Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-06 / 1. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVŰBEN MAUY AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Kn tereli ns Second Class Matter May 38, 1923. at tbe Post Office at Bethlehem. Pa., ander the Act of March 3. 1870’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANOOAUE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year....................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem' and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 1-ső szám BETHLEHEM. PA.. 1963 JANUÁR 6 Egyes szám* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR Béremelést kérnsk-e az acélmunkások 1963-ban? A CUBAI FOGLYOK VISSZATÉRÉSE A SZÖVETSÉGI IPARFEJI ESZTő HATÓSÁG MUNKÁJA ÁLLAMUNKBAN Amióta a szövetségi Area Redeveloriment Administ-ation 1 9 iiÓKap; I . relőtt William L. Batt Jr. administrator vezetése alatt megkezdte működését 49 iparfejlesztési és épi kezesi tervet segített 'megvalósítani államunkban és ezáltal 6500 uj állást teremtett, továbbá 2,000 munkást képzett át más munkakörre. A 49 uj terv megvalósitását az ARA 7.2 millió dollár szövetségi beruházással segítette elő. Legutóbb a serantoni Crane Co. uj gyárépitkezése, valamint a Scranton-Lackawnana Industrial Co. részesültek nagy kölcsönben, ami által végeredményben mintegy ezer munkás fog munkához iutni. SZÖVETSÉGI BEFEKTETÉSEK A PENNSYLVÁSLAI TÉLI IDEGENFORGALOM ÉRDEKÉBEN 1963 KÜSZÖBÉN Isten áldásé kérjük Amerikára, Magyarországra és az egész emberiségre, a nemzetek és emberek nagyobb testvériségét hogy közeLbb jussunk az igazságos békéhez és ahhoz, hogy minden becsületes dolgozónak számára adva legyen a lehetőség.hogy az egyén politikai, szellemi és gazdasági szabads gái.ak Isten törvényei szerinti értelmében felemelkedhessek a polgári osztályba, senkise legyen nincstelen nyomorgó proletár sorsára ítélve aki dolgozni tud és akar. * * * A KONGRESSZUS MEGNYITÁSÁTÓL márcsak néhrny nap választ el bennünket. Félő, hogy Kennedy elnöknek az uj kongreszussal sem lesz sokkal könnyebb dolga, mint volt az előzővel, noha javaslatainak legtöbbje egyáltalán nem izélsőségesen radikális, hanem már eredetileg is szerfölött mérsékelten haladó volt, egyike másika szinte csak kissé utánacammogni próbál a haladásnak, amelyet Nyugat Europa számos crsz'ga elért. . . De még ez is sok a régi, mint az uj kongresszus számos rövidlátó politikusának, úgy a demokraták különösen a déli demokraták, .mint még irkátb a magát konzervatívnak mondó republikánus zöm oldalán. Nem akarják észrevenni, ho<rv nemcsak az .atomerő terén kel! fölényt elérnünk Moszkvával a kommunista osztályharcos világfronttal szemben, de népjóléti téren meg kell mutatnunk, hogy az individualizmus rendszere a szabadság napfényes légkörében, a noDárjogok teb‘essége mellett tud jólétet biztosítani a dolgozóknak, a munkásoknak és más kisembereknek is a társadalmi osztályok kölcsönös méltányossága aFpj'n, egy osztályuralom nélküli államiságnak kiuzsor'zártól, terrortól, eg-márti diktatúrától, rendőrállami jellegtől teb’esen mentes, egyenlőségi szellemében. Az uj kongresszusban is még igen sokan vannak, akik Kennedy szerény törs'dnKim politikai javaslatait is sokalják és nem akarnak ráébredni arra, hogy elérkezett rz ideje annak, hog-' Amerika bebizonvbsa a világ előtt, högy