Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Ülésezett az ËDOSZ központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége kétnapos ülést tartott, melyen szerepelt az élelmezésipar 1987. évi feladatainak várható teljesítése, az 1988. évi előirányzat és eszközrendszer, az irányítómunka továbbfejlesztése, valamint az 1988. évi munkaprogram. Az első napirendi ponthoz Szabó Ferenc miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Utalt arra, hogy a természeti tényezőknek és a piaci hatásoknak kitett agrártermelés már az év kezdetén komoly nehézségekkel találta magát szemben. Mindezeket a céltudatos munka csak részben ellensúlyozhatta. Az élelmiszeripari szakágazatok összességében a tervet valamelyest meghaladó mennyiségi teljesítés várható. A szakágazatok többségében a terv körüli teljesítés számszerűsíthető, de egyesekben, pl. a baromfi-, sütő-, tészta-, dohányipar esetében, a terv jelentősebb túlteljesítése, másokban, pl. a szesz- és bőriparnál, számottevő lemaradás tapasztalható. Hazai élelmiszer-termelésünk — a jelzett nehézségek ellenére — folyamatos belföldi ellátáshoz nyújt fedezetet, a termékek választéka bővült, a minőség általában javult 1988-ban az élelmiszeripari szakágazatban a minőségi követelményeket jobban kielégítő szerkezetmódosulással, a termelés mennyiségeinek mérsékelt ütemű növelésével számolhatunk. Az idei, várható termeléshez mérten, csupán a baromfi-, a bor-, valamint az üdítőital-iparban tervezhető dinamikusabb növekedés. A szesziparban és a dohányiparban lényeges termelésvisszaesés vehető számba. i Az élelmiszerek fogyasztásában kismértékű visszaeséssel, illetve szinten tartásával számolunk az 1988. évi előirányzatokban. Az életszínvonal csökkenése, a kereslet átrendeződése miatt, nagyobb gondot kell fordítani az olcsóbb, de teljes értékű termékek kínálatának javítására, a termékek szélesebb körű és rendszeres terítésére. A felszólalók beszámoltak vállalatuk munkájáról, eredményeiről és elmondták gondjaikat, problémáikat. Az ÉDOSZ kv 1982 június 24-én vitatta meg és fogadta el az élelmezésipar sajátosságait figyelembe vevő állásfoglalást a munka korszerűsítésére. A főbb célkitűzések során kiemelte, hogy a testületi munka mindenkor és minden szinten párosuljon a döntések demokratikusabb előkészítésével, a tisztségviselők és a tagság szélesebb körű bevonásával, véleményének előzetes kikérésével, a rendszeres eszmecserével. Az érdekfeltáró és képviseleti munka a szakmai rétegekre. életkori sajátosságokra, az egyéni, a csoport- és a közösségi érdek hatékonyabb képviseletére irányuljon. Mindezek a célkitűzések annak megvalósulását szolgálják, hogy a tagság szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzen az érdekükben végzett munkáról, és aktívabban kapcsolódjon a feladatok gyakorlati végrehajtásához, növekedjen a területek iránti bizalma. A központi vezetőség eredményesen töltötte be vezetőirányító és érdekképviseleti funkcióját A munka tervezésénél, a témák kiválasztásánál az adott időszak leglényegesebb kérdéseit dolgozta fel, 2 DOHÁNYGYÁR melyben igazodott a gazdaságirányításban végbement változásokhoz. Nagy figyelmet fordított a tagságot es ezen belül az egyes rétegeket íoglalkoztató kérdésekre, valamint az ágazati-vállalati gazdálkodással összefüggő tennivalók megvitatására, a végrehajtás segítésére. A szakszervezeti mozgalom iránt megnövekedett társadalmi igény a szervezett dolgozókkal való kapcsolat erősítése, szükségessé teszi, hogy a vezető-irányító munkát valamennyi szinten továbbfejleszszük. Mindezt