Bethlehemi Hiradó, 1963. július-december (41. évfolyam, 27-49. szám)
1963-07-05 / 27. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVEBBN MAO Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA; MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the fost Office at Bethlehem. Ha., under the Act of March 3. 1879’". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGD AG B PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 27*ik szám BETHLEHEM, PA., 1963 JULIUS 5 Egyes szám.* Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR TÖRTÉNELMI FÉNNYEL ÉS POMPÁVAL, SZÁZEZREK ÖRÖMUJJONGÁSA KÖZÖTT MENT VÉGRF. VI PÁL PÁPA MFfWnRnNÁ7Á«A ■1 kezetét és mint kollegákat és bat rátokaí. üdvözölte. (Édesatyja- Bresciúban negyedszázadon át a íj helyi katolikus napilap főszerkeazr, tője volt és maga is sűrűn irt a 1 lapba.) ?J Meleg szavakban kérte a sajtó •j támogatását az “általános evan- 1 gelizáció" maga elé tűzött felada■J tóhoz és reményét fejezte ki, hogy : a kölcsönös lojális és barátságos- megértés áldásos együttműködést : fcg eredményezni. A béke négy pillére Nyilvánosságra került a Szent■j atya múlt hét elején a nemzetkö■ zi diplomáciai kar képviselői előtt ■ tartott beszédének hiteles szövege, melyből a világsajtó különösen a következő részt emeli ki: íj "A Katolikus Egyház békehar• cának négy oszlopon kell nyu- I godnia: az igazságon, az igaza igosságon, a szereteten és a szabadságon. Az Egyháznak nincs I szándékában a nemzetek belső i életébe beavatkozni, de a civilizáció és emberiesség alapelvei örzö■ jenek tekinti magát." Magyar főpapok a koronázáson ■I ’ Magyarországról egyházi küldöttség vett részt a koronázáson a Püspöki Kar elnöke. Hamvas Endre, csanádi püspök vezetésével, aki Mindszenty bíboros ügyében tárgyalásra kapott meghívást a Szentszék vezető köreitől.--- ' ■ OOO ' - ■Vasárnap, junius 30-án este fé . kilenc órakor (itteni idő szerin: i d. u. három órakor sok százezer. nyi tömeg örömujjongása közben . ment végbe a római Szent Péter i Bazilika előtti térségen VI Pál . megkoronázása. A két és félórás I szertartás monumentális történelmi fényével s pompájával egyed. 1 álló esemény volt, amelyet a te- I levizion keresztül milliók láttak i egész fenségében lejátszódni. — Amerikába a Telstar közvetítette , a felemelő, káprázatos szertar, tást. I E században először történt, hogy a koronázás nem a Bazilikában, hanem a térségen történt és hogy a Szentatya nemcsak latinul, de más nyelveken mondoí; a koronázás utáni beszédet. Pál pápát festői ruházatú vatikáni ! gárdisták a hordozhat Sedia Gestatoria széken vitték a bibornokok és más eg;háznagyok precessziójában a főbejárat előtti oltárhoz, ahol a trónszék állott. A pápai koronát a tiarát bibornoki 1 segédlettel Alfredő Octaviani bi, boros, helyezte a Szentatya fejére , e szavakkal: i — Fogadd a három koronával ékesített tiarát a tudatban, hogy a fejedelmeknek és királyoknak, a világ irányitóinak atyja és Megváltónknak, Jézus Christusnak földi helytartója vagy akinek adassák dicsőség mindörökké, ámen! Trónbeszéd kilenc nyelven A Szentatya áldást osztott urb: et orbi. Romának, és a világnak. Szózatot intézett latin nyelven a világ 500 millió katolikusaihoz, majd nyolc más nyelven angolul, franciául, spanyolul németül (Néj metországnak, Svájcnak és Ausz- I