Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-01 / 172. szám
feärk UÁRA 3 LSJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztálv: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ■saHsaaeBu^K LXI ÉVFOLYAM, 172, SZÁM. ■ r a—Bangwaa»BM—a ■ ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ CSÜTöRTöK Minisztertanácsi jelentést adtak ki Giguríu miniszterelnök és Manoilescu külügyminiszter németországi és országi tárgyalásairól A Hivatalos jelentés Hangsúlyossá, Hogy a minissterelnök és Isiilügy— miiaisztep megeiégedásüknek adtak: kifej ázást az ország érdekében lefolyt megbeszélések módja felett. — Kiemeli a jelentés, Hogy a kormány az ország uj politikai tájékozódásának legmegfelelőbb gyakorlati megváló sitasára törekszik. — Manoilescu külügyminiszter nagyszabású nyilatkozatban ismertette a szomszédos államokkal való kérdések rendezésének megoldási tervét ..A kormány bizonyiiékát akar la adni iószándikának szomszédaival " BUKAREST, Julius 31 (Rador.) Hivatalos Közlemény: A minisztertanács kedden délután 6 őrskor Ion Giynrt-u m'niszU.relr.ök elnökletével ülést tartott és meghallgatta a miniszterelnök és külügyminiszter részletes beszámuicei iát utazásukra és Hitler vezér és kancellárral s Ribbentrop báró német külügyminiszterrel Berchtesgadenben folytatott politikai jellegű megbeszéléseik'' re, valamint a Dúcéval és Ciano gróv külügyminiszterrel történt római találkozásukra vonatkozóan. Beszámolóikban Románia kiküldöttei előadták külföldi megbeszéléseik eredményét, megelégedésüknek adva kifejezést az ország érdekében lefolyt megbeszélések módja fölött. A minisztertanács ezután leíár gyalta az ország ui politikai tájékozódásának legmegfelelőbb gyakorlati megvalósítását. A minisztertanács este 8 óra 45 perckor ért véget. Manoilescu üiiiáisninisifer nuilafftozaia BÜK 4REST, július 31. (Rador.) Mihail Manoilescu prujesszor, külügyminiszter, a következő nyilatkozatot tette külföldi ut- fával kapcsolatban: — A miniszterelnöknélz velem együtt igen jó fogadtatásban volt része úgy Németországban, mint Olaszországban, nemcsak a külsőségeket illetően — mely telve volt figyelemmel és szívélyességgel — de az országunkkal és mai helyzetével szemben megnyilvánuló teljes megértést illetően is. A tengely politika két legfelsőid> vezetőjének megelégedését állapíthattuk meg Románia mai tájékozódásával kapcsolatban. A Führer és a Duce a nemzeti élet minden oldala iránt nyilvánvaló rokon- szenvvel érdeklődtek. Ezen érdeklődés különösen értékes reánk nézve, mert -oc- lumennyi jövő tevékenységünknek forráséit képezi, melyek arra vannak hivatva, hogy politikai keretben és a Kelct.europá- ban teremtendő utón békés és fejlödéské- pes életet biztosítson Romániának. Különösen hangsúlyozni kívánom az oly sok abszurd és érdekelt mendemondával szemben, hogy a sorsunk fölött való döntés szabadsága teljes marad és tökéletes lesz függetlenségünk az eljövendő délkeleteurópai uj rendszerben. Hogy a tengelyhatalmaknak a keleleuro- pai népek függetlensége iránti tiszteletét Konkrét módon illusztráljam, elég, ha rámutatok arra, hogy úgy Berchtesgaden- ben, mint Rómában is nyilvánvalóvá tették előttünk világosan azt a felfogást, melynek értelmében Románia valamennyi gazdasági ágát meg fogja szervezni, saját tőkéjével, saját szakmunkásaival, saját technikai vezetőivel, miután ez képezi teremtő nacionalista erőink mindinkább szebben haladó fejlődésének feltételét. A tengelyhatalmaknak nincs más szándékuk, mint az, hogy legjobb vevőink és legkeresettebb szállítóink legyenek. Még abban az esetben is, ha mi magunk akarnánk — amint okos dolog lenne ennek óhajtása — hogy a tengelyállamokból mérnökök és más specialisták jöjjenek, csak kivételesen és igen nagy nehézségek árán kapnánk ilyeneket, mert a specialisták nélkülözése valóságos áldozathozatalt jelentene ezen országok részére. hol annyira erősen lüktet a gazdasági élet. .,'A TENGELYHATALMAK FŐGONDJA A BÉKE VÉDELME A BALKÁNON“ 1 Másrészt a tengelyhatalmak főgondja a béke védelme a Balkánon és ebben a gondoskodásban a két nagy állam — mely ma az emberiség élén halad, velünk egy utón találkozik. Békét akarunk, de békét a román igazsággal. Azt kívánjuk, hogy tudják — főleg a határokon túl —- hogy vé- letlenségek és olyan események, melyekét az utóbbi időben élt át Románia — amelyek teljesen egyedülálló körülmények között zajlottak le — nem fognak megismétlődni. A románok meg tudnak hajolni, amikor kell, a követelések előtt, ha azonban az bizonyos határt túlhalad, tudják, hogyan kell ezen az utón is elindulni. ! „rA KORMÁNY BIZONYÍTÉKÁT AKARJA ADNI JÓSZÁNDÉKÁNAK A SZOMSZÉDAIVAL VALÓ BÉKÉS ÉS BARÁTI EGYÜTT ÉLÉSRE VONATKOZÓAN“ — Ami pedig azt a problémát illeti — mellyel annyi