Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-05 / 1. szám
NYELVÉBEN MAU YAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Knierad as Second Class Mattel May 18, 1923, at the Post Offiee at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3. 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAOB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 1-ső szám BETHLEHEM. PA 1962 JANUÁR 5 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR “A VALÓDI VÖRÖS VE-í SZÉLY” címen polemizál első ol-j dali cikkben e rovatunkkal a new| yorki magyar kommunista újság.! Azt Írja, hogy ‘‘látási zavarban" szenvedünk ‘‘a nácizmus színeivel kapcsolatban”, vagyis nem aka - juik meglátni a nazismus és a vele kapcsolatos imperialista militárizmus feltámadásának veszélyét, amely “a valódi vörös veszély. ’ “A bethlehemi cikkíró szeme simán siklik el a nazismus teljes feléledése felett, amit már nem tagadhatnak le azok. a polgári megfigyelők sem, akik Nyugatné-, cnetcrszágban jártak ”, — állít tudva valótlant rólunk a new! yorki kommunista lap. E második évtizedének köze-! pe felé haladó, szerény heti rovati olvasói tudják, hogy antitotaliter irányzatot követ s Írója egyformán szembenáll a kommunista államkapitalista, mint a nazi-j fascista terror diktatúrával, nem ie szólva immár ötven éves és Amerikában is már közel negyedszázados egyéb újságírói teve-1 kenységéről, amelynek során számtalanszor adta tanujelét mindkét irányzat elleni harcossá-1 gának és fogja tanujelét adm a jövőben is. Akik figyelmükkel megtisztelték, csak derülhetnek ezen a vádon, amelyre a tájékozatlanságot sem lehet mentségül felhozni, mert már e sajtóvitában is megmondtuk nemcsak egyszer az 1961 október 6-i, de másodszor is a november 1 7-i számban:1 “A new yorki magyar kommu-| r.ista lapnak a németek uj hadse-l rege, Hitler generálisoknak a NAT0-ban kapott nagy szerepe,! stb. miatt Amerikát okoló cikkével szemben ismételten ráinu-j tat tünk itt arra, hogy mindezeknek, sőt Adenauer és más nyugatnémet politikusok a németeket atomfegyverekkel való felszerelését sürgető követelésének egyáltalán nem őrülünk sőt aggódunk miatta. De mindezeket a Szovjet 1945 óta folytatott kommunista terjeszkedési machinációinak, az osztályharcos világuralmi törtétéseknek tulajdonítjuk, azok átkos következményét látjuk bennük. Mi is osztjuk a porosz imperialis ta militarizmus és nazismus estetleges feltámadása iránti gondokat, — de aggaszt bennünket a Szovjet nemzetközi osztályharcos világuralmai törte.ése is. . . | Aki nálunk mélyebb aggályokkal' áll szemben a neonazismussal, valóban túloz, de ugyanúgy szemben állunk a Szovjettel is, mint az egyéni szabadság azon individualista rendszerének halálos ellenségével, amely terror és vérontás nélkül a szabadság napfényében, az egymás-mellettiségben1 élő osztályok kölcsönös észszerű és humánus méltányossága alap-, ján akarja megadni a társadalom minden joravaló tarjának, a tisztességes, életviszonyok, a polgári jólét lehetőségét. Fzért változatlanul ezt propagáljuk: Németországnak ne lehessenek atom-1 bombái, hanem vagy egyedül vagy az Egyesült Államok ve-! zetésével a NATO-országoknak közösen, de egyetlen európai or-| czág se rendelkezhessék atombákkal, nehogy azok birtokában saját sovén céljaira atomzsarolás kisértésébe jöhessen egy különbeni atomháború fenyegetésével." ' A kommunista lap tehát tájékozva volt, amikor a fentieket leírta, de számított arra, hogy olvasói nem olvasták cikkeinket, olvasói tájékozatlanságára spekulált. I * * * I AZTÁN azt írja a lap: “A bethlehemi újság szerint ennek az egész veszélynek a Szovjetunió az oka, mert hiszen ellene sze.elik fel a “volt” hitleristákat. Ez ugyebár logikus? Eszerint például ha valaki bérgyilkost fogad tel a szolgálatába, hogy ellenfelét el-1 tegye láb alól, akkor nem a gyil-‘ kos és felbujtója a bűnös, hanem «ki «Ile* felfogadták". 