szabad é'etrend:e leginkább tud lé'blzt'nságot, életörömöt, boldogságot nyutani a tömegeknek, k'ilömb ann'l amit a Szovjet, a kommunista ál- Irmka-it-lizmus kaszó’-n'"a- i'ága tud adni, — s ezt szaba^sá^b^n »d’a. Még mindig nem ak^rák meglátni, ho"-r az amerikai é*étrendnek ’ö''őie akkor v~n legjobban h:zfori*va. b" a t'rs~d-lmi fcle,ös«c~tudattal fonódik C"vhe s ennek megfelelőm segíti a k’sgrnberek boFn-’l's’t, a r»~lgári életviszonyok közé emelkedését. Az !96^-:k é’-ben :!v i-án"bar kell előrehaladnunk és támoga1'nunk kell Kenncdm-k a k~ng res°z"si többség megnyerése érdekában .ov'r airnu"V is s’:n*e túlságosan felvizezett néujó’é i ja vaslatait és azt a törekvését, am ellve! az ön~ü’'ö'lő "'pék e"V- re nagvobb teri-désével szembeni minimumra ak’r’a szorítani a munkané’külisége'- s növelni ak~ra a prosperitást: azzal akarja biztosítani a milliomosok milli mos~ágát, hogy minél több dolgozot biztos és rendes kenyér, polgári életszínvonal lehetőségéhez juttat. Az amerikai életrend e megmentésének, ami egyben a legjo’ b, le"T3éldrmufa'óbb, leggvözelme sebb politikai fegyver a kommunista eszmék elméletével és gyakorlatával szemben, most van itt j az órája, amig az automation pro- | blemája nyugalmasan oldható meg, ez a békés lehetőség bitó- j kunkban van . . . Az atoimfö ény elérése nem elégi Ha mindezekre a kongresszus nem ocseudik rá végre, Kruscsev és Mao konununista osztáb, harcos világuralmi tervei malmára hajtaná a vizet, •üti pttliff bizonyosan nam célja. * t MAGYAR SZEMPONT: ÓL a uj esztendő kétség és aggály hűl lámáin vergődve találja az embe ri és nemzeti önrendelkezés har icosait. Az Egyesült Nemzetekbe] | a magyar kérdésben most, de cember második felében bekövet I kezett fejlemény újra felkavart j a lelkek pesszimizmusát. Ame: ka, .mivel neim volt bizto íibban, hogy megkapja a többsé get a Szovjet és Kádár J’nos k hivó passzivitásának úja1 b elitélé séhez, a várható, fájd Írás ku darc elkerülésére kiutat keresett Az E. N. ismeretes, felmentett' megbízatásától Sir Leslie Munn ausztráliai politikust, a tmagya 'helyzet “figyelőjét’’, akit Kúdá épp úgy nem akart beengedni Ma ! gyarországra, mint ily minőség i ben elődeit, közte Van sz’ám herceget s igy az ügy ho.’tpontr; jutott. ! Erről a holtpontról kellett el mozdítsa az ügyet az a most el j fogadott amerikai idea, hogy az utalják át U Thant E. N. főtitkái | hatáskörébe. Ez a külföldi ma gvarság és a menekült politikusok I között sokakat nyugtalanít, mis (mások ezt jobb helyzetnek tartják az eddiginél, anélkül, nogj túlságos bizailommal lennének 'U Thant iránt, aki a "Kruscsea és a Sztálin közti külömbség’ méltánylását sürgeti. ’ (Azok számára, akik figyelem mel tüntetik ki a rovatot, felesle ges mondanunk, hogy mi sem várunk sokat U Thanttól, amikén! az E. N. iránt úgyszólván kezdettől már összetételénél fogva is, (e Szovjet és más diktatórikus kor mányok, valamint a keleteur~p~ kommunista erőszak korm' nyol; társává stb.) bizalmatlanságga! voltunk s azóta is csak azért nem követeljük harsányan a feloszlatását, mert sokan azt hiszik, hogy aimig ott beszélnek a nemzetek képviselői, addig legalább nem gyilkollak egymást a népek véres háborúban. . . ) Munro kiélte hasznavehetőségét, ha erről, egyáltalán szó lehetett valaha. Előre lehetett tudni, hogy Kádár öt sem engedi be Pestre s hogy az égvilágon makulányival