triának) lengyelül, portugálul, olaszul és orosszul, A szózatok szövege különböző volt. A leghosszabb a latin és a:i angol, a legrövidebb az orosz voU. A francia és az orosz »zó-j zat minden franciához és orosz- J hoz szólt, utóbbiban áldást kérve az egész orosz népre. A latin és angol szózat han-( goztatta a békéért és a keresztény) ség egységéért, valamint a szociá-| lis viszonyok javításáért János pápa által kezdett munka folytatását és az angol beszéd szeretetten emlékezett meg azon népekről, amelyek "vallási elnyomás alatt élnek, testi és lelki üldöztetést szenvednék." A dogmák érinthetetlensége A Szentatya bejelentette szó-| zatában, hogy az Ökumenikus Vi-1 lágzsinatot a kereszténység egye-1 sitése érdekében folytatni fogja és hangoztatta, hogy a keresztény hitfelekezetek egyesülésébe kérdésében a katolikus vallási főalapelvek (dogmák) érinthetetlensé-! ge alapján áll. A zsinát egyik főcélja a korszerűsítés. Államfők és világ hírességek A koronázáson az Egyesült Ál-, latinokat ncgytágu küldöttség kép-! viselte Earl Warrennel, a szövet-j ségi legfelsőbb bíróság elnökével és Mike Mansfied demokrata sze-í rátusi vezetővel az élen. Az óriási számú külföldi előkelőségek között volt Baudoin belga király és felesége, Zita volt osztrák császár né és magyar királyné, De Valera ir és Goulard brazil köztársasági elnök és sok más világhírű személyiség köztük egy püspök a keled ritusu Orthodox Egyház (Orosz-, ország) képviseletében és az egyik angliai Protestáns Egyház püspöke. i A tavaly december elején megszakított Világzsinat folytatását János pápa szeptember 8-ra tűzte ki. Pál pápa e dátumot szeptember 29-re tette át. A sajtóbeli “kollegák” A Szentatya a múlt hét végén fogadta a koronázásra egybegyült eks* é# külföldi újságírók gyük-U THANT SAJTÓKONFERENCIÁJA U Thant az Egyesült Nemzetek főtitkára junius 3.0-án három napra Magyarországra repült, hogy eleget tegyen Kádár János tavalyi meghívásának. Közel hét év múlt el azóta, hogy szó volt arról, hogy Hammarskjöld, az E. N. főtitkára bemenjen Budapestre ‘tájékozódni’ a forradalom által előállt helyzetről. Már akkor sem volt túlságosan érdekes ez az utazás, de Kádár nem volt hajlandó megfigyelőt beengedni Budapestre, noha az E. N. mindjárt beengedte Kádár delegátusát Nagy Imre delegátusa helyére az E. N.-be. . . Az uj főtitkár utjátől még kevesebbet lehet várni, mint annakidején boldogult Hamtmarskjóidétól és legjobb lett volna ha hét évi várakozéatás után az E. N., illetve főtitkára el sem fogadja ezt a voltakép az E. N.-t megcsufoló meghívást. Ez az elutasítás inkább használt volna az E. N. méltóságának, — amennyiben aZ E. N. méttóságának létezéséről egyáltalán beszélni lehet. . . U Thant Bulgáriába és Genfbe is ellátogat és Romában tisztelegmi fog VI Pál pápánál. Hir szerint a Kádár kormánnyal Mindszenty bíboros Magyarországról való távozása ügyében folytatott tárgyalásairól is be fog számolni a Szentatyának. Jóslatok 1970-re , U Thant a New Yorkból való elutazása előtt, jun. 28-án sajtókonferenciát tartott, amelyen kijelentette, hogy "a hetvenes években, — ha egyáltalán megéri a világ a hetvenes éveket, négy hatalomtól fog függni az emberiség sorsa: Amerikától, Európától, a Szovjettől és Kínától.” Azon kérdésre, hogy a kommunista Kínáról vagy a nemzeti Kínáról beszél