Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-01 / 300. szám
Vffég proletárjai, egyesüljetek! Dunäntült IlQPlÖ XXXI. évfolyam, 300. wám 1974. »©«ember fe péntek Ara: 00 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Á család szerepe az erkölcsi nevelésben Losonczi Pál hazaérkezett Lengyelországból KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO A Sofcslksfc fejlődése, *e szempontjából a társadalmi kapcsolatáé közül legnagyobb Hentósége a családi közösségben uralkodó viszonyoknak ve»«,. Itt szerzik első benyomása lkai, az egészséges emberi közösségről, a világról, a csalód vezeti be a gyermeket lépésről- lépésre a társadalomba. A kiegyensúlyozott jó) szervezett családi közösség, a „jó családi légkör” ideális lehetőséget ad e legkisebb kollektíva kialakulásához, a gyermekek leghatásosabb erkölcsi neveléséhez. Ha a szülők egymás Iránti megbecsülése magas fokon áll, ha a családi terhek viselésében igazságos munkamegosztás érvényesül, ha a „házi" munka minden gondja nem szakad lavinaszerűen csak az édesanyára, mint rabszolgára, — miközben fáradságára hivatkozó vagy éppen iszákos férje úgynevezett „szabadidejét" élvezi, és még gyermekei nevelésére sem jut energiájából, — ha minden családtag, így a gyermek is képességei szerint osztozik a napi tennivalókban, csak akkor remélhető, hogy családi közösségeink helyes irányban fejlődnek. Az ellentmondásokkal terhelt, vagy a szétzilált családi otthonok, a mindennapi családi veszekedések, a durva bánásmód a gyermekkel, a helytelen nevelési módszerek, a nevelés elhanyagolása stb., mind olyan tényezők, amelyek károsan befolyásolják a fiatalkorú fejlődését, sőt könnyen bűnözéshez Is elvezetnek. Reprezentatív felvétel adatai szerint az együttélő édes szülők közül az apa az esetek 40 százalékában, az anya pedig az esetek 22 százalékában durván bánik gyermekével, vagy nem törődik vele. Még sötéteb b képet kapunk a mostoha szülőknél: az adatok szerint o mostohák 70 százaléka bánik durván a fiatalkorúval, vagy nem törődik annak nevelésével, gondozásával. Pedig a nevelés ma még elsősorban a család feladata és a szülői erkölcsi nevelés hiányát alig tudja pótolni a társadalom. A család azoknak a társas erényeknek első és legfontosabb iskolája, amelyekre minden közösségnek szüksége van. így pl. az önfeláldozás is azok közé az erkölcsi jellemvonások közé tartozik, amelyek elsősorban a családon és a házasságon belül bontakozhatnak ki. A házastársak és a családtagok egymásért való önfeláldozása az emberi történelemben mindenkor a humánum legragyogóbb megnyilvánulása volt és maradt. Az áldozatvállalásnak azonban legyen józan határa és értelme, mert az értelem és határ nélküli áldozat- vállalás negatív hatású és erkölcsileg romboló is lehet. A gyermek érdekeinek tűl- *otí figyelembe vétele, az ún. „gyermekcentrizmus”, a „csak o gyermeknek és csak a gyermekért élni” felfogás több vonatkozásban is megbosszulja magát. Ha a szülő túl nagy áldozatot hoz a gyermekéért, ha lemond mindenről, miközben gyermekét túlhalmozza és elkényezteti, azt érj el, hogy c gyermek előbb természetesnek veszi, majd jogosnak ér- ki, hogy ő állandóan csak kapjon, később már követel is, hisz g szülő lemondását és ön- feláldozását nem képes megfelelően méltányolni és viszonozni. Az ftyen gyermek felnőtt korában sem segíti az esetleg rászoruló szüleit, mert csak ahhoz szokott hozzá, azt tartja normálisnak, hogy őt támogassák a szülei. Makarenko, akit méltán we- wzhetünk © modern szocialista pedagógia egyik legkiemelkedőbb alakjának, a szülői szeretet és felelősség kérdésével foglaikozvc, egyenesen körösnek „szörnyűséges méregnek” nevezi a gyermek számáré a „mindent a gyermekért" szülői felfogást és életvitelt. „Általában az a felfogás dívik, — írta Makarenko —, hogy mi szülőik mindent feláldozunk a gyermekért, mindent, méq saját boldogságunkat is. Hát ez a legszörnyűbb ajándék, amelyet szülő gyermekének adhat! Olyan szörnyűséges ajándék, hogy úgy mondhatnák: Ha meg akarjátok mérgezni gyermekeiteket, itassátok vele nagy adagban a saját boldogságtokat, ezzel feltétlenül meg mérgezitek az egész életét!” A családi közösség nem kívánatos