sem fogja, nem is tudja előbbrevinni a magyar üg-et. — Állását csak azért kreálták, hogy úgy lássák, mintha tör ennék valami a magyar ügyben, mondhat ni csak porhintés volt. Szngénj Mu.nro nem tehet róla, hogy úgy- I szólván semmiért vette fel a fizetését. Mint emlékezetes, már 1956- ban az volt az E. N. terve, hogy az E. N. főtitkára menjen Magyarországra és győződ'ék meg a helyszínen arról, — amit ír.ind nki amugyis tudott és látott, a m> I gyár nép nemzeti és embe- I ri szabadságakarat vérbetiprásá- Iról. Akkor Hammarskjöld főtitkár nem ment el Magyarországra, I— ha jól emlékszünk Kruscsev és Kádár be sem engedték volna. . . Most tulajdonképen az E. N. azon tényezőmhez került az ügy, akihez, már hat év és néhrnv hónap előtt kellett volna kerülnie és aki nemcsak felelősebb személy,, min* az alkalmi megbízatásán kivül más személyi súllyal nemigen biró Sir Leslie Munro, hanem az E. N. LEGFELELÖSEBB tényezője. Újra és újra ismételnünk keli, kezdettől azt sürgettük, hogy Amerika az E. N.-en KÍVÜL, közvetlen tárgyalásokon ve se fel a magyar ügyet a Szovjettel szemben és soha semmit sem vártunk a magyar ügyben az E.N.-től. De nem látjuk hátrányosabb helyzetbe jutottnak a magyar ügyet hogy most odakerült- az E. N. legfőbb vezetőjének felelőssége alá. Eddig úgyszólván gazdátlan volt s mindig a magyar nemzet megalázásának tekintettük, hogy az E. N. sorra hozta a határozatokat és Kruscsev és K'dár fütmltak reá’uk. Sőt ez magának az E. N.-nek, a “nemzetek ^nrla*n«n tjének" it csúfos megalázás* z volt mint ismételten megállapitot 1- tukitt. gyászos komédia... !• » * •- . . MAGYARORSZÁG kérdésért ben egy satjókonferencián U Thant nemrég ezt mondotta: “Az Egyesült Nemze ek Főtita kárának semmiféle hatalma sincs ri arra, hogy a föld valamelyik tes rülete önrendelkezési jogának érvényt szerezzen, viszont az E. N. i döntéseit és véleményét, mint a :- világ közvéleményét nem lehet- semmibe venni következmények nélkül.’’ j e Ezek persze csak hintázó szart vak és minden a gyakorlati tetter : ken fordul meg... Mig 195 6- j r ban a főtitkárt nem akarták been- I gedni, most Kádár meghívta, sőt (- már sürgette is látog>tásít. — ] i A keringő hirek szerint U Thant ? iaz 1956-os forradalom még bőr- - tönben Jé vő résztvevőinek amnesztiájától tette függővé látoga- i tása időpontját. Kádár azért sür, oeti, mert szeretné megjavítani a ] ,' di-rtlomáciai viszon t Amerik val, s talán arról is álmodik, ho~y amerikai segélyt kap, mint Göy mulka Lengyelországa. j Kádár eddi*» nem *e!‘esit?t*e j t U Thant állítólagos követeléseit. A kitűnő és alakos h'rszrigTa'ár ról ismert Christian Science Mo. nitor országos napilap december j 29-i számában az első ej 'al n washingtoni munkatársa Robert R. Brunn tollából hosszabb tudó- , sit~st közöl erről. Többi közt ezeket Írja: “Most hogy a cubsi foglyok kiszabaduLak, az E"rví's‘'lt ÁVa ‘ 1 nők unszolja a magyar kormányt, " ; j adjon narrnesz'i't a löbbs~áz ma- ! 