e, U Thant kijelentette, hogy a hetvenes években már nem fog létezni a két Kina problémája. E kitérő választ némelyek a nemzeti Kina elleni elleni éllel értelmezik. U Thant azt reméli, hogy a négy hatalom közös blokkon fog dönteni a világpolitika kérdéseiben. Europa alatt Egyesült Európát ért, de nyilván csak Nyugat- Europát, a kommunista erőszakyjralmh keletibb omágok nélkülméli, hogy Amerika barátai is követelni fogják e kijelentés visszavonását. i Javíts rep. szenátor hangoztatta, hogy a francia miniszter a Nyugatnak p. legrosszabb szolgalatot tette és tudja meg Francia - ország, mondotta, hogy Amerika népe mindenben fedezi Kennedy elnök Ígéretét. Német hang Schröder nyugatnémet k“l"gyminiszter az ügy kapcsán ki’elentette, elképzelhetetlen, hogy USA bármikor is feladná Európát. — “Ha ezt tenné, mondotta, nem-J csak azt kockáztatná, hosry Nyugateuropa, a világ második leghatalmasabb ipari és gazdasági hatalma a Szovjet érdekkörébe kerülne, de e^őbb- utóbb maga is rnagáncs szigetté válna, egy világban, melyet a kommuniz us ural." I Politikai megfigyelők feltűnőnek látják azt a különbséget, hogy .mig De Gaulle folyton Franciaországról beszél, addig a nyugatnémet kíi. lügyminiszter Nyugateuropát említ, feltéve.1 hogy őszinte, sokkal rokonszenve-1 sebbnek tartanak, mint DeGaulle-j nak az atomkorszakba nem illő, leszűkített beállítottságát. Románia legutóbb távolmaradt a COMECQM a Szovjetblokk közös gazdasági intézménye konferenciájáról is és egyre több hitelre talál a híresztelés, hogy a kinai kommunisták felé való orientálódás tervével foglalkozna, !----------— ,«ioo—■■— -A KONGRESSZUS MUNKÁJA A négerek egyenjogúságáról szóló elnöki javaslatok oly sokáig fogják igénybevenni a kongreszszus és bizottságai idejét, hogy Washingtonban sokan azt jósolják, hogy Kennedy elnök jövedelmi adóleszfillitási javaslatai ezévben már aligha kerülnek a kongresszus elé. Hallcck képviselőházi és Dirksen szenátusi vezetők úgy nyilatkoztak, hogy az üzleti élet javulása következtében a jövedelmi :idó leszállítására mind kevesebb lkot látnak. A republikánusok között Javits new yorki szenátor akciót indított. Kennedy elnöknek a négerek igyenjogusitásáról szóló javasla j :ai megszavazása érdekében, de iZ akció eddigi eredménye még sem látszik eléggé kedvezőnek.1 \ déli demokraták között is sok ellenzője van az egyenj ogusitásrak, az élen Russell dem. szénáéi rral és számos más kongresszusi izemélyiséggel. Ellenben Rockeéller new yorki kormányzó úgy vyila tkozott, hogy nemcsak he-, yesli Kennedy javaslatait, hanem iá tőle függne, továbbmenően rég radikálisabb javaslatokat tett ,C‘lna. A kongresszusban aránylag egtöbb ellenfele annak van, hogy izletekben és közlekedési eszköze kön ne legyen szabad különbséget tenni négerek és fehérek kötött.---------------OOO-----;---------3LENN A HOLDREPÜLéSRÖl! John Glenn a hires amerikai' irrepülő nyilatkozott Tokióban.; Elmondotta, hogy a Holdba kül-j lenelő első amerikai űrhajó fedél:etén ember végzi majd a szükséges irányitó műveleteket. A jövőjen általában sokkal kevesebb lutomatikus berendezést fognak ilkalmaZni, mert Gordon Cooper írnagy sikeres vállalkozása bebi:onyitotta, hogy az űrhajózás teán az ember önmaga is megtudja >ldani a reá váró feladatokat. Az amerikai Apollo nevű Holdjrogram első -fázisában