kitartással foglalkozott az utóbbi időben bizonyos külföldi sajtó — elferdítve úgy a terjedelmet, mint a dél- keleteurópai általános közeledés problémáját és főleg a közöttünk és szomszédaink: Magyarország és Bulgária közötti problémákata kormány saját kezdeményezéséből is hiszi és állítja, hogy amint ezt idejében a tengelyhatalmaknak is tudtára adta: — elérkezett az ideje, hogy bizonyítékát adja jószándékának a szomszédaival való békés és barátságos együttélésre vonatkozóan. Ebben az értelemben, miután 20 éven át Románia legnagyobb kedvezményt nyújtotta — amivel valaha is találkozni lehetett — a kisebbségek javára, a kormány még radikálisai b eszközökkel is — azon kisebbségek problémáinak végleges elintézése végett, akik a környező népekkel azonos vérségiieh -- kész a mai idők szellemének és módszeKiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 969 lej. T—rwrrTirriirrrraii n n Miii'iumMJiaiMíwi CLUJ, 1940 AUGUSZTUS 1. mumhiihu reineh megfelelő uj intézkedésekre. Ezek közölt az intézkedések között szerepel, az, mely igen jó eredményekkel járt: a nép- I csere — egészben, vagy részben — mely Í megszünteti a belső és külső súrlódásokat és emeli az ország erejét, határai között \ nemzeti egyhangúsággal megvalósítva. Ez a mód a nemzeti elvet nemcsak nem gyön- giti, de fenntartja és támogatja azt. Ezen az utón megőriztetik és megerősítést nyert mindaz, ami értéket jelent egy nép számára és pedig etnikai lényege és termékeny alakulata és felemeli összes felsőbbrendii, különleges életformáit. — A nyugati és déli határokon túl élő összes románoknak a román állam 1 keretébe való hozatala — anélkül, hogy egyetlen román is a határokon túl maradna — és a romániai kisebbségek számának mentői szélesebb körben történő csökkentése, íme Írét ideális intézkedés, melyeknek megvalósítása irányában minden törekvés üdvös és minden esz- ' köz helyesnek mondható. Másrészt határozottan le leéli szögeznem azt a meggyőződésünket, hogy az ország nem nyerheti el teljes egységéi és a románok nem érezhetik — amint óhajtják — hogy saját otthonuk urai — csupán álkor. ha kategorikus és elhatározott intézkedésekkel oldjuk meg a romániai zsidó elem problémáját. — Ilyen értelemben el vagyunk szánva arra, hogy komoly és helyes intézkedéseket tegyünk. Azzal az őszinteséggel és elhatározottsággal fogjuk alkalmazni ezeket, mely őszinteség és elhatározottság kormányunk tevékenységét jellemzi. ■— Ezen az utón jobban megközelítjük, mint a történelem során valaha, a román nacionalizmus jelszavát: — Románul a románoké és kizárólag a románoké A Curentul jelenti: Megegyezés jött létre a román és orosz kiküldöttek között a kiürített területek vasúti anyagának ügyében BUKAREST, juíius 31. A ..Curentul" jelentése szerint julius 6-án román vasúti küldöttség utazott Besszarábiába, hogy ott az orosz kiküldöttekkel a kiürített területek vasúti anyagáról tárgyalást folytasson. A három hét óta folyó tárgyalások anyagát Chisinaubsn gyűjtötték össze, honnan az ügy elintézése után a román kiküldöttek hazautaztak és abban al apod lak meg, hogy a megegyezést Odesszában ratifikálják. JAPÁNBAN erősödik a német befolyás---------..n«Mnrai' piff—i ---------A moszkvai „Pravda“ szériái az E^yesíiíi-ÁISamolí és Japán közöli gazdasági déren máris faáfoorus áiüapoi van LONDON, jniius 31. (Rador.) A Reuter jelenti, hogy a németek Japánban kifejteit tevékenységére vonatkozólag Londonban tett leleplezések közvetlen módon veinek fényt ez utóbbi ország újabb magatartására. A kommunistacllenes egyezmény megkötésekor y japán belügyminisztérium mellé német képviselőt neveztek ki. Németországnak Japán belügyeibe való beavatkozása igen nagyjelentőségűvé vált ezáltal. Ez a hivatu nők hatalmas nyomást gyakorolt a japán saj tóra. Támogatta a németbarát propagandát megakadályozta más államok kulturális film jelnek forgatását és kezében 'tartotta az egész japán moziipart. A Felkelő Nap orszá gában a nemzeti pártnak van egy olyan ága, amely ellenőrzi valamennyi japán területen lakó német alattvaló tevékenységét, még pedig a japán hatóságok beleegyezésével. MOSZKVA, július 31. (Rador.) A „Pravda“ eimii lap a Japán és az Egyesült-Államuk közötti kapcsolatokkal foglalkozva megállapítja, hogy az amerikai kormány legutóbbi intézkedéseiből világosan kitűnik, hogy nyomást akarnak gyakairalni Japánra. Ez annak bizonyítéka, hogy az Egyesült-Államok és Japán között háborús állapot van a • ávolkcleti piacok biztosításáért. WASHINGTON, julius 31. (Rador.) Sumner WeT.es. aki Hull távollótében vezeti a külügyminisztériumot, kijelentette, hogy az Egyesült-Államok továbbra sem értenek egyet a burmai vonalnak Anglia részéről való lezárásával, mert ez legfőbb hadtápvonala a Csang-Kaj-Sek kormánynak.