hatása az egyén életére — a túlzott beszűkülés és önzés js. Nagyon gyakori eset, hogy a fiatalok miután családot alapítanak, elvesztik barátaikat, sőt a társadalom ügyei és érdekei iránti érzéküket is. Nem törődjek senkivel és semmivel, csak a szűk kis családi érdekeikkel. A korábban társadalmi, közösségi munkát is vállaló fiatalok, egy része minden olyan tevékenységből kivonja magát, ami túl van a kis „házi” érdekein. Az ilyen házastársak egy része anyagiassá, harácsolóvá, egoistává válik, másik része pedig minden iránt közömbös kispolgár lesz és így neveli boldogtalanná gyermekét is. Az egymás iránti kicsinyesség és gyanakvás a családi közösség egyik leggyakoribb jelensége. A nagymérvű családi beszűkülés szükségszerűen elvezet ezek kialakulásához. A családi légkört mérgező kicsinyesség és gyanakvás azután, mert az egyén nemcsak a családnak, hanem a nagyobb közösségnek is tagja, áttevődik a társadalomra is, elsősorban a munkahelyre, ahol tovább folytatja bomlasztó hatását, további kicsinyességet és gyanakvást szüL A kicsinyesség és beteges gyanakvás szülőanyja lesz a családon belüli bizalmatlanságnak, az állandó civakodásnak, veszekedésnek, az érzelmi el- hidegülésnek. Ez a „rossz családi légkörnek” nevezhető állapot, szükségszerűen gátat emel a fiatalok sokoldalú kibontakozása, eredményes erkölcsi nevelése elé. A rossz családi közösségen belül felléphetnek, olyan további nem kívánatos jelenségek is, mint a zsarnokság, a bizalom és önbizalom hiánya, az alattomosság, a neurózis, a bosszúvágy stb. Mindezek áttevődnek a családon kívüli szférákra is. A családi közösségek erősítése, az ifjú nemzedék családi nevelése, ifjúságunk családi életre való felkészítése nemcsak egyéni érdek, hanem össztársadalmi ügy is. Ezért társadalmunknak jó határozatai végrehajtása során sokkal jobban oda kell figyelnie a családi közösségek gondjaira, bajaira és lehetőségeinkhez mérten egyre nagyobb terhet kell átvállalni a családtól, mindenekelőtt a gyermeknevelés gondjait kell a jövőben igazságosabban megosztom Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lengyelországi hivatalos baráti látogatásának utolsó napján, csütörtökön délelőtt Varsában, a LEMP KB székhazában találkozott a lengyel párt és állam vezetőivel. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt megbeszélésen lengyel részről részt vett Henryk Jablonsky, a LEMP KB tagja, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewícz, a LEMP PB tagja, miniszterelnök, Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Mieczyslaw Jagielski, a LEMP PB tagja, mi- niszterelnök-heiyettes, az Állami Tervbízottság elnöke, Stefan Ol- szovski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter és Tadeusz Hanu- szek budapesti nagykövet, magyar részről pedig Sóska István külügyminiszter-helyettes és Németi József varsói nagykövet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban, csütörtökön — feleségével és kíséretével együtt — hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Bodoriyi Pólné, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tazdqi Jenő külkereskedelmi miniszter- helyettes és Nagy Lajos, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. A fogadtatásra a ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Jerzi Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Lengyel Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról október 31-én délután — teleségével és kíséretével — hazaérkezett Budapestre. Képünk a Ferihegyi repülőtéri logadtatáskor készült; (balról) Losonczi Pál és Púja Frigyes külügyminiszter. Októberben megvalósult Oráva-híd, új vasútvonal, áj lakások Az októberi mostoha időjárás sok helyen késleltette o munkát. Baranya és Pécs mégis több új létesítménnyel gazdagodott. Átadták a Drávaszabolcs— Donji Mihoijac közötti magyar —jugoszláv közös közúti Drá- va-hidat. A híd alapjait a magyar, felszerkezetét jugoszláv vállalatok építették 23 millió forintos költséggel. Az új híd 317 méter hosszú, szélessége több mint 10 méter. Korszerű, kétszintes betonépület várja az utasokat az udvari határátkelőhelyen. A magyar—jugoszláv határállomás új épületének méq csak a műszaki átadása volt meg. Elkészűtt a sumonyi tórekonstrukció. A Sellyéi Vízgazdálkodási Társulat átadta a 8 millió forintos beruházással készült új létesítményt a Bikali Állami Gazdaságnak. A korszerűsítés után a sumonyi tó várhatóan megkétszerezi hal- termelését. A napokon ót szakadó eső miatt sok helyen leálltak az Budapestre érkezett a Finn KP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun- j Saarinen-nek, a párt elnökének káspárt Központi Bizottságának vezetésével. A küldöttséget a meghívására október 31-én Bu- j Ferihegyi repülőtéren Biszku dapestre érkezett a Finn Kom- i Béla, a Politikai Bizottság tag- munista Párt küldöttsége Aarne ‘ ja, a KB titkára fogadta. utak aszfaltozásával, A rossz I idő ellenére elkészült Bikaion a Hunyadi utcai 240 méter hosszú beton bekötőút. Mohácson bitumen burkolatot kapott a Vörösmarty utca. A Pécsi Közúti Építő Vállalat jelentős munkát végzett a mohács—pécsi úton, mohács—udvari és a pécs—kaposvári úton. Bolyban a Tanács Költségvetési Ozeme kivitelezésében elkészült az 1800 folyóméter hosszú kerti út, mintegy 100 ezer forintos költséggel. Már közlekednek a vonatok a 10 kilométer hosszú godisa— abaligeti vasútvonalon. A 325 millió forintos költséggel felépült vasúti pálya ünnepélyes forgalomba helyezésére csak novemberben kerül sor. Új cseretelepet épített Mohácson a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat csaknem 2 millió forintos beruházással. A 6000 négyzetméteren elterülő telep 2 ezer gázpalack befogadására alkalmas. Elkészült az új üzemanyag- töltő állomás Görcsönyben. A csaknem kétmilliós beruházást a görcsönyi Mecsekvölgye Tsz építette saját rezsiben. Gödrében 300 ezer forintos költséggel bővítették az óvodát, Sásdon az iskola napközi otthonát korszerűsítették 500 ezer forintos költséggel. Szágyon a tanácsi kirendeltséget újították fel 100 ezer forintos költséggel. Elkészült a dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola új, központi épülete Mohácson. A város központjához közel fekvő Tompa Mihály utcában épült fel, több mint 10 millió forintos beruházással. Az ünnepélyes avatásig már csak a berendezések felszerelése és néhány szakipari munka van hátra. Pécsett októberben adták át a megszépített, felújított Égervölgyet, ahol szalonnasütőt, esőhózakat, 5 kilométeres zúzalékkal borított sétautat építettek. Ugyancsak itt készült el a 870 méter hosszú köralakú tornapálya, melyen korlátok, nyújtók, súlyemelők, mászórúd várja a mozogni vágyó fiatalokat é$ idősebbeket. Átadták az új megyei túzol- tópályát is Pécsett, az Engel János úton. Kicserélte az elavult gázvezetéket a Dél-du- nánfűlí Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat e Kaposvári utcában. Munkáslakás építést akcióban épült lakás kulcsait kapta meg a közelmúltban 30 család. Ä kertvárosi Enyezd utca 28. és 30. számú panel épületekben másfél, kettő és kettő és fél szobás lakásokba költöztek a tulajdonosok. Hat hónap alatt, több mint 100 ezer forintos költséggel újították fel g pécsi Gárdonyi Géza Művelődési Házat. A felújítás költségeihez hozzájárult a Pécsi Városi Tanács. A nagyteremben modern villany fűtőtesteket szereltek fel, és új bútorok kerültek a klubba. ünnepélyesen átadták a kertvárosi új iskolát. A 16 millió és 200 ezer forintért elkészült iskolában 300 napközi otthoni férőhelyet teremtettek, egymillió forintért a legmodernebb felszereléssel látták el. Megnyitották a Római sírkápolna állandó kiállítást a Geisler Eta utca 14. sz. alatt, a múzeumi és műemléki hónap keretében. A későrómai-ókeresztény sírkápolna nemzetkö- zíleq is jelentős kultúrtörténeti érték. Helmut Schmidt elutazott a Szovjetunióból KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja csütörtökön befejezte szovjetunióbeli látogatását A nap folyamán a kancellár. Kádár János, az MSZMP K3 alső titkára október 31-én hivatalában íogadta a Német Kommunista Párt küldöttségét, amelyet Herbert Mies, a párt elnöke vezet. A megbeszélésen jelen volt Pyllai Árpád, az MSZMP KB titkára. Képünk a tárgyalásról késiük Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és a kíséret tagjai K-i- jevből repülőgépen hazautaztak.