előrelát-1 íatóan három főnyi legénység re-| jül a Holdba. Később még több! isemély, SZENÁTOROK AMERIKA BECSMÉRLÉSÉNEK TEKINTIK DE GAULLE KÉTELYEIT Kennedy «lnök a Nyugat Németországban tartott beszédei soíán, mint megírtuk, számos cél- i zást tett. hogy De Gaulle francia elnök nem bizik abban, hogy USA megvédené Nyugateuropát Szovjet támadás enctén és ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Nyugatearopa bármely országa elleni támadást olybá tekintené, mintha az Egyesült Államokat érte volna támadás. De Gaulle elnök személyesen nem válaszolt, de helyett Ceyre-1 fitté francia propaganda miniszter kijelen'ette, hogy “Franciaország nem kételkedik Kennedy szavában, de nem lehet tudni, hogy Kennedy elnökségi utódainak is ez lesz e majd az álláspontba." | Azt jelenti ez, hogy De Gaulle változatlanul fenntartja, hogy Franciaországnak önálló atomha talommá kell lenni és folytatnia kell ezirányu készülődéseit. Demokrata és republik'nus 1 párti szenátorok egyaránt tilta-j koznak a francia kijelentés e'len, ■ amelyet -Amerikára nézve sértő nek tartanak. Mansfield dem. szenátusi vezető legnagyobb meg-l botránkozásának adott kifejezést, helyettese Humphrey szená tor pedig kijelentette, hogy ily kijelentések csak az ellenségnek (a Szovjetnek) használnak. Re-KENNEDY ELNÖK EURÓPAI ÚTJA Kennedy elnök a múlt hét végén Angliában Macmillan minisz- i terelnökkcl tan/, skozott és utáni! bulletint adtak ki, amelyből a nemzetközi megfigyelők arra következtetnek, hogy á julius I 5-én Moszkvában, az atombomba kipróbálások beszüntetésére tartandó konferencia ügyében összhang jött létre Kennedy és Macmillan között, de a NATO közös atomvédelmi ereje kérdésében Anglia továbbra is hűvös álláspontot foglal el. , ! A bulletin szerint a többi hatalmakkal további tárgyalásokra van szükség a tervezett felszíni közös Poláris légi flotta ügyében. Londoni lapok szerint Kennedy is hajlamos azon felfogásra, hogy ez a közös NATO atomerő nem egyetlen lehetséges megoldása a kérdésnek és céloznak olyan megoldásra is, amelyben Nyugatcuropának volna közös atomereje, mely aztán együttműködési megállapodásra lépne az Egyesült Államokkal az atomerők felhasználása kérdésében. I Kennedy jul. 1 -én Olaszországban Segni kér. dem. köztársasági elnökkel és Leone kér. dem. miniszterelnökkel tárgyalt, majd lap zártakor audiencián jelent meg a SzentatyánáL i | (A Szentatya múlt hét végen fogadta a külföldi utón levő Nixon volt alclnököt is.) Kruscsev féltékeny Kruscsev nem nézhette tetlen Kennedy elnök németországi személyi sikerét és junius 28-án meglátogatta Kelet Németországot azon cimen, hogy Ulbricht keletnémet kommunista diktátor most ünnepli, 70-ik születésnapját. — Keletbcrlinben fogadtatása távolról sem volt oly lelkes, mint Kennedyé Nyugatbcrtínben. Egy munkásgyülésen kijelentette, hogy német egyesítés csak úgy lehetsé-j ges, ha egész Németország és Amerika elfogadja a kommunisták feltételeit. (Együttlétezés, éh!) i Románia és a kinai > kommunisták Tekintettel a kinai super-Kommunisták delegációjával tartandó moszkvai konferenciára, Kádár János magyar Novotny csehszlovákiai és Shivkov bulgáriai diktátor Keletbcrlinben voltak ésj Kruscsev tanácskozott velük akínai kérdésről. Feltűnt hogy GeorgHeu román diktátor nem jelent meg.) adtak fel világnézeti imperializmusuk elvakult törekvéseiből é: mint kommunisták önmagukat tagadnák meg, ha ezt tennék. — Nem teszik egyebek közt azér. sem mert meg akarják mutatni a kommunista Kínának, hogy ők hivatottabbak a kommunista ősz tályharcos világfront vezetésére, mint Mao és társai, de mindenekelőtt és mindenekfelett mert a vi- Iágkommuniz‘mus akarása az éle telemük, amelyet nem adhatnak fel. Talán e vilá°ruralmi osztá'y'iarccs célok érdekéből, az atomkorszak adottságaira való tekintettel kötnének egy olyan “béke a mi időnkre" szerződést, mint Chamberlain kötött Hitlerrel, de annak előbb utóbb ugyanaz a tragikomikus sorsa lehetne, mint volt a chamberlaininek, akár Kruscsev, akár Kruscsev utóda és a kinai kommunisták közti viszony vagy a világpolitikai helyzet valamely baloldali fordulata esetén . . . * * * AZ IR PARLAMENTBEN tartott beszédében Kennedy közvetlenül is megnevezte a magyarokat. Írországba tudvalévőén érzelmi okokból imént el, hogy viszontlássa az óhazát, ahonnan ősei elszármaztak Amerikába, melynek ma ő az elnöke. Dicsérte ez íreknek az angolok ellen vívott szabadságharca hősiességét és itt tért rá a ma «nyárokra: — Írország tud‘a. mit jelent az idegen uralom — mondotta, —- és ezért lelkesítő példája azoknak, akik az elnyomatás számtalan éveit szenvedik. Írország helvénvalóan és hozzáillőén vezetőszerepet vitt a magyar forradalom elnyomásának elítélésében (az Egyesült Nemzetekben),— hányszor nyomták el Írország szabadságvágyát, hogy végül egy sikeres nemzedék megújítsa annak követelését! Ncim tudjuk eldönteni, az Íreknek akart ez nagyobb dicséret lenni vagy a magyaroknak. D' úgy érezzük mindkettőnek és mindenkép örvendetes, hogy az ir parlamentben a magyar forradalom emlékét idézte ... És ha változatlant tulmagas árnak tartjuk is Kádár E. N. delegációja formális elismerésének Kádár által az amnesztia fejében történt kizsarolását, Kennedynck a magyarokkal szembeni jóhiszeműsége újabb bizonyságát látjuk ebben, a magyar népet biztató megemlékezésben.. . Az atomkor-! szakban ez is valami. Az ir és a magyar ügy közötti párhuzam azonban természetesen nem oly egyszerű, mint az elnök beszéde feltünteti. Az ir szabadságot az angol nemzeti imperializmussal szemben ke'lett k'vivni a régi szokványos módszerekkel, a magyar ügyben pedig a kommunizmusnak a Szovjet atomhaderejóvel támogatott nemzetköz osztélyhareos világnézeti imperialisrrusával állunk szemben. Mint U Thant, mi is pesszimisták vagyunk a julius I 5-i moslkvai konferencia sikerére nézve mitöbb általában kommunistákkal akár nemzetközi politikai, akár vallásügyi kérdésekben való tartós megegyezés kérdésében.— De noha jelenleg a "béke a mi időnkre" a központi probléma, lem pedig a kommunisták által ílragadott országok népei önrenielkezésének visszaszerzése, oszt-^ uk Kennedy nek hosszú távra szóló optimizmusát kivált ha Kennedy nem annyira az atomprobák beszüntetésére és a leszerelésre, mint a Szovjettel szemben nukleáris fölény elérésére, a Szovjetnek legerőteljesebb sakkban tar-j tására fekteti a fősulyt. . És op-j timisták vagyunk hosszú távra, mert — mi mások lehetnénk, ha még hosszú távra is pesszimisták lennénk? r. o.