Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1962-07-06 / 27. szám
40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. NYELVEBEN MAG Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered a3 Second Cinss Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of Mareh 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 27-ik szám 1 BETHLEHEM. PA.. 1962 JULIUS 6 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR JEAN MONNET neve nem általánosan ismert a magyarság között sem, de legfőbb ideje, hogy megjegyezzük, mert eddigi és várható jövőbeli szereplése mondhatni történelmi szerepe ezt illővé és szükségessé teszi. Az európai egyesülés eszméjének talán nem legrégibb bajnoka, — ez az érdem gróf Coudenhove Calergi osztrák diplomata filozófust illeti meg, — de egészen biztos, hogy gyakorlatilag senkisem tett többet az európai országok közti szorosabb kapcsolat létrejöttéért, mint ez a francia közgazdász politikus, aki az Európai Közös Piacot kezdeményezte és megvalósitásának legbuzgóbb, legihletettebb munkása volt. Eddig sikere volt mindenben, amihez építő zsenije hozzányúlt. Amikor most arról van szó, hogy a sok éves működése folyamán, nagyrészt szintén Monnct érdeméből oly sikeresnek bizonyult Európai Közös Piac az Egyesült Európai Államoknak legyen kiinduló pontja, szavát megkülönböztettett figyelem illeti meg. Az elnöklete alatti “Európai Egyesült Államok Akció Bizottsága” most kiadott nyilatkozatában állást foglal amellett, hogy Angliát, miként azt az Európai Közös Piac kisországai, Belgium, Holland és Luxemburg kívánják, vegyék fel az Európai Közös Piacba és a kialakítandó Európai Egyesült Államokba. S ami nem kevésbbé fontos, nagy erkölcsi súllyal biró kijelentés, De Gaulle francia elnöknek önálló francia atomhatalmi aspirációiról igy nyilatkozik a b’zottság deklarációjában: ez c^ak haszontalan hadakczási kalandokra és annak a hatalmi fölény keresésnek és másokon való uralom vágy nak fennmaradás'ra vezethet, amely csak nemrégen a pusztulás szélére vitte Európát és most elnyelheti a világot. * * * ANGLIA sohasem volt szentimentális, sohasem keg e’'e nagyon az eurooai népeket s legyünk őszinték, ezek sem öt. — Anglia mindig nagyon önző ország volt és nem is nagyon értette Europa igazi problémáit, kissé nagyon el volt telve saj't világbirodalmi nagyságával. De az európai népek sämigen ismerték és értették meg az angolokat. (Példa rá a hitleri Németország, amely azt hitte, hogy Anglia Franciaország összeomlása után megalázkodva békéről fog tárgyalni Hitler küldöttével, Rudolf Hess-szel.) Most azonban nagvem megértjük, hogy Belgium, Holland és Luxemburg fáznak attól, hogy az Európai Közös Piac három nagy országával egyedül legyenek bent a közös gazdasági organizáció kapcsán megszületendő közös politikai szervezetben, amely az “egyesült" Nyugateuropát kívánna reprezentálni. A német és francia sovinizmus ellensúlyozójául szeretnék bevonni az “Egyesült Európába ’ Angliát s bármennyire vegyes érzelmeket kelthet is sokakban, hogy Angliának is szava legyen az európai kontinens ügyeiben. Az ártatlanul két erőszakos megszállás invázióját és a német imperialista militarizmus ostorát saját bőrükön tapasztalt három kisorsz^g álláspontja felettébb indokolt. Van alapja a feltevésnek is, hogy Franciaországban újra fellángolhat a sovinizmus tüze és a két régi ellenlábas, a franciák és a németek között hatalmi vetélkedés törhet ki, orgiákat ülhet a nemzeti önzés és hiúság, uj konfliktusokat hozhat — az ő biztonságuknak is rovásá ra... A közös piac harmadik nagyobb országát, Olaszországot ját . sé nagyon el volt telve sár t vi- I tlen más ország> más nép lágbirodalmi nagyságával. De az fejett sem Nem akár többé im. európai népek sämigen ismertek i erialista háborúkat, imperialista és értették ítmg az angolokat. | .béket” amelyek az ellenféle fel(Példa ra a hitleri Németország, t-jpászkodása után csak uj revansamely azt hitte, hogy Anglia háborukra< a tömeggyilkolás és Franciaország összeomlása után R.p boldogtalanjtás időről időre megalázkodva békéről fog tar- vajó leforgására, néppusztitás gyalni Hitler küldöttével, Rudolf irculu8 viciozusára vezettek a Hess-szel.) _ .hazafiasság régi értelmezése sze-Most azonban nagvon megert- > ^ Népcsaládi testvériséget jük, hogy Belgium, Holland es ^ a gondo]atnak igazi krisztusi Luxemburg fóznak attól, hogy ^rtelmében> amely minden népet az Európai Közös Piac három jgteR egyformán Lxdves gyermenagy országával egyedül legyenek ^ nem áldja a fegy. bent a közös gazdasági orgamza- yereket ^lyck egy másik nép ció kapcsán megszületendő közös ^ •,kolják holmi hatalmi politikai szervezetben, amely az kérdésekért< _ . egyesült Nyugateuropat kivan# * * na reprezentálni. A német és francia sovinizmus ellensúlyozó- AZON MAGYAROKNAK, akik jául szeretnék bevonni az "Egye- azt kérdik, hol jön itt a képbe a sült Európába" Angliát s bár- magyar nép önrendelkezese viszmennyire vegyes érzelmeket kelt- szaszerzésének ügye s akik ezt hét is sokakban, hogy Angliának vagy egy uj német ‘ vezértől is szava legyen az európai kon- vagy De Gaulletól vagy utódjátinens ügyeiben. Az ártatlanul két tól, esetleg francia- német háboerőszakos megszállás invázióját és rus kooperációtól várják, egyea német imperialista militarizmus Idre nehéz választ adni. Nem tudostorát saját bőrükön tapasztalt jukt mikor jön el a magvar nemhárom kisorsz^g álláspontja felet- zed és emberi önrendelkezés uj tébb indokolt. Van alapja a fel- korszaka, de a múltak tapasztatevésnek is, hogy Franciaország- latai, kiábrándító csalódásai után ban újra fellángolhat a soviniz- nem tennénk fel mindent ezek mus tüze és a két régi ellenlábas, kártyájára és inkább azt áhitjuk, a franciák és a németek között hogy Franciaország épp úgy mint hatalmi vetélkedés törhet ki, or- Nyugat Németország ne akarjon giákat ülhet a nemzeti önzés és külön szám lenni az individualishiuság, uj konfliktusokat hozhat ta világ és a kommunizmus közti — az ő biztonságuknak is rovásá nagy világnézeti küzdelemben, ra... hanem saját legjobb érdekükben A közös piac harmadik na- leglojálisabban illeszkedjenek begyobb országát, Olaszországot le az Északatlanti Szövetségbe és 'annak katonai szervezetébe a | NATO-ba. I Setm Franciaország, sem Nyugat Németország, úgyis mint ‘Egyesült Europa’ nem jelentenének annyi garanciát a biztonságuk szempontjából, mint az Atlanti Szövetség és a NATO, amiivekben benne van Amerika jóhiszeműségének és katonai erejének telje is. De Gaulle álma, a francia atomhatalom vagy némely sovén nyugatnémetek ábrándozása arról, hogy ők lesznek a mérleg nyelve a két igazi és sem a németektől, sem a franciáktól többé utói nem érhető két atomhatalom, Amerika és a Szovjet között. — i naiv tévhit legalább is évtizedekj re, ha ugyan nem egyszer és mindenkorra. Ha a Szovjet vagy a Moszkva- Peiping tengely a kommunista csztályharcos világuralmi céljai érdekéb :n megtámadná Nyugat Németországot vagy Franciaországot, egvikük sem tudna boldogulni vele szemben az atomkészleteivel és őrülniök kell, hogy Amerika a példátlan, számtalan í billiós dollár áldozatával, melyet | atomereje fenntartására fordít, lőtt áll a hátuk mögött, lekö'ötte j magát védelmükre az Atlanti Szöj vétségben és a NATO-ban. REMÉLNI KELL, hogy idővel, létrejön az Egyesült Europa és kifejlődik benne a Franciaország és Ny. Né ;:ei ország egyes vezetői ben és né'ének még régi sovén részében az emberszeretet terén leszűkítést nem ismerő, keresztény univerzalizmus, népcsaládi és embertestvéri szellem és az Furopai Egyesült Államok tényleg európai egyesült államok lesznek, ahol megszűnt az imperialis a önzés és diadalmaskodik Isten általános emberszeretete. Jean Monnet és társai ennek a célnak nemes bajnokai és Hazuk van abban is, hogy mostani nyilatkozatukban állást foglalnak az általuk tervezett Egyesü't Europa és az Egyesült Államok szoros együttmüködfse mellett melyben “mindkét fél híven tesz eleget HeLssé-einek közös eszméik világáért." r. o. .........O« ' — ALGÉRIA SZABAD LETT, DE . . . A _ 1____* * „í_____________r _ :!•__ 18 DEMOKRATA ÉS 5 REPUBLIKÁNUS SZENÁTOR KOMPROMISSZUMOS KÓRHÁZI JAVASLATA A SZENÁTUSBAN 1776-1962 Fourth of July Ma minden .-.merikai polgár boldog és büszke érzéssel köszönti ez évben is a ‘Fourth of July" ünnepét, amely zz amerikai nemzet szabadságharc "nak egyik legszebb fejezetét véste be történel- I mének márvány lepj ára . I 1776 julius 4-én megvalósult egv fiatal, uj nemzet álma: Phi- I ladephi'ban ezer a napon Írták alá a "Declaration of Independence” alap-okmányát, amely az amerikai nemzetnek az angol kénvuralom alól való felszabadulását oecséíclte me». Azóta szabad független és boldog az amerikai nemzet. Mai szemmel nézve a iegterimészeteseb^n"k tűnik fel, hogy az amerikai nemzet megteremtői kinvila*kezta*t 'k a I 3 állgm függetlenségét és közös szövetségbe való tömörülését. De ha a 186 évvel ezelőtt uralkodó állapotovesszek t^kinte be, meg kell éllao'tanunk, ho^y a legnagvobb bátorság és merészség kellett ahhoz, hogy a 1 3 állam képviselői proklamálják a "Függetlensé gi nyilatkozat”-ot és az abban foglalt elvekért életüket is áldozzák. Mert nagy és fenséges emberi elvek nyertek élő formát ebben a nyilatkozatban, melyek nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világ fejlődéséra mélységes és egyetemes bcfolj’ást gyakoroltak. Az egész világ gondolkodó embereinek hitvallásává vált a Függetlenségi nyilatkozat eme része: Minden ember egyenlőnek született. A Teremtő ajándéka: Az élet, szabadság és a boldogság keresésinek joga. Ezek a mondatok magukban foglalják a valódi amerikanizmust. Visszatükrözik azt a szellemet, mely az Egvesült Ál’amokat 186 év alatt a világ leghatalmasabb és leggazdagabb országává emelte. God Bless America! Az algériai népsz’vaz's julius 1 -én közel száz százalékban az ország függetlensége mellett döntött és ezzel a I 32 éves gyarmati uralom hét és fél éves igen véres nolgárháboru után véget ért. — Azonban Ben Balia, a baloldali függetlenségiek vezére (aki öt és fél évet ült a franciák börtönében) és a jobboldali Ben Kheda között ellentétek állnak fenn, hogy fenntartsanak e bizonyos kapcsolatokat Franciaországgal vagy sem. Megfigyelők félnek, hogy Ben Bella szélsőséges baloldali vizekre vinné a függetlenségét visszanyert orsz'got. Uj véres polgárháború nincs kizárva. LAPTÁRSUNK A HÍRAPÓ JUBILEUMÁRÓL A Detroiti U;ság és a St. Louis '/időké rém kit"nő hetilapok is külön kis e'is merő c’kkben méltatják a Híradó jubi’eum’t és üdvözlik Kvochák Istvánt, lapunk ^Szerkesztőjét és munka ársait, egyben pedig a Lelrghvölgy magyarságát is, amely lehetővé tette, hogy a Híradó 40 éven át j betölthette amerikai magyar hiva- I tását. * * * Köszönjünk laptársaink jóleső | megemlékezését s teljesen osztjuk azon, bizony'ra saját tapasztalataikból kialakult nézeteket, hogy elismerés illeti a magyar olvasóközönséget is, mert támogatásával a lap fenntartásával járó nehézségek leküzdésében segített. Reméljük, hogy e hazafias, kulturális és a gyakorlati élet szempontj 'ból is hasznos .szerepét a jövőben még fokozottabben fogja betölteni, hogy az amerikai magyar hetilapok, s közte a Híradó, még sok éven át teljesíthesse hézagpótló, közérdekű feladatait az óhaza és az amnerikái magyarság üdvére! KENNEDY MEXICOI LÁTOGATÁSA-ooo-HÉT BILLIÓS DEFICIT A junius 30-ával végződött pénzügyi év deficitje, mint Kennedy elnök várta, hét billió dolí lár és biztosra vehető, hogy az uj | pénzügyi év is deficites lesz. A gazdasági élet eredményei nem érték el a remélt növekedést r. hivatalos körök is további deficitre számítanak. Töb1'felől mielőbbi jövedelmi ad "leszállítást sürgetnek s ezáltal az uj pénzügyi év deficitie nagyobb lehet, mint r.égv billió dollár, amennyire ma . számítanak. Kennedy elnök az elmúlt bét végén államviziten volt feleségével Mexicoban, ahol Lopez elnök és másfél milliós éljenző tömeg fogadta. Kennedy hangoztatta beszédében, hogy az amerikai ál- Nmoknrk a szabadság mellett jólétet is kell biztositaníok a népnek. Az Egyesült Államok és Mexico egyaránt forradalomból született, mondotta, de a feladatok nincsenek befejezve, mig Amerika népei meg nem valósitják a jólét uralmát országukban. Kennedy elnök húsz milliós mezőgazdasági hitelt biztosított Mexiconak és segítséget ígért egyes mezőgazdasági problémái megoldására. ,-----------------ooo----------------NAVY COM. WALTER M. SCHIRRA A KÖVETKEZŐ ŰRREPÜLŐ-ooo-ORVOSSZTRAJK KANADÁBAN Kanada Saskatchewan tartományában, ahol erősen baloldali tartományi kormány vezeti a köz- 1 ügyeket, bevezették az államosított kötelező egészségügyi biztosi tást, amely kiterjed az orvosi kezelésre is. Az orvosok, felzudultak az uütás ellen és 90ü orvos közül 740 sztrájkba lépett. Egy gyermek meghalt, mert a sztrájk miatt nem akadt idejében orvos kezelésére, Washingtoni jelentés szerint a legközelebbi űrrepülés, amelyben élő ember vesz részt,' a nyár folyamán valószínűleg augusztusban lesz. A terv szerint Navy Commander Walter M. Schirra lesz az astronauta és hatszor fogja körülrepülni a földet.-ooo-A VILÁG ELSŐ OXIGÉN VEZETÉKE A technika lgujabb alkotása egy Franciaországban épülő 122 kilométer hosszú csővezeték lesz. Denain és Dunkerque között. ! Épiecset a jövő év nyarán fejezik be. E csővezeték lefektetőinek igen nagy nehézségeket kell leküzdeniük, mert oxigént fognak segítségével szállítani, ez pedig nagyon kényes művelet. — Különben ez lesz a világon az első nagy oxigénszállitó csővezeték, , Öt republikánus és tizennyolc demokrata párti szenátor junius 29-én kompromisszumos tervet terjesztett be a szenátusban az aggok kórházi kedvezményéről szóló King—-Anderson javaslat ügyében s hir szerint a javaslat valószi itülcg még e héten szavazásra is kerül. A javaslatot az AFL—CIO is támogatja. Minden 65 éven felülire kiterjedő módosítások Már hetekkel ezelőtt elsőnek adtuk hírül Ribicoff egészségügyi, közoktatásügyi és népjóléti államtitkár azon kijelentését, hogy szó lehet arról, miszerint a Social Security keretében megvalósítandó kórházi kedvezményeket a Social Security alá tartozó 14 millió agg mellett arra a 3 millióra is kiterjesztik, akik nem tartoznak a Social Securitybe vagy más szövetségi betegalapba. A King—Anderson javaslat szenvedelmes ellenzői képmutatóan abba kapaszkodnak, hogy a javaslat nem terjed ki azokra, akik n::icsenek a Secial Securityben, többi közt az American Medical Assn, szószólói is. Most tehát, ha a módositott javaslat keresztül megy a kong-1 resszusban, elérik azt, hogy mind: a I 7 millió 65 éven felüli agg be-j legség esetéit hozzájut a kórházi kedvezményhez,— vagyis — taktikájuk visszafelésül el hosszú orral kerülnek ki az aggok kórházi számlája könnyítése elleni, az orvosi hivatás képviselőihez egyáltalán nem méltó, antihumánus k am pányj u kb ól. Kísérlet az elsüllyesztett javaslatnak a képviselőház elé juttatására A King—Anderson javaslat tudvalévőén megrekedt a képviselőház Ways and Means bizottságában, ahol 10 szavazat volt mellette és 15 ellene. A terv most az, hogy a King—Anderson javaslatot módositott formában hozzácsatolják a General Welfare Reform Bilihez, a népjóléti minisztérium általános népjóléti javaslatához, amelyet a képviselőház már elfogadott. Ha a szenátus is elfogadja, — amire kilátás van, — a Welfare Reform Bili visszakerül a képviselőházhoz, ahol a Rules Committee tárgyalja. A Ways and Means Committee részéről is akadékoskodás jelei mutatkoznak. Dirksen rep. szenátusi vezető továbbra is ellenzékben van a javaslattal szemben s a képviselőházban sok a lobbystáktól (kijároktól) megdolgozott és haladás ellenes ember. Várható, hogy a javaslat ellen késhegyig menő harcot folytató ervosszövetségi antihumanista klikk megkisérli az uj javaslat megtorpedózását. Fia ez sikerül, uj helyzet áll elő, amelyben — közel a novemberi választásokhoz, — kiéleződne a helyzet a népbarát és a társadalmi felelőséget nem érzők . között s nem maradna más hátra, mint hogy Kennedy elnök, aki belpolitikai Programm ja főpontjának tartja a reformnak a Social Security keretében való megvalósítását, a néphez forduljon a választásokon. A kompromisszumot támogató republikánus- szenátorok a következők: Jacob Javíts (N.Y.), Kenneth Keating (N. Y.), Clifford P. Case (N.J.), John Sherman Cooper (Ky. ) és Thomas Küchel (Calif.), akikkel Anderson szenátor folytatta a kompromisszumos tárgyalásokat. A módosítások A módosítások egyik pontjául Javits azt kívánja, hogy azoknak, akik inkább agy magán betegbiztositó társaságot akarnak választani, erre módjuk legyen. Ekörül újabb nehézségek meiülhetnek fel, de Javits szenátor, aki leginkább firtattja ezt, úgy nyilatkozott, hogy bízik a megoldás lehetőségében. A módosítás továbbá megengedne, hogy a Blue Cross vagy más magán biztositó vállalat társaság adminisztrátori munkakört kapjon a kormány e programmjának keresztülvitele körül, vagyis közvetítőkként szerepeljen a kc.r;aány és a kórház illetve lábba dezó otthon között. E szolgálat fejében dijat kapna. A módosítás egyben külön kórházi alapot létesítene a költségek fedezetére, a vagyis nepa keveredne össze a Social Security befizetések többi részével. Ez a pont még bővebb megvilágításra szorul, mert e homályos fogalmazás sok kommentárra ad alkalmat. Túlságos felvizezés Végül a beteget kezelő kórház kijelölését és az oda való beutalást beutalást az American Hospital Assn, és az American Medical Assn, intéznek. Ez a módcsitás is igen vegyes találkozik és félő hogy a demokraták tulsófat alkudtak 1 -S' • 1 I 1 .-I, ti 1 ~S TCUaíIí jüüu iCU Y Oiilci javaslaton, amely aZ orvosi költségek fizetésére egyáltalán nem terjed ki és az európai országok között mögött igen messze elmarad, imitsem változtatni, hanem a választóktól függővé tenni az eredeti javaslat sorsát. Egyelőre ki kell várni, mig világosság derül a kompromisszum minden részletére. Az A. M. A. egyébként máris kijelentette, hogy nincs megelégedve a kompromisszummal és azt szavazathajhász szenátorok elhamarkodott munkájának tartja. , A “demokrata” Annis lett az A. M, A. uj elnöke Az A. M. A. multheti chicagói konvencióján igen éles hangok hallatszottak az eredeti King1— Anderson javaslat ellen, de imitt amott néhány hang volt mellette is. Az A. M. A. többségére azonban fájdalmasan jellemző, hogy uj elnöke dr. Richard Annis imiami-i orvos, a King— Anderson javaslat döhödtebb ellenesége lett, ugyanaz, aki New Yorkban, a Madison Square Garden óriási hires hodályában a televíziós beszédet mondotta, amelyben azt “cruel hoax"-nak kegyetlen csalásnak mondotta. A legszomorubb azonban az, hogy Annis demokrata párti és e minőségében nyilatkozott ily gyalázatosán a demokrata elnök által pártfogolt szociális javaslatról. Csak fájdalmasan módolyogni lehet azon, hogy dr. Annis is a demokrata párttagja és valóban nem kell szomorúbban jellemző példát fel hozni arra, mily keserves egy ténylegesen demokrata elnöknek helyzete egy tényleg demokratikus és haladó célzatú javaslata ügyében, mikor partjában is ott ülnek javaslatának legféktelenebb becsmérlői, akik a legönzőbb konzervatív republikánusokkal vetélkednek nép ellenes reakciosságban és azokkal vétélkednek nép- ellenes reakciosságban és azokkal koaliciózr.ak a kongresszusi szavazásnál. HÁNY AUTÓJA VAN EZER EMBERNEK EURÓPÁBAN ÉS AMERIKÁBAN ? Nyugat Európában ezer embernek 83 autója van, az Egyesült Államokban pedig ezer emberre 339 autó esik , ( nem tartják külpolitikailag eléggé', aktívnak erőteljesnek, — az I egyensúly biztosításira, a kisor-1 szágok érdekei védelmére ragasz- { kodnak Anglia bevon'sáhozához Monnet bizottságának mostani i ily irányú állásfoglálása erősiti az i ő álláspontjukat a legközelebbi 1 jövőre és az Egyesült Nyugat- 1 europál csak lelki átneye-léssel, 1 fokozatosan tartjuk megvalósít- i hatónak, többi közt, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy a i nagyrészt a sovinizmusuk gyér- r mák cipőit le nem vetett franciák r e németek megérettek e már reá? r * * * r i NÉMELY KÜLFÖLDI magyarig rétegek, főleg az 1945-ös menc-jr kültek, a jobbközép és szélső- L jobb részben De Gaulle Fran- |r ciaországához, részben Nyugat Németországhoz kapcsolja a régi J magyar világ visszatérésének re- c menyeit Cj nem i.ézik jÓ3zenimel ( az Anglia bevárására irányuló f törekvéseket. De Monnet akció- £ bizottsága a mai szabad Nyugat- ' < europa, illetve pontosan a hat or- £ szág politikai tényezőn, közéleti t vezetőinek színe javát, mai nem- j J. zedékének elitjét foglalja magá-|E kan, azt az elitet amelynek tagjai ]c közül sokan az atom- és hidro- IT génbombás földrészközi távrakc- | v ták e korszakában már meghala- ! dottnak tartják a sovén nemzeti imperializmusok rész érdekeit és a tudat alatt ösztönszerüen vagy j pedig uj világlátás ihletével sür- j getik, hogy az államok szervezete ( módosuljon az atomkorszak kö- £ vetelményei szerint: a nemzeti r terjeszkedés, hatalomgyarapodás ], helyett, amely “haszontalan ka- ^ landokra vezethet “a népek köz- j. ti testvériségben kell meglátniok £ a kor, az atomkor ideálját, — a c nemzeti öncéluság helyett az n együvétartozó individualista né- c peknek közös külpolitiká ában, e amely nem enged meg egyes or- j szagoktól saját önző céljuké-t in- c ditott atamháborus ka’andokat, v hanem az “egy valamennyiérten', j valamennyi egyért" egymástól . függés, az interdependence esz- ^ méje alapján keresi és találja meg £ a nemzeti biztonság közös alap- • ját. . . _ J f Nejm akar uralkodni dominálni j egyetlen más ország, más nép felett sem. Nem akár többé imj- erialista háborúkat, imperialista 'békét”, amelyek az ellenféle feltápászkodása után csak uj revansháborukra. a tömeggyilkolás és r.ép boldogtalanitás időről időre való körforgására, néppusztitás circulus viciozusára vezettek a hazafiasság régi értelmezése sze- c rint. . . Népcsaládi testvériséget 1 akar a gondolatnak igazi krisztusi 1 értelmében, amely minden népet ’ Isten egyformán kedves gyerme- ‘ kének ismer és nem áldja a fegyvereket, amelyek egy másik nép - fiait gyilkolják holmi hatalmi kérdésekért. . . t * * * 1 AZON MAGYAROKNAK, akik , azt kérdik, hol jön itt a kepbe a ] magyar nép önrendelkezese visz- ( szaszerzésének ügye s akik ezt f vagy egy uj német vezértől j vagy De Gaulletól vagy utódjától, esetleg francia- német háborús kooperációtól varjak, egyelőre nehéz választ adni. Nem tudjuk, mikor jön el a magvar nemzeti és emberi önrendelkezés uj ] korszaka, de a múltak tapaszta- n latai, kiábrándító csalódásai után j ] nem tennénk fel mindent ezek i j kártyájára és inkább azt áhitjux, hogy Franciaország épp úgy mint , Nyugat Németország ne akarjon r külön szám lenni az individuális- | ta világ és a kommunizmus közti e nagy világnézeti küzdelemben, E hanem saját legjobb érdekükben < leglojálisabban illeszkedjenek be. , le az Északatlanti Szövetségbe és,,