1 gyár fogol—nak, akik az 195 5-os " forradalom óta börtönben vn^ n-k. Némel->- riportok szerint “(it 1 kos e-vezruény’’ áll fenn ez ügy- 1 ben, de ezt itteni i’letékes hivata lo3 körök cáfolják. Úgy érák : azonban, hogy a magyar kor- * 1 mánynak érdeke, hogy amennyi- ‘ 1 re lehet “megtisztítsa magát" a 1 magyar nép elnyomása bűnétől. ' . U Thant, az Egyesült Nemzetek * főtitkára most a legfőbb sz-mélyi 1 seg, akihez a magyar korm ny * : fordulhat s nem fog addig eleget 1 tenni a meghívásnak, amig a ma- J gvarok nem adnak határozott.1 • Ígéretet az amnesztiára. U Thant j nehezen volt hajlandó a meghívás elfogadására, de ezt mcst itt a magyar fogoly probléma megöl, f dásának tekintik’’. I • * * s A NEW YORKI KOMMUNIS- j TÁÜv LAPJA első helyen ujjong, ^ hogy szerinte “levették a napi- ^ rendről a magyar üg^et”. Ezzel . szemben a Christian Science Mo- J nitor idézett cikke ezt Írja: “Amerikai források biztosíts- r nak arról, hogy a fogolykérdéstől ^ eltekintve is az eg éni jogok terén sok haladásra van sz kség ahhoz, ' hagy az Egyesült Államok eljus- ^ son odáig, hogy azzal lépjen az Egyesült Nemzetek e’é, hogy ta Ián eljött az ideje, hogy * hagyjuk * abba” az évi határozat hozatalokat, amel ek elitélik a magyar kommunistákat és vizsgálatot ke- , velelnek.” Azt jelenti ez, hogy nem all’a t meg helyét azon beállítás, amely tudni véli, hogv az Egyesült Nemzetek ny* {rendjéről verleg levet- 8 ték a magyar ügyet s úgy a new., yorki magyar kommunisták örö-1 ^ me, mint a ‘.cfeányalkurol” beszé lő menekültek kétségbeesése ko- ^ rai. , ! * * » K KENNEDY elnök december 29-én Miamiban keblére ölel e a .balszerencsés 1961 április 17-i cubai partraszalTsi kísérletnél foglyul esett emigránsokat és Amerika nevében krclentet’e, ‘WndenM aki a szabadságért ^ küzd, nekünk testvérink— s Majd hozzátette, hogy “Hazájuk 0 újra szabad le~z.v ^ Szreetjük hinni, hogy mindezt a magvar börtönfoglvokra is ér tette s nem éri be amnesztiájuk n I n fFolvtith a 4-iU oldalon} > Kennedy elnök felesége tár. sasávában december hó 29-én Miamiban meglátogatta a cubai fogságból visszatért menekülteket, akik résztvettek az 1961 április 1 7-i balszerencsés cubéi partraszállásban és azóta Castro kommunista diktátor börtöneiben sínylődtek, most pedig orvosságok és élelmiszerek fejében szabadlábra kerültek és visszatérhettek az Egyesült Államokba. A kiváltás mindent beleszámítva mintegy 78 millió doll'r költséggel járt, amely összeget nagyrészt magánvállalatok adták össze és levonhatják jövedelmi adóvállomásukból. Kennedy elnök több mint 20,000 ember jelenlétében beszélt s felmutatta a partrazs'llást megkísérelt “brigád’’ zászlaját, »melyet a foglyok eldugva tartottak a börtönben. ígérte, hogy “azt még -magukkal viszik egy felszabadult Cubába”. Az elnök rendkívül lelkesen köszöntötte a foglyokat, akiket az amerikai nép testvéreinek, mondott, mert a szabadságért harcolok. Az elnökné spanyol nyelven neszéit igen nagy hatással és hangoztatta, hogy fiát oly hősnek kívánja nevelni, mint a cubai brigád tagjai voltak a partraszállásiéi . Castro megengedte, hogy a visszatért foglyok cubai hozzá'arozói haión követhessék őket. E^y 323 főnvi trans-'or1' meg is érkezett az Egyesült Államokba, de irra a hirre, hogy Kennedy elnök személyesen megy a Cuba visszásért foglyok meglátogat'sári, '’astro ál’itólat le'Uitotta a hozzátartozók további kiengedését. A hozzátartozók első ttms orta ugv ha^ha^a el O’lKt, hogy :sak a rai tűk lévőt vihet'ék masukkal, Tnis'den mást vissza kelett ha'syniok. Castro börtöneiben még 23 amerikai szenved. Ja"es Donovan ügyvéd, aki a fogolycserét ntézte, az ő szabadonbocsá tású- I :at és szorgalmazza Castronál. J * » * Az utolsó hirek szerint Castro djelentette, hogy további emigráns hozzátartozókat csak akkoj: lajlandó kiengedni az országból, iá a Pan American Airways újra neokezdi a tavaly beszüntetett jáatait. A repülőtársaság nem] nutat erre hajlandóságot, mert észben Cuba korlátozta a forgalnát, részben nerh fizetődik ki. Az acélgyárak és az Ac ’I pari .Union között tavaly létre ött I kollektiv szerződés értelmében az acélipari munkások 1963-ban uj béremelési igényekkel léphetnek fel. Ez ügyben az egyik mgy amerikai hírügynökség kérdést intézett David J. MacDomldh z, az acélpari union elnökihez, aki azonban teljesen elzárkózott a nyilatkozat tétel elől és utalt arra hogy a union bérpolitikai bizottsága még ki sem tűzte a bérpolitikai bizottság azon ülését, amely ezt tárgyalná. Haszon részesedési szerződés a Kaiser gyárral MacDonald lelkesen állást foglalt a Kaiser Stéel Co. azon terve mellett, amely szerint azon összeg ! egyharmadát, amelyet a gyár azönműködő gépek alkalmaz!'su költségeinél megtakarít, a gyári munkásainak juttatják és á gyái munkásait a gyár költségére átképzik, hogy ajgyárban más munkát végezhessenek. A fontánál (Calif.) Kaiser gyár munkássága január 1 1 -éri szavaz a gyáx ajánlata felett és ha elfogadja, az március I -én életbe lép. Munkások és munkaadók közös bizottsága Az esetleges uj bérkövetelések kérdésével függ össze MacDonald azon köz'ése, hogy az “emberi, kapcsolatok b'zottsága,’’ amely a gyárak és a munkásság hat kép- '• viselőjéből áll s célja a munka-1 edók és munkások közti összhang ; ápolása, jaguár 14-cn tartja ülését. E bizottság nem vesz részt a kollektiv szerződési tárgyalásokban, de ajánlásait fi^ve'^mbe ve- \ szik és azoknak célja, hogy megkönnyitsék a megegyezést. Az American Can To.-vl és! Conbnentr 1 Can Co.-val oly szerződést kötött a union mely szerint munkások, akik 1 5 vagy több é ' i óta dolgoznak a vTl látná1, min- 1 den öt évben 1 3 heti szabadságot | kapnak, hogy másokat lehessen alkalmazni. A megállapodás azzal egyidejűleg lép életbe, hogy a j vállalatok átképző tanfolyamot . léntetnek életbe. j A 88-ik kongresszus megkezdi fontos tárgyalásait az elnök gazdasági tanácsadóinak elnöke dec. 30-án úgy nyilatkozott, hogy négy billió összegű jövedelmi adólesz Mlitási javaslat várható, amely nagyobbrészt e kiskeresetűek adóját fogja leszállítani, de adcleszállitás lesz a nagyvállalatok számára is. Hiszi, Ixogy az adóleszállitás végeredményben nagyobb adóbevételek ben találja majd meg fedezetét. Hodges kereskedelmi államtitkár is újból nyilatkozott és noha »7 1963-as évre nem vár gazdasági lanyhulást s általában derűlátóan Ítéli meg a kilátásokat, az adóleszállitást sürgősnek tartja az izleti világ érdekében. 99 billiós költségvetés Rövidesen a kongresszus elé kerül julius I -én kezdődő uj pénzügyi évre szóló költségvetés s, amelvnek végösszege 99 bilió körül lesz. A bevételeket 93—94 billióra aecsülik, ami hat billiós deficitet jelentene az 1963—64 pénzügyi ívre, tehát kevesebbet mint az 1962—63 évre várt 7.8 billiós leficit. (A legnagyobb deficit Eisenrtower alatt volt 1959-ben, amitor 12.4 billió dollárt tett ki.) Uj postadijak jan. 7-tő Január 7-én lépnek életbe a, ui belföldi postadijak. A levelei diia 4 centről ötre, a levelezőla f'oké 3 centről 4-re, a légi posta leveleké 7 elitről 8-ra emelkedik Amikor a kongresszus az ide vágó törvényt elfogadta, ki mondták azt is, hogy a külföldről beérkező kommunista iratók és ijságok eddigi szabad postai szállítását erősen korlátozzák és csak az előfizetett vagy olyan ujságo cat fogják kikézbesiteni, amelyek cikézbesi'ését a cimzett kifejezetien kívánja.------ —ooo-----------— kZ ACÉLIPAR KILÁTÁSA] AZ ÚJÉV ELEJÉRE Az Iron Age acélipari szaklap rja, hogy az acélipar decemberi órgalma a várkoz5 sokon ^luli /olt, de januárra a javulás hatáozott jelei mutatkoznak. Az I 963 évre a kilátások biztatok s zárható, hogy az 1 963-as acélternelés meg fogja haladni az 1 962 évre előirányzott 93 millió teniát. - ---------------1__ Az autógyárak több acélt rendeltek januárra, mint decemberre. \ februári rendeléseiket még nem sdták fel, de azt hiszik, hogj :ebruárban nem lesz visszaesés a -várak foglalkoztatottságában.— \z autó gyárakon kivülál’ó rendelők aeélkercslete csak csekély A jövő Két elején Washing Ionban megnyíló 88-ik kongreszszusra jelentős feladatok várnak. A két ház összetétele alig változott és nagyon sok függ attól, hogy a javaslatok a bizottságokban elérjék a szükséges szavazat többséget, különösen a képvise(lőh'z házszabály bizottságában, a Rules Committeeban, amelyben túlsók a haladás ellenes elem s módjukban van valamely javaslatot elzárni azelől, hogy a képviselők elé kerüljön. Medicare Elsősorban az aggok kórházi kedvezményeinek a Social Securityn belüli megoldásáról szóló javaslatot fenyegeti ily veszélv, mert ismeretes, hogy több mint egy éve megrekedt a bizottságban, a szenátus pedig két szavazat többséggel elvetette. ! Az idei javaslat némely kisebb változtatásokkal ugyanaz, mint (amelyben tavaly a dem. Anderson és a Rep. Javits szenátor meg i állapodtak. Mintegy egymillió i olyan aggot is felvesznek a ked| vezménvezettek közé, akik ninj csenek bent a Social Securityben. Ezenkívül szerepet és haszon le- I hetőséget kapnak a kivitelnél a i magán betegbiztosító társaságok . A szenátusban igy könnyebbek a kilátások, hogy ezúttal nem lesz i kudarc, de a képviselőházban mind kevesebb hive van a fontos népi óléti reformnak és a házsza[bálv bizottságban újra megtörténje tik, hogy jégre teszik a javaslatot, aminek érdekében tudvale- Ivően az American Medical Assn., 1 költséget és fáradtságot nem kiméivé, tisztán üzleti érdekből : nagy propaganda és lobby kam(pányt folytat és most döntő ütközetre készül. i'-.V Uj iskola segély javaslat A korm'ny uj iskolai segélyjavaslatot tervez s reméli, hogy sikerül elkerülnie az egyházi iskolák segélye kérdését, valamint azt a vádat, hogy szövetségi ellenőrzés alá akarja helyezni az iskolákat. Az államok a köziskolák céljára egy bizonyos összeget kapnának rendelkezésre és reáiuk volna bízva, hogy azt miként használják fel. Tehát esetleg egyházi iskolákat is részesíthetnének segélyben vagy kölcsönben. A pénzt az állmok akár iskolai építkezésre akár a tanerők fizetésének emelésére használhatnák. Kennedy elnök azon álláspontja, hogy egyházi iskoláknak adott szövetségi segély alkotmányellenes, igy nem válna akadállyá, mert az államok másként értelmezhetik a törvényt. Tavaly a collegeknek (kollégiumoknak) juttatandó segély javaslata holtpontra jutott, amikor a képviselőház úgy segélyekhez, mint kölcsönökhöz hozzájárulását adta, mig a szenátus v^ak kölcsönöket engedélyezett és úgy határozott, hogy segélyek, amelyek egyházi főiskoláknak vagy állami köziskoláknak jutnának, az egyház és az állam különállásáról szóló alkotmányos rendelkezésekkel ellentétben állnának. Az ez évben kizárólag kölcsönökről beszélő javaslatnak van olyan rendelkezése is, amely lehetővé teszi, hogy azt nem kell j visszafizetni, — ami a Kennedy kormány álláspontja hajlékonyságának újabb bizonyítéka. Kennedy azt tartja szem előtt, hogy az iskolák fejlesztése ne késlekedjék tovább, (már Eisen-1 hower elnöksége alatt is fenn-| akadt az erről szóló javaslat) hi-! szén jövő nemzedék minél jobb kiképzése, mint Kennedy mondotta, az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése. AdóleszálEtás Kennedy elnök a Karácsony és Újév közti időben is. tnácskozásokat fok tatott a jövedelmi adélssaílljtásróL |W«!t*» Htlltr, A szövetségi kereskedelmi minisztériumban működő Area Redevelopment Administration William L. Batt Jr. administrator vezetése alatt hat államra, közte Pennsylvániára kiterjedően beruházásokat tervez az idegenforgalom növelésére a téli aki sportok Jterén. Mintegy 20,’00 dollárt fék tel be ily célra és a szükséges építkezések és egyéb munkák megtervezésével Sno-Engineering Inc. Franccnia (N. H.) céget bízta .mrg. ,---------------ooo—.............. WARREN AUSTIN HALALA Warren Austin volt republikánus szövetségi szenátor, aki az Egyesült Államok első Egyesült Nemzetekbeli fődelegátusa volt s ez állását hét éven át kitünően töltötte be, 85 éves korában meghalt Burlingtonban, (Vt.) Különösen a koreai háború kezdete játszott nagy szerepet az E. N.-ben Malik Szovjet delegátussal szemben s indítványára bélyegezték támadónak a komimu nista Kínát. ■ ----- ooo— ----JELENTKEZNI KELL AZ IDEGEN ÁLLAMPOLGÁROKNAK Azoknak, akiknek még nincs amerikai polgárpapir birtokában ezévben is e célra szolgáló postakártyákon kell bejclenteniök jelenlegi címüket a bevándorlási hatóságnak. Flatáridő január 31. A» kártyák díjtalanul kaphatók a ftgköwteWoi poiuWv*ulb*n--OOP * —— | BETZG SZENÁTOROX-.-í •• .. .... -i Henry Byrd (Dem. Va.) a > szenátus pénzügyi bizottságának 3 elnöke egy baltimorei kórházban | fekszik betegen s aligha vehet részt a januári kongresszusi munkában, mikor is általa ellenzett javaslatok, többi közt a jövedelmi adólesz állítás kerül tárgyalás- , ra. ,• . i, Robert Kerr (Dem. Okla.) szenátor, a szegénységi bizonyít- ] ványos Kerr—Mills egészségügyi i segély javaslat szerzője szívatta-1 kot szenvedett s meghalt nem fog ] résztvenni a kongresszus kezdeti ■ munkájában. Ellenzi Kennedy el-^ nőknek az aggok kórházi kedvez- ,j ményeiről szóló javaslatot. - |, Theodore Francis Green (Dem. j Rhode Island szenátor, a k ng- j resszus .legidősebb tagja, a szená- ( tus külügyi bizottságának volt elnöke 95 éves korában végelgyengüléssel fekszik kórházban. j Súlyos beteg Everett Dirksen, ill.-i rep. szenátor is, a rep, párt szenátusi vezetője, aki megesentolódott konzervatív politikus és j Kennedy elnök sz'mos ’avaslatát, j köztük az aggek kórh'zi segélyé- ^ ről szólót is élénken ellenzi. t ---------------ooo--------------NAGY REPÜIŐTÁRSA- , SÁGOK FÚZIÓJA I Az Egyesült Ál’emok két leg- , nagyobb utasszálütó re-ülő társa-1 sága. A Trans World Airlines és , a Pan American World Airlines / elhatározták az egyes”lést Pan , American (Wor’d Airlines c:men. | Az egyesüléshez a Civil Aero- ; nautics Beard és más fontos te- j nyezők hozzájántlása szükségé?, t •«ni kétség*«, •