--- - —— ' ■ —— - • - -■ • • • • — — a» * . ■ _ • ■ te ügyüket és az általa jónak vélt teendőket, mutatja, hogy nem adta fel őket, sőt hogy miután németországi utjának egyik főtémája az Egyesült Europa létrejöttének szüksége volt hosz-j ezu távra szerepet szán ben ! ne számukra is, beleértve Kelet Németországnak Nyugat Németországgal való majdani egyesítését is. — Keleteuropa né"ei, mondotta beszéde későbbi részében, tizenvolc év után sam vesztették el fogékonyságukat sorsuk változásénak gondolatával szemben. Az' igazság sohasem hal meg. A sza-j badsásr utáni vágyat sohasem lehet teljesen elnyomni. A Szovjet népei még 45 éves pártdiktátura után is érzik a szabad történelmi fejlődés erőinek szükségét. A sta-^ linizmust a Szovjetben a hivatalos körök is csődbejutottnak tekintik.! Kennedy azonban megmondta beszédében becsületesen, hogy re | ményei nem a közvetlen jelen időkre vonatkoznak. A német’ egyesités és a keleteuropai népek ügyében kijelentette: — Mindez nem fog gyorsan Ú3 könnyen menni. De hosszú távra épiteni lehet a nyugati erőre és elkötelezettségre, előbb azonban) mások jcltennék, ha ennek realU tását (tényét) felismernék. Ezért első feladatunk, hogy e m'sokat odáig tudjuk vinni, hogy jobban; felismerjék igazi érdekeiket, mint; azt ma teszik. Nem kétséges, hogy Kennedy! ezt a Szovjetre, pontosabban Kruscsevre értette a emelett szól a Washingtonban, junius lO-éni tartott fontos politikai beszéde is, amelyet a világsajtó bőven méltatott és a Szovjet vezető laojai kivételesen bő terjedelemben közöltek. Ebben Kennedy nyilván a most, 19-63 julius 15-re; Moszkvába tervezett USA-Szov-! jet-Anglia konferencia kapcsán,1 amely az atombomba kísérletek betiltásáról fog tárgyalni, készségét nyilvánította a békés együtt létezésre, anélkül azonban, hogy a Szovjettel szembeni bizalmatlanságát feladta volna. A beszéd egyes mondatai az utóbbit kétségtelen mutatják. Kennedyt nyilván az a szempont is befolyásolja e kísérletre való hajlamában, hogy U Thant, az Egyesült Nemzetek főtitkára azon nyargal, hogy "írnéltánvolni kell a Stalin és Kruscsev közti különbségeket". Kennedy ezt próbálja noha tisztában van azzal, hogy miként egyebek közt az 1956-os magyar forradalom is megmutatta, a lényegi dolgokhoz, . az államosításokhoz, kommunista rendszerhez, egyoárt diktatúrához való ragaszkodásban semmi kü- ; lönbség sincs Stalin és Kruscsev , között. A jelek szerint nem tetszik U ; Thantnak, hogy Kennedy nem bi- ^ zik túlságosan a Kruscsevvel az : atomtilalom és esetleg a hideghá- 1 ború kérdésében való megegye- 1 zésben ámbár szeretné Kruscsevet • minél inkább eltávolítani a kommunista Kinától, amely tudvale- 1 vően ellensége a “békés együttlétezés “gondolatának, sőt a leszere j lésnek is és azt tartja, hogy min- , den még nem kommunista ország- , ban magasra kell tartani az ősz- ] tályharcos világforradalom fák- . lyáját, hogy dacára az atomkor- | szaknak, végül is háborúval, a ] nemzetközileg forradalmasított j i.