felvonulása. Eljön a Béke! — hirdeti táblájuk, fö­lötte kiterjesztett szárnyakkal hó­fehér galamb. Fehér ingben, vörös nyakkendővel vonulnak, mindany- nyiuk kezében vörös zászló. Röp­lapokat szórnak szét. A Városépí­tési Tervező Iroda dolgozói fehéé köpenyben, hatalmas vonalzókat, ceruzákat Ííoznak. Miénk a föld, a világ sem bir velünk! Autón nagyméretű földgömb kö­zeledik, A Dózsa György pártszer­vezet tagjainak munkája, rajta a -felírás: „Miénk a föld, a világ sem bír velünk!" A kisipari terme­lőszövetkezetekben tömörült dolgo­zók munkaruhában vannak .szerszá­mokkal: festők, asztalosok, cipé­szek, szabók, bádogosok. A szabók h tehoraut’ón munka közben van­nak, az egyik festő az ötéves terv­J Eszakmagwqrszäg Miskolc, 1950 május ?, szerda Ara 50 fillér VII. évfolyam. — 100 szám

Next

/
Thumbnails
Contents