annak érdekeben, hogy tovább erősödjön a mozgalom politikai cselekvőképessége, növekedjen a tagság szerepe a hozott döntésekben, fokozódjék aktivitása a végrehajtásban. A vezető-irányító munka továbbfejlesztése arra irányul, hogy megerősítse az eddigi jo gyakorlatot, mutassa meg az újszerű, változó feladatokhoz igazodó módszereket. Biztosítsa a továbbfejlesztést, tegye nyitottabbá a szakszervezeti tevékenységet a tagság előtt, ezáltal is erősítve a tömegkapcsolatot. Alapvető cél a munka hatékonyságának növelése, a végrehajtás és ellenőrzés szervezettebbé, rendszeresebbé tétele a személyes felelősség erősítése, a tagság érdekeinek ágazatonkénti, rétegenkenti differenciáltabb képviselet ervényre juttatása. Elnökségünk a vezető-irányító munka és munkamódszer továbbfejlesztésére állásfoglalastervezietet adott ki, melyet a központi vezetőség tagjai szekcióülésen vitattak meg. ahol mindenki elmondhatta véleményét, javaslatát. Az állásfoglalás tartalmazza, hogy a kv fokozottabban támaszkodik a választott testületek és tisztségviselők aktivitására. A dolgozók mind szelesebb körét bevonja a döntések előkészítésébe, hogy ezáltal is megismerjék és részesei legyenek az érdekükben végzett munkának. A feladatok meghatározásánál és a módszerek kiválasztásánál szem előtt tartja a gazdálkodás szigorú követelményeit, az iparágak irányítási rendszerének változásait, az új típusú vállalatvezetési formákat, a módosult döntési szinteket, a vállalatok önállóságának további növekedései. A központi vezetőség vezetőirányító munkájának, munkamódszerének a továbbfejlesztésében kiemelt feladat az alapszervezetek segítése, önállóságuk növelése, a szervezeti, működési és személyi feltételek biztosítása. Az irányításban bekövetkezett változások a vállalati önállóságot, a dolgozók érdemi beleszólását, közreműködését tovább bővítették a vállalati élet alakításában. Az alapszervezetek ve. zető testületéinek és tisztségviselőinek a megváltozott körülményekhez kell igazítani munkájukat, továbbfejlesztem munkamódszerüket. Alapvető feladat a dolgozók érdekeinek, törvényes jogainak védelme, a tisztségviselők folyamatos, rendszeres tájékoztatása, felkészítése a feladatok ellátására, a visszainformálás megszervezése és gyors reagálás a felmerült problémákra. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a szakszervezeti munkában, feladataink végrehajtásában meghatározó szerepet tölt be a bizalmi. Tevékenységük iránt növekvő követelmény, hogy tartalmasabb legyen a szakszervezeti csoportélet. Fontos, hogy a szakszervezeti bizalmi megfeleljen kettős hivatásának — aktívan vegyen részt a vitában, járuljon hozzá a megfelelő állásfoglalás kialakításához és arról tájékoztassa csoportját, segítse a hozott döntések végrehajtását. A bizalmi, mint csoportjának választott vezetője, a napi szakszervezeti élet folyamatában felelősséggel lássa el érdekvédelmi, nevelő, szervező feladatát. Ismerje jól csoportja élet- és munkakörülményeit. Következetesen képviselje a tagságot foglalkoztató jogos igényeket. A központi vezetőség a szekcióülés! után újra plenáris ülésen folytatta munkáját es elfogadta a javaslatot az 1988. évi munkaprogramra, amely tartalmazza, hogy az 1988. éves munkánkat alapvetően meghatározza a gazdasági-társadalmi kibontakozási programból az élelmiszeriparra háruló feladatok végrehajtására való mozgósítás. Szakszervezetünk kiemelt feladatának tartja, hogy sajátos eszközeivel segítse a^ vállalati gazdálkodás megújulását a termékszerkezet ésszerű változtatását, a jövedelemtermelő képesség növelését és ió színvonalú belföldi ellátás és külgazdasági egvensúlv javításához való hozzájárulást. A központi vezetőség állásfoglalásának megfelelően, tisztségviselőink aktív közreműködésével részt veszünk a termelési célok megi smertet.