épek osztályharcos háborújával , lehessen megdönteni a világ indi- ( vidualista részét. j ( * * * | i £ AZT JÓSOLJA U Thant, hogy , a julius 1 5-i moszkvai konferen- ] cia nem lesz eredményes és alig- , ha tévedünk, hogy azért veleke-, , dik igy, mert Kennedyt nem tart- , ja eléggé engedékenynek az ( atombomba kísérletek beszünteté- ( se és a hideg háború más fonto- c sabb kérdéseiben. | i Szem elől látszik tévesztem azt, ] hegy a kommunisták semmit sémi i* KENNEDY elnök amikor e se rókát Írjuk, Angliáuan tárgy: Macmillan miniszterelnökkel, d európai utjának eddigi során má két Ízben is tett Magyarországé érintő kijelentéseket. Az elsőt nyugatberlini Szabad Egyeteme tartott nagyszabású beszédéfcer amelyet a nagy amerikai napila pok legtöbbje nem közölt telje szövegében, noha az Associate: Press azt szóról szóra közreadta Mig előző nap Frankfurtban tai tott beszédében Németorszámri Szovjet támadás elleni megvédé sere tett újabb fogadalmat és eg. Egyesült Europa szerves (kohé ziős) kiépítésének szükségét ban goztatta, addig e beszédének je lentős részét a Vasiüggöny mö götti országok sorsa, önrendolke zéstől való megfosztottsága alkot ta. — A változandóság szele, mon dotta, épp úgy fuj a Vasfüggö nyön túl, mint a többi világban Az emberi jogok és emberi méltó ság ügye most is két évszázaddá azután, hogy Európában és a; Egyesült Államokban megszüli tett, egyre növekvő erővel foglal koztatja az embereket és nemze teket.A történelem nem a marxis la tanok irány vonalában, hanen azzal szemben halad és a kelet európai rendőrállamok idejemul állapotot jelentenek. Miként Né inietország kéttéosztottsága, ugj Europa kéttéosztottsága sem fele meg az idők szellemének és az u Nyugateuropa, amely dinamikus sokrétű és demokratikus, mine erősebb vonzóerőt kell gyakorol jón Keleteuropa népeire. Ha í me<ri->ékülés jelei mutatkoznának a Nyugat néoei mermutatnak hogy nem ellenségesek egyctler néppel vagy rendszerrel szeimber sem, ha sorsát mások szabadsági befolyásolása nélkül választj.i meg. Főfontosságu, hogy Kelet europa országainak emberei min den lehetséges kaDcsolat é: minden cselekvés urián, amit a Nyugat biztonsága csak rnegen ged, összeköttetésben maradja nak a nyugati társadalommal. * * m AZ EMBERBARÁTI szemDonl mellett, amely a Kennedy kor mányt kétsé~telenül vezette, amikor az 1956-os forradalom bebörtönzött résztvevőinek amnesztiája fejében nem támasztott továbbra akadályt Kádár véreskezü crőszikkormányának a többi keleteuropai kisebbségi erőszakkormányhoz hasonló Egyesült Nemzetekbeli, formális elismerése ellen, úgy látszik, ily kapcsolat elősegítésének törekvése is vezette Kennedy kormányát. Őszintén szólva bennünket nem aggasztott volna az a szempont, hogy ha a Kennedy kormány nem normálizálja az E. N.-beli viszonyát (és esetleg kövc-tküldéssel majd a közvetlen diplomáciai kapcsolatát is) Kádárral a magyar nép netán lelkileg elszakadna a Nyugattól, az individuális életrend világától. Kennedyt tekintettel az atomkorszakra, az atomháború végzetesen nagy«- kockázataira, kétségtelenül az a jószándék vezeti, hogy belülről, fokról fokra lehessen javítani e népek köztük a magyar nép helyzetén. Ez volt már tudvalévőén Dulles felfogása is 1956- ban, de persze nehéz volna elképzelni, hogy ezen az utón Magyarország és társai valamikor is eljuthatnak a szabad választásokig, a népnek a kommunista rendszer fenntartása feletti, szabad ítélete lehetőségéig. Pedig az idő nem túlsók. Ha a régi generáció kihal, a már kommunista tanokban felnőtt uj nemzedékben nem lesz oly erős a nemzeti önrendelkezés vágya, nagyrészt már nemzetközi osztályharcos kategóriák iránt lesz fogékony. * * * KENNEDYNEK voltakép nem kellett volna Berlinben annyit beszélnie Keleteuropa népeiről és ez Hogy mégis ismételten említet'