Egyházi Híradó, 2000 (38. évfolyam, 2. szám)

2000-10-01 / 2. szám

2000 Karácsonya: Az örök ember karácsonya. 2000. Október - November - December EGYHÁZI HÍRADÓ " Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből". (Máté ev. 1:21.) Kétezer éve, hogy megnyílt a fényes ég a bethle­­hemi hegyek felett, de ebből a fényből mind több és több arcra hull sugár és megvilágítja a paloták és kunyhók lakóinak szívét. Az égi seregek éneke di­adalmasan zeng át tűnő századok végtelen mezőin. A pásztorok öröme nagy örömmé nőtt és boldoggá teszi a fél világot ma is. A keleti bölcsek mellé hó­dolva telepszik 20 évszázad és kirakja kincseit, hálaimádságát és felajánlott szol­gálatát az örök király előtt. Hívő emberek öröme foglyul ejti a hitetlen emberek szívét is és egy napra mássá lesz az ember. Magá­val ragad a karácsony öröme, a szeretet ünnepének zengjük édes melódiáit és a legdurvább ember is gyöngéd és jó akar lenni ezen a napon. Most felejtsük el, hogy mit csinált az ember karácsonyból. Régi kedves emlékek pihenjenek csak a szívek mélyén. Állapítsuk meg újra, hogy a karácsony az öröm ünnepe, mert Isten örömet hirde­tett karácsonykor a szomorú embernek. Isten sze— eretete leszállód a földre egy gyermek képében és az ég seregei hirdetik az embernek, hogy Isten szánja, szereti az embert és megkezdődött a megbántott atyai szív kiengesztelődése. Mária, a keleti bölcsek, az érkező királynak örvendeznek. A pásztoroknak azt üzeni az Isten, hogy nagy örömre van okuk, mert megszületett a Megtartó. Igénk tanítása az, hogy Is­ten azzal mutatta meg szeretetét, hogy Szabadítót adott Jézus személyében az embernek. Mi tett boldoggá eddigi karácsonyaidon? Miért örvendezik a szíved karácsony ünnepén? Isten a gondolkodó, gondokkal küzdő, a húsból, vérből való embernek azt mondja, hogy azért küldte le Fiát erre a földre, hogy az embert megszabadítsa a bűntől. Minden örömnek forrása az, hogy bűnből Szabadítónk van. Sok mindenért örül ma az ember karácsonykor, pedig a legnagyobb öröme és ünnepe annak van, aki felfedezte a boldog titkot, hogy neki Isten a legna­gyobb ajándékot adta, amikor neki Jézust, a szabadító Megváltót adta. Karácsony azt hirdeti, hogy Isten szereti az embert, a Krisztusért többé nem haraggal néz az emberre. Ha az ünnep alatt a hitetlen ember járja a világot, látja benne a sok csillogó karácsonyfát, örvendező embereket, látja, hogy a világ jó része örvendezik, mert egy gyermek megszületett Bethlehemben, egy istállóban. Egy egyszerű pár hajol a gyermek fölé, pásztorok és keleti bölcsek hódol­nak neki, és ebből olyan nagy dol­got csinál a világ, hogy még az időszámítást is ettől az eseménytől számolja előre és hátra. A hitetlen ember mosolyog ezen és azt hiszi, hogy mindenkinél okosabb, míg mások kinevetni való naivak, tudatlanok. Moso­lyogni való is volna, ha csak ennyit látnánk a karác­sony történetéből. Mi tudjuk, hogy az a kis gyermek jel, jele az Isten testbe öltözött szeretetének, jele annak, hogy Isten a megbékülést megkezdte. Szegény vagy, beteg, árva, boldogtalan vagy? íme lehet karácsonyi örömed. Isten neked is adott Megváltót, aki minden betegség, boldogta­lanság okától a bűntől szabadít meg és így tesz boldoggá, egészségessé és örvendezővé. Van valakid, aki minden bánat okát elveszi! Gazdag vagy, mindened van, amit szived kíván, szeretteid ott vannak melletted, neked valóban boldog kará­csonyod van! Ez az öröm azoknak szól, akik Krisztus népéhez tartoznak. Égen és földön számunkra az a leg­fontosabb, hogy szívünkben legyen hely Krisztus számára! Krisztus ezen a karácsonyon is zörget szíved aj­taján. Készíts szállást számára és engedd, hogy belépjen életedbe, mert a bűnből és nyomorúságból szabadulni akaró népeknek, Isten boldog kará­csonyt készített elő! Ámen. "Sok mindenért örül ma az ember karácsonykor, pedig a legnagyobb ünnepe annak van, aki felfedezte a boldog titkot, hogy neki Isten a legnagyobb ajándékot... Jézust... adta." 3. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents