Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-01 / 102. szám
V/MG PROLETÁRJA/ MMÜGYAR0BSIA6 AZ MDP CSÖNGRADMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 102. szám Ara: 50 flUér I Vasárnap 1955. május 1. Forró üdvözlet a testvéri népi demokráciák népeinek, amelyek sikeresen fejlesztik népgazdaságukat a népjólét emelése, a béke megvédése, a szocializmus megvalósítása érdekében! fl DOLGOZÓK NKGY ÜNNEPE JJATVANÖT ÉV TELT EL azóta, amikor a munkások először emelték magasra a május elsejei zászlót. S ez a zászló ma az emberiség többségének, a békéért, a szabadságért és a szocializmusért harcoló emberek százmillióinak szent harci lobogója. Az ünnep — május elseje — a nemzetközi munkásosztály felemelkedésének, nagy történelmi hivatása betöltésének jelképévé lett. A vörös májusok útja az egész dolgozó emberiség felszabadulásának, a béke kivívásának, a kizsákmányolástól mentes, szabad emberi társadalom elérésének útja. Az elmúlt mázad végén és a 1900-as évek elején a májusi zászló alatt legtöbb helyen, így Szegeden is csak a munkásság és annak is csak az élenjáró része menetelt. Ma száz és százmillió munkás, paraszt és értelmiségi menetel a zászló alatt. Városunk lakói is ünneplik a világ népével együtt a munka, a béke, a tavasz ünnepét. Az öntudatra ébredt dolgozók nagy, harcos seregszemléje május 1 világszerte. Minden országban megmozdul ma a nép, minden nyelven, legyen az lágyan csengő vagy keményen szóló, felhangzik az a követelés, az a szó, amely a legszebb, a legkedvesebb a népet, hazáját, gyermekét, az életet szerető emberek számára: békét! Május elsejének nagy jelentősége a népek összefogásában, közös békeakaratában rejlik, abban, hogy ugyanazon zászló alatt, ugyanazon célért tüntetnek öt világrész dolgozói. Ma, május elsején, a dolgozó emberek nemzetközi ünnepén mindenhol a béke nagy és erős védelmezőjére, a fasizmus legyőzőjére, millió és millió ember felszabadítójára, a szocializmus el6Ő országára, a Szovjetunióra gondolnak a földkerekség dolgozói, mert tudják, hogy a szovjet emberek úgy óvják a békét, a népek biztonságát, mint legdrágább kincsüket. |lf I, MAGYAROK, köztük szegediek is, bizalommal fordulunk a Szovjetunió felé, felszabadítóink felé. Tizenegyedszer ünnepeljük szabadon május elsejét. Szeged dolgozói a munkások vezetésével ma visszagondolnak a megtett útra s joggal állapítják meg; — élni tudtunk, élni tudunk szabadságunkkal. A mai zászlóerdő. mely alatt Szeged munkásai, dolgozó parasztjai, értelmiségiéi, — Szeged lakói vonulnak Üjszeged felé, parányi pont csupán abban a zászlórengetegben, amely ma az egész földtekén végig hullámzik. Ilyen parányi pontokból tevődik össze azonban az a világot átfogó és világot formáló erő, amellyel számolnia kell mindenkinek, akiben egy csöpp józan megfontolási képesség maradt. Különösen szól ez a figyelmeztetés az amerikai imperialistáknak, akik a nemzetközi feszültség enyhülésétől rettegve, minden álarcot félredobva nyíltan törnek egy új háború kirobbantására. Hiába azonban minden körmönfont mesterkedés, hiábavaló a féktelen terror, Franciaország munkásai. a nyugatnémet, olasz, angol, belga, holland, dán dolgozók — egész Európa munkásaival együtt hallatják ma a dolgozó emberek nemzetközi ünnepén szavukat: ne adjanak fegyvert a fasiszta bérgyilkosok kezébe, s tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdéseket. Mi magyarok, s köztük szegediek is joggal vagyunk büszkék arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével újjáépítettük a fasiszta betolakodók és bérenceik által tönkretett országunkat, hatalmas ipart építettünk, s hozzáláttunk a szocializmus építéséhez. Jóggal vagyunk büszkék munkásosztályunkra, amely a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével soha nem látott egységbe tömörítette a munkásokat, parasztokat és értelmiségieket. Soha nem volt még ilyen egységes a nemzet, mint ma! Ezt tudomásul kell venni mindazoknak, akik szabad hazánk szabad népére akarják emelni kezüket. DÁRTUNK, A MAGYAR x DOLGOZOK PÁRTJA most nagy feladatok megoldására összpontosítja erőnket: a termelés növelésére, az önköltség csökkentésére a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében. A márciusi határozat után városunkban a dolgozók százai és ezrei értették meg, hogy a termelékenység emelése, az önköltség csökkenése elválaszthatatlanul összefügg az életszínvonal emelésével. Ahhoz, hogy jobban élhessünk, jobban kell dolgoznunk. A felszabadulásunk tizedik évfordulójára és a május I-re tett felajánlások és teljesítések félreérthetetlenül bizonyítják; mi nem elégszünk meg azzal, hogy örökre felszámoltuk a koldussorsot, a nincstelenséget, hogy elkergettük az urakat, a vérszopó kizsákmányolókat. Mi jobban és egyre jobban akarunk élni! A mai nagy seregszemlén zászlónkon a következő jelszó ragyog: előre a szocializmus építésének útján! E jelszó megvalósulásának minden feltétele megvan. Senki se higgye azonban, hogy a feltételek már kész sikert jelentenek. A siker kivívásához nagy politikai nevelő és szervező, alkotó munkára van szükség. Ezt megértik Szeged dolgozói és bizonyságul vállalásokat tettek az éves terv határidő előtti befejezésére. Megértik ezt a dolgozó parasztok is, termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák egyaránt, akik a mostoha időjárás ellenére is minden óráit kihasználva végeztek a tavaszi vetési munkákkal. Az állam biztosította a hatalmas segítséget, melyek a mezőgazdaság fellendítését és továbbfejlesztését szolgálják, a begyűjtés — beadás maradéktalan teljesítésével hálálják meg. Szeged dolgozó parasztjai május 1 ünnepére vállalták, hogy második negyedévi begyűjtési tervük esedékes részét teljesítik. Büszkén mondhatják el most, hogy vállalásukat túlteljesítették, s a dolgozó parasztok többsége május 1 ünnepére nemcsak második negyedévi, hanem egész'évi beadási kötelezettségét teljesítette. A magasabb életszínvonalért csak akkor lehet eredmór.ynyel harcolni, ha a munkásság és a dolgozó parasztság harcol a terv teljesítéséért — a- magas terméshozamért és a beadás teljesítéséért | ELKESlTÖ NAGY FELADATOK állnak előttünk. A felszabadulás utáni tizenegyedik május a békéért és az életszínvonal emeléséért folytatott harcunk májusa. Sorakozzunk fel, mint egy ember pártunk zászlaja mögé, a párt által kitűzött, a márciusi határozatban lefektetett feladatok megvalósításáért. Zászlónkon nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának útmutatásai ragyognak. Éljen a párt, népünk kipróbált, harcedzett vezetője! Éljen a Központi Vezetőség! Kövessük a párt útmutatását, valósítsuk meg a párt kitűzte nagyszerű feladatokat! A földtekét ma elborító vörös zászló tengerben lobogjanak büszkén a mi zászlóink, a szegediek zászlói és vigyenek üdvözletet a barátoknak: a Szovjetuniónak, a népi demokratikus országoknak, a világ minden békét szerető emberének; adják hírül: itt, ebben az országban minden a nép boldogságát, a béke ügyét szolgálja, itt. ebben az országban él és virul a nemzetközi proletár szolidaritás, a népek közötti barátság szelleme. Magasra lobognak a lángok, s megvilágítják a körülálló emberek arcát. Nem mindennapos esemény ez a felsővárosi Űj téren. Sokszáz apró szikra röppen a magasba, mint apró szentjános-bogarak szállnak szerte, s eltűnnek a tér zöld füvében. A tábortűz körül komoly családapák és kíváncsi tekintetű anyák várakoznak kisgyermekeiket kézenfogva. Ropog a gally, izzik a zsarátnok. A sorban egy öreg nénike áll, tekintete komor, amint figyeli a tüzet. Vajon mire gondol Talán éppen arra a borzalmas percre, mikor a Esti tábortűz halált hozó bombától felgyulladt lakása, vagy amikor a felelőtlen, hódítani vágyó fasiszták lángba borították Európát. Nem tudjuk nyomon követni gondolatait, csak a szemében tükröződő borzalmakat látjuk. De aztán néhány pillanat múlva, mintha mosolyogna, felderül arcán a biztonság érzete, mely azt fejezi ki, hogy az előtte égő tűz nem a pusztítás lángnyelveit lobbantja az égre, hanem a felszabadult ember ünneplésének jelképe. A tábortűz körül kisgyermekek ugrándoznak, örvendeznek a tűznek, hiszen nekik ez játék. Boldog zsivajjal fogják körül s az öröm ujjongva tőr fel belőlük, ha egy-egy gallyat rádobhatnak a máglyára, amelyből aztán ezernyi szikra száll a magasba. 'A ruhagyári VISZ tánccsoportja is itt van, s egykettőre vidám hangulatot kelt a körülállókban. Zakatolnak, táncolnak. A tűz pedig ég, meszsze világit, vörösre festi be az egész teret. Felsővároson így köszöntik a tizenegyedik szabad május 1 előestéjét a fiatalok. „Köszöntjük Szeged dolgozóit a tizenegyedik szabad május 1 ünnepén66 Az MDP Városi Bizottságának közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Városi Pártbizottsága harcos kommunista üdvözlettel köszönti városunk munkásosztályát, dolgozó parasztságát, népünk ügyéért harcoló értelmiségét — Szeged valamennyi dolgozóját a tizenegyedik szabad május 1 ünnepén. Tizenegyedszer mozdul meg Szeged népe, hogy ünnepelje a munkát, mely a kényszerű robotból becsület, dicsőség és hősiesség ügyévé vált felszabadult hazánkban. 1890 óta, hatvanhatodszor mutatják meg a világ munkásai mérhetetlen erejüket ezen a napon az elnyomóknak, akik a világ egy részén még ma is dologtalanul élvezik az alkotó munka gyümölcsét. Több, mint hat évtizede hirdeti május 1, a nemzetközi proletariátus nagy ünnepe, hogy új világ van kibontakozóban, amelyben a munkásosztály, pártja vezetésével megszünteti az embernek ember által való kizsákmányolását. Az eszmék, melyeket május 1 hirdet, hazánkban már valósággá váltak. Mi már szabadon ünnepelhetünk a munkások nagy ünnepén. Tisztelet és hála a munkásosztály hős fiainak, akik a hosszú évtizedes elnyomatás idején is a jövőbe vetett rendíthetetlen hittel harcoltak boldog jövőnkért, lelkesítették harcra munkástársaikat, megmutatva a felszabadulás útját, megjövendölve a szabad május elsejéket, amelyekről csak álmodni mertünk a múltban, a nyomor, a munkanélküliség szülte álmatlan éjszakákon. Hajtsuk meg az emlékezés zászlaját azok előtt, akik a régi május elsejéken a fasiszta terror dühöngése, a munkások ellen fordított csendőrszuronyok és rendőrkardlapok ellenére megülték a munkások nagy ünnepét. Szabad, boldog a mi május elsejénk. Megérhettük ezt, mert egy emberöltővel ezelőtt a bolsevikok vezetésével a világ- egyhatodán megszületett a munkások és dolgozó parasztok állama, mert Lenin—Sztálin nagy népe hős fiainak vérehullatásával elhozta számunkra is a szabadságot, leverte kezünkről az évszázados bilincseket. Felszabadult örömmel ünnepelhetünk, mert az első szabad május 1-én szőtt vágyak, tervek megsokszorozódva mind valóságra váltak, vagy megvalósulóban vannak. Űj hazát építettünk, olyan országot teremtettünk a Duna—Tisza mentén, ahol gigászi, soha nem látott alkotások hirdetik dolgozó népünk életerejét, a felszabadult munka diadalát. Dolgozó népünk mérföldes léptekkel halad a gazdasági, a kulturális felemelkedés útján — évről évre szebb lesz az élet, bizakodva tekinthetünk a jövőbe, amelyet mi formálunk. Mindez csak úgy valósulhatott meg, hogy nem voltunk egyedül. Kezdettől fogva mellettünk állt a Szovjetunió és segített bennünket. Kezdettől fogva kölcsönösen segítettük egymást a népi demokratikus országok szabad dolgozóival. Kezdettől fogva bölcsen vezetett bennünket a párt, melyet Marx— Engels—Lenin—Sztálin halhatatlan forradalmi eszméi vezettek. Munkásosztályunk a párt útmutatásával alkalmasnak bizonyult a vezetésre. A dolgozó parasztsággal szoros szövetségben meghódította a hatalmat, megdöntötte a kizsákmányolók hatalmát. Visszaadta a dolgozó parasztság ősi jussát, a földet, birtokába vette a bányákat, gyárakat, lelkes versengésben új erőműveket, üzemeket, városokat épített — a haza újjáépítése mellett lerakta a még ragyogóbb jövő biztos alapjait is. Most, a tizenegyedik szabad május 1-én jogos büszkeséggel tekinthetünk vissza az elmúlt évekre — s jogos reménységgel nézhetünk a jövőbe. Pártunk, melynek vezetésével az elmúlt évtized alatt soha nem látott magaslatra jutott dolgozó népünk, most is hosszú időre megmutatta az irányt egy évtized eredményeinek, tanulságainak bölcs mérlegelésével, a III. kongresszuson és a Központi Vezetőség márciusi határozatában. Mai ünnepünkön is az a büszke és örömteljes tudat tölthet el valamennyiünket, hogy a tíz harcos év során megedződött munkásosztályunk vezetésével dolgozó népünk még szilárdabban áll a párt mögött. Egységesebben, mint valaha, harcba indul a további felemelkedésért, a szocializmus építéséért. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint azok az eredmények, melyeket a mai ünnepünkre hoztak el a dolgozók. Már a diadalmas felszabadulási verseny is nagyszerű eredményeket hozott — s ezeket még tovább tetézte a május 1-i munkaverseny, mely a termelékenység további emelését, a még gondosabb takarékosságot, az önköltség csökkentését, a minőség javítását hozta magával — elősegítette tehát az életszínvonal további emelése biztos alapjának megszilárdítását. Sokezer felajánlást tettek Szeged dolgozói, s ezeket már napokkal ezelőtt csaknem valamennyien teljesítették. Dicsőség illeti ezért Szeged dolgozóit, akik ezzel a tetükkel is megmuÉlüzemavaló ünnepsége! tarlottak a Dorozsmai Pamutszövftben Nagyjelentőségű esemény volt a Dorozsmai Pamutszövőben. A gyár dolgozói — április 29-én, pénteken — élüzemavató ünnepséget tartottak. Az ünnep jelentőségét emelte, hogy a gyár először nyerte el a kitüntető élüzem címet. Az élüzemavató ünnepséget a gyár dolgozói délután 2 órakor tartották meg kultúrtermükben. Az általános iskola úttörői is köszöntötték az üzem dolgozóit, s énekszámokat, népi táncot mutattak be. Az ünnepi beszédet Róna Ernő elvtárs, a Pamutipari Igazgatóság vezetője tartotta. Üdvözölte a gyár dolgozóit és méltatta jó munkájukat. A Dorozsmai Pamutszövő dolgozói első negyedévi tervüket 109.4 százalékra teljesítették, s 17.4 százalékkal növelték a termelékenységet, tatták, hogy magukénak tartják a párt útmutatását. Egyek voltak ebben a munkások, értelmiségiek, dolgozó parasztok. Erről tanúskodnak a felvonulás transzparensei, erről hallunk és beszélünk, erről írnak újságjaink. A munkások és parasztok kiváló eredményeit tetézik a tudományos munkában elért sikerek, a szegedi tudósok, Kossuth-díjas kutatók tudományos kísérletei is, melyek az iparnak, mezőgazdaságnak nyújtanofe felbecsülhetetlen segítséget, vagy éppen az orvostudományban segítik minél maradéktalanabbul érvényrejutni azt az elvet, hogy hazánkban legfőbb érték az ember." Méltóképpen, tiszta lelkiismerettel ünnepelünk tehát, de hibáznánk, ha nem gondolnánk többi munkástestvéreinkre, azoknak az országoknak a dolgozóira, ahol még nem virradt fel a szabadság napja. Ezen a napon a mi hatalmas táborunk felszabadult dolgozóin kívül még milliók és milliók tartanak ünnepet — akikbe még ma is fegyverrel akarják belefojtani a szót. Ezek a milliók minden terorral szembeszáll, a harsogják Franciaországban, Olaszországban és szerte a világon mindenütt, hogy megelégelték a nyomort, az elnyomást. Ezek a milliók ökölbeszorított kézzel kiáltják elnyomóiknak, az imperialistáknak, hogy nem akarnak háborút, s meggátolják a halálgyárosok gálád terveit, velünk együtt szállnak sikra a békéért, az életért. Lelkesiti harcukat a mi eredményeink sokasága is. Látják, hogy meg lehet dönteni az elnyomók uralmát, fel lehet építeni a dolgozók szabad hazáját. Látják, hogy nekünk elegendő erőnk is van megvédeni boldog életünket, gátat vetni a háborús uszítóknak. Erős néphadseregünk, egységes népünk sziklaszilárdan áll az új világ megteremtői, a kommunisták mögött. Forró üdvözletünket küldjük ezeknek a munkástestvéreinknek is. Tetteinkkel nyújtunk erőt harcukhoz —> és figyelmeztetjük az imperialistákat a közelgő május 9-re, amikor tíz éve lesz annak, hogy a hitleri fasizmus összeomlott a diadalmas Szovjet Hadsereg csapásai alatt. Mindenki így jár, aki az emberiség életére tör! A mi táborunk legyőzhetetlen, mert élén a Szovjetunió halad — melynek vezetésével százmilliók harcolnak a békéért. E harcunk mellett teszünk hitet most. május 1-én is és fogadjuk meg, hogy pártunk vezetésével következetesen haladunk előre a szocializmus építésének útján, s a nagy Szovjetunió oldalán a béke szilárd, méginkább bevehetetlen bástyájává építjük hazánkat. Éljen május elseje, a proletárnemzetköziség harcos ünnepe, a békéért küzdő népek nagy seregszemléje! Dicsőség a világbéke legfőbb védelmezőjének, hazánk felszabadítójának, a nagy Szovjetuniónak! Marx—Engels—Lenin— Sztálin diadalmas zászlaja alatt előre a szocialista Magyarországért! A MAGYAR DOLGOZÖK PARTJA SZEGEDI VÁROSI BIZOTTSÁGA t