ésében, megértetésében, a konkrét helvi feladatok kialakításában és közös megvalósításában. Az új ár- és adóreform szabályainak ismeretében, felelősen részt kell vállalnunk a belső érdekeltségi ösztönzési rendszer továbbfejlesztésében. A vállalati érdekek figvelembevétele mellett fokozottabban és körültekintőbben képviseljük és védiük a jogos dolgozói érdékeket. Ellenőrzési munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a dolgozók szociális ellátására, a biztonságos munkavégzésre. Részt veszünk az egészségmegőrzés társadalmi proeramiának vállalati megvalósításában. Vezető-irányító munkánk, munkamódszerünk továbbfejlesztésével kádermunkánk demokratizmusának javításával, az emberi tartalékok feltárásával növeljük szakszervezeti munkánk hatékonyságát. Tovább folytatjuk a, tagságközeiben végzett, a rétegekre és foglalkozási csoportokra orientált munkánkat. Várhegyi Lászlóné az ÉDOSZ központi vezetőségének tagja Barátaink életéből Szovjetunió A Szovjetunió állampolgárainak 1988. január 1-jétől joguk lesz arra, hogy panasszal forduljanak a bírósághoz, ha valamely tisztviselő törvénytelenül jár el velük szemben, vagy állampolgári jogaikat megsérti. Az új törvény az alkotmány 58. cikkelyével áll összhangban. A társadalom sokoldalú átalakítása a nyilvánosság, a szovjet emberek életének mindinkább szabályává válik. Ebben a helyzetben még fontosabb megvédeni az állampolgárokat az igazgatás terén, valamint a szociális-jóléti gondjaik, ügyeik megoldásával kapcsolatban előforduló bürokratikus torzulásokkal szemben. A bürokrácia túlzott hatalma az átalakítás fejlődésének: fékjévé válhat, ellentmond az új gazdasági szemléletnek és korlátozza az állampolgárok kezdeményezőkészségét. Borisz Kraveov igazságügyi miniszter, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának .képviselője ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta az APN tudósítójának: — Míg azelőtt az állampolgár joga arra korlátozódott, hogy panaszt nyújthatott be valamennyi közigazgatási tisztviselő ellen a felettes hatóságokhoz, most arra is lehetőséget kap, hogy közvetlenül a bíróságon tegyen panaszt. Ilyen módon mindenki a saját belátása szerint döntheti el, hová helyesebb fordulnia. Magától értetődik, hogy ebben az esetben jogai védelmének garanciái is kiszélesednek. Azelőtt a bíróságnak a panaszra vonatkozó döntése végleges volt és nem lehetett fellebbezéssel élni ellene, most azonban úgy módosították a törvényt, hogy a bíróság döntése ellen bárki panasszal élhet a felsőbb jogfórumon. Ennek az elnöke óvást emelhet az alsóbb fokú bíróság döntése ellen. Azonkívül a törvény úgy intézkedik, hogy a panasz benyújtására megállapított, egy hónapos határidő attól az időponttól számít, amikor az állampolgár számára ismeretessé vált a vele szemben elkövetett törvénytelen cselekmény. — Ügy vélem, ez tárgyszerű álláspont a demokratizálás szempontjából — hangsúlyozta a miniszter. NDK Az NDK-ban több mint 2700 kézműipari szövetkezetét és több mint 80 ezer magánkisipari műhelyt tartanak nyil-j ván, továbbá 25 ezer magánkiskereskedő és vendéglős vesz részt a közellátásban. A szövetkezeti és a kisipar állami támogatásáról szóló törvény 1950 óta van érvényben. Az 1985-ben hatályba lépett újabb törvény kötelezi a helyi kommunális szerveket, hogy a kisipar megfelelő fejlesztésére gondot fordítsanak. Jó partnerek ebben a kézműves-kamara helyi szervezetei is. A kézműipari szövetkezetekben 160 ezren, a kisipari műhelyekben több mint negyedmillióan dolgoznak. Ezek közül a legnagyobb létszámot — 53 ezer dolgozót — az építő magánkisipar mutatja fel. Több mint 38 ezren működnek a szolgáltatóiparban, 22 ezren az elektrotechnikában és az elektronikában, 20 ezren a gép- és járműjavításban. A teljesítményskála széles: kiterjed az anyagmegmunkálástól a háztartási szolgáltatásokig. A lakossági szolgáltatások kétharmadát a magánkisiparosok látják el a javítástól a szabásvarráson át, a fodrászatig, kozmetikáig. .. „0 Jelenleg 100 háztartásra 46 személygépkocsi jut Ezek karbantartását 70 százalékban 300 szövetkezet és 6000 maganmuhely látja el. Tíz ev alatt mintegy 2000 magán autójavító létesült. Nagy gondot fordít az allam az utánpótlás képzésire tóként azokban a szakmákban, amelyekre a legnagyobb szűksége van a lakosságnak. így a pékek, mészárosok, fodrászok, cipészek, üvegesek, asztalosok, tetőfedők, női es ferfiszabók létszámának nemcsak a megtartása, hanem a nove lése a cél. Mind több autószerelőre is szükség van. A nyolcvanas évek eleje óta több mint 12 ezer fiatal állt mun kába az autójavító műhelyekben. Mivel van rá igény, regi kismesterségeket is megprobálnak felújítani. Uyenekpeldául a fazekasság es a hímző kisipar. 1981 és 1985 kozott 1.0 ezer kézműves szerzett terlevelet az NDK-ban. Közülük 1100 lett építő-, asztalos- és ácsmester, 970 pék-, 275 rádió- és televízió-szerelő, 300 órásmester. _, Noha a népi kismestersegekre szakosodott műhelyekben a régi munkaeszközöket tartják nagy becsben, s többnyire ezekkel dolgoznak, másutt mindenütt korszerusitesre törekednek a fenntartok. A cipészműhelyekben mar 3500 gépet használnak, koztuk olya nokat, amelyek az °rtpPC^ gyógycipők megmunkálását könnyítik meg. A pékségekben 600 félautomata zsemlekeszítő gép segíti a termelest es helyettesíti a nehez fizikai munkát. Csehszlovákia Világjelenség, hogy egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek. S ez már csak azért sem ió mert elsorvad az elvont gondolkodásra való képessé gük Minél korábban könyvet kell adni a gyermekek kezebe A könyv fejleszti agyteve■kenységüket, fantáziájukat, képzelőerejüket, színesebbe, izgalmasabbá teszi számukra a világot, jótékonyan segíti felnőtté válásukat. Ezt tartja szem előtt a csehszlovák Albatros Könyvkiadó, amely a gyermekkönyvekre szakosodott. A kiadó munkatársai jó érzékkel találják meg és alkalmázzák azokat a módszereket amelyekkel mindinkább nép szerűsíthetik a könyvet és az olvasást a gyermekek koreben. Létrehozták az Albatrogyermekkönyvklub-hálózatot, amelynek már több mint félmillió tagja van. Az idestova harminc éve működő klub tevékenysége elér a legkisebb településre is, ahol se könyvesbolt, se könyvtár. A siker titka, hogy a kiadó az iskolákra alapozta a klubokat. Iskola pedig mindenütt van. A könyvbizományosok : pedagógusok, akik csekély díjazás fejében megszervezik és lebonyolítják a könyvrendeléseket. Az alapkészlet a kötelező olvasmányokból és az ajánlott irodalomból áll. így soha nem fordul elő, hogy a gyerekek nem jutnak hozzá a tananyagban előírt olvasmányokhoz. Természetesen „könyvcsemegékről” is gondoskodik a klubhálózat. Már az iskolaév kezdetén ott várja a padokon a diákokat a Fiatal Olvasók című lap legfrissebb példánya, amely az Albatros Kiadó terveiről, új kiadványairól és klubprogramjairól tájékoztatja az ifjúságot.