Eger - hetilap, 1885
1885-01-01 / 1. szám
XXIV. év-folyam. I. szám. 1885. január l-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 Irt — kr. Félévre- . . % „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám 12 EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért mindeu 3 hasé hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi lmz a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhivás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. iigybarátáinkat, kiknek előfizetésük nmlt év végével lejárt, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek. Egész évre Előfizetési dij: 5 frt, Félévre 2 50 kr Évnegyedre . 1 „ 30 ,. Egy hóra . >, „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. A KIADÓHIVATAL. Alkossunk lakásbérleti szabályokat! Mindnyájan tudjuk, hogy igazságszolgáltatásunk még nagyon ingatag. Szerfelett sok törvényeink közt alig akad egy-kettő, amely jogviszonyainkat szabályozza s a bíró Ítéletének alapjául szolgálhat. Ha valamely jogkérdés az átalános elvek szerint elbírálható, akkor a biró tudománya, joggyakorlata s lelkíismeivte még némileg pótolhatja törvényeink hiányát; ha azonban valamely vita helyi szokások alapján döntendö el, ez esetben nem lehet a bírónak nélkülöznie a helyi szók á sokra vonatkozó szabályokat. A lakásbérleti viszonyból eredő pereink leginkább igazolhatják ezen állításunkat. Sok kérdés merül fel az ilyen per során; de majd minden városban más szokás uralkodik e kérdésekre nézve, sőt ugyanazon városban sem egyforma az. Bátran be lehetne bizonyítani pl. itt is, hogy a januáriusi negyedre nem lehet a lakást felmondani; de másrészről arra is lehetne tanúkat felhívni, hogy télen szinte szoktak hurczolkodni s igy a felmondás meg van engedve.' Egyikre is van eset, másikra is lehet példa; ennélfogva nem csodálkozhatunk azon, hogy a tanúkkal egyik nap ilyen, másik nap ellenkező szokást lehet igazolni. T)e jogbiztosságunknak nagy hátrányára szolgál e bizonytalanság s az ily homlokegyenest ellenkező bizonyítékokra alapított határozat egyátalán nem alkalmas arra, hogy bíróságaink tekintélyét emelje s igazságszolgáltatásunk iránt bizalmi mai keltsen. Szabályrendeletet kell tehát alkotnunk s helyi szokásaink írásba foglalása által elejét kell vennünk e visszásságoknak. Ha szabályrendelettel megállapított lakbérleti szabályaink lesznek, akkor a h á z tu 1 a j douosok s bérlők kölcsönös jogai s kötelezettségei körvonalozást nyernek ezekben s ez esetben bíróságaink, — az 1881: LIX. t.-cz. 93. §-ának világos rendelete szerint, — lakásbérleti ügyeink eldöntésénél szintén e szabályokat tartozván alkalmazni: a házttdajűSTp nosok s bérlők jogai egyaránt könnyebben s biztosabban nyesithetük majd, mint eddig. (.§ Hogy milyen legyen e szabályrendelet, — erről ezúttavéj^z- letesen nem szólunk; mert annak bölcs megalkotása várósVjéfe 1 h a t ó sálának, illetve k é p v i s e 1 ő t e s t ü 1 e t é n e k h iv a t á s á t képezi. Átalánosságban azonban már is megjegyezzük, hogy a felmondás eszközlésének módja, ideje; a költ özködés időpontja; a háztulajdonos megtartási joga a bérlő által netalán okozott károk s az általa viselendő átalakítási költségek erejéig; továbbá az albérletbe adásból eredő jogviszonyok: mind oly kérdések, melyeknek szabályozását mi e szabály- rendelettől reméljük. Ugyancsak e szabályrendeletnek kell azt is meghatároznia, hogy miképen s mennyi idő alatt lehet a felmondás érvényességét birói 1 ag kimondatni, ha azt valamelyik fél nem fogadja el. A felmondás idejének megállapításánál figyelemmel kell majd lenni a hónapos szobákra s a nagy lakásokra s üzlethelyiségekre is; mert a czélszerüség s a méltányosság úgy kivánja. hogy amazoknál pl. 14 napi. emezeknél meg félévi felmondási idő sza- bassék meg. A bérfizetés teljesítéséről s ennek elmulasztása következményeiről. valamint ártól is a szabályrendelet lesz hivatva rendelkezni, hogy a bét lő mikor s miképen számíthatja be a bérfizetésbe a háztulajdonost terhelő, de általa készíttetni kellett javítások költségeit. Szóval: oly szabályrendeletre van szükségünk, amely a lakás s üzlethelyiség kibérléseiből eredő jogviszonyokra vonatkozólag törvényt pótoljon. Úgy halljak, hogy városi hatóságunk tett már e tárgyban némi előkészít ő-intézkedést; ennek eredményét azonban még nem ismerjük s igy ahhoz hozzá nem szólhatunk. De mivel az ügy fontossága gyorsabb eljárást igényel, azért kötelességünknek tartjuk hatóságunk figyelmét e kérdésre ezen alkalommal is felhívni. Dr. Alföldi Dávid. Elvi határozatok ipar-ügyekben. i. I. A bányászat és kohászat mennyiben nem tartozik az ipartörvény rendelkezései alá ? Az 1884: XVII. t.-cz. 183. §-ának b) pontja szerint a bányászat és kohászat nem tartozik e törvény rendelkezése alá ; ez az intézkedés azonban csakis a szigorúan vett bányászatra és kohászatra vonatkozik és nem alkalmazható az ezekkel összefüggésben álló iparágakra. Vagyis az ipartörvény nem nyer alkalmazást e vállalatoknál ott és a mig kizárólag a nyerstermény nyerése, képezi az illető vállalat egyedüli feladatát, Mihelyt azonban a vállalatok a nyerstermény feldolgozásával is foglalkoznak vagy műhelyeket tartanak üzemben, elvesztik említett jellegüket és min- gen tekintetben az ipartörvény intézkedései alá tartoznak. II. A hazulról munkakönyvvel már biró külföldi munkások ellátandúk-e munkakönyvvel ? Az ausztriai illetőségű, de itt munkában levő iparossegédnek vagy gyári munkásnak, tekintet nélkül arra, vájjon illetősége helyéről bir-e már munkakönyvvel vagy nem, az 1884: XVII. tvczikk 99. §-a értelmében kiállítandó munkakönyvvel kell bírnia. A magával hozott munkakönyv egyike rSfson okmányoknak, a melyek alapján itt a munkakönyv részére U^ilittatik. SUj III. Heti vásárokon kívüli napokon szedhető-e helypénz ? Ott. ^>yol a közigazgatási hatóság tekintettel a helyi viszonyokra, a Vfcétivásáron kívüli napokon is, a mindennapi szükségletet képező