1 így írja a kommunista lap cikke, amelynek azon az ocsmányságon kivül, hogy Ameriáát felbujtónak állítja be, csak az a baja van, hogy megfeledkezik ama csekélységről, hogy a világtörténelemnek mostani fejezete, nem azz-rl kezdődött, hogy Nyugat Németországot felvették a NATO-ba, hanem, hogy — s ezt sem először Írjuk meg itt, — aj Szovjet megszegte a Sztálin ál-i tál utólagosan elfogadott Atlantic Chartert, a yaltai és potsdami egyezményeket, megszálló fegyvereivel kommunista erőszakuralmat kényszeritett fel az Europa keletibb részében lévő országok egész sorára köztük Magyarországra és mint legújabban maga! Ulbricht keletnémet kommunista diktátor maga is elismeri, Keletj Németországra is. Ha ezt nem tette volna, a második világháborús győzelmet nem a hidegháború, hanem igazi béke és nyugalom követte volna. De ehelyett a Szovjet megkezdte aknamunkáját, a kommunista cé lók érdekében szükséges talajfellazítást a világ minden részében, megkezdte a hidegháborút éf- Kruscsev egyáltalán nem rejti véka alá azon nézetét, hogy az individualista szabadság országait elsősorban az Egyesült Államokat a kommunista államkapitalizmus országává akarja tenni, el akarja temetni a mai életrendjüket és azzal kecsegtette, helyesebben fenyegette az amerikai népet, hogy unokái már kom-Minden akció ellenakciót, viszszahatást szül. Ezt is már ismetelten leszögeztük itt, megállapítva, hogy a Szovjet csak magára vethet, csak magát okolhatja amiatt, hogy a németek újra ily jelentős szerephez jutnak. — Kifejeztük együttérzésünket azon népek bánt, amelyek országát a. németek ártatlanul lerohanták imperia lista "urnépi", nazi uralmi céljaik érdekében, hogy győzelmük esetén egész Europa népeit aj “felsőbbrendü’’ ué.r.et faj segednépeivé szolganépeivé alázzák. Nekünk nem élvezet s németek védése, tulsötétek és tulbo.zalmasak a közelmúlt emlékei.—, És Trevor Ropper nemrég meg-| jelent könyve, “Hitler asztal-! melletti beszélgetései’’-bői tudjuk, hogy az volt a szándéka, hogy a győzelem után Magyarországra prominens német názi pártembereket telepit be az ország vezetésére és elnémetesitésére s ugyanezt tervezte a többi európai országokkal is. . . De megértjük, hogy a nyugatnémetek igen félnek a kommunista államkapitalizmustól, nem felel meg individualista hajlamaiknak és a két világnézet mérkőzésében Amerika oldalán akarnak állni. . . Ezért őket bérgvi'kosnak nevezni, akit Amerika ‘‘felfogadott szolgálatéba, hogv ellenfelét (a Szovjetet) eltegye láb alól”, nemcsak ocsimárny igaztalanság, de nagyon sántikáló hasonlat is. munista államkapitalizmusban fog nak élni. A Szovjet mind szélesebb körié terjeszti ki a kommunista világmalmi törtetés bázisát és fo-| kozza a hidegháborút, — dacara, hgy Stockholmban úgynevezett béke- világszervezetet alkotott és sajtója világszerte a békeszeretetről prédikál hamisan, miközben Kruscsev a száz megatonos nidrogénbombát sem felej.i el csörgetni, egyszere fuj hideget és meleget. Hónapokig bolondította aj genfi atomkonferenciát a kisérle-, tek beszüntetéséről szóló tárgya-1 lásokkal, mialatt a Szovjetben' már javában készítették elő az egymásután végrehajtott harminc egynéhány kisérletet, hogy atomfölényt prbáljának élérni Ame-j rikával szemben. Amerikát a Szovjet világnézeti imperializmusa kényszeritette bele azon külpolitikába amelyet folytat s ami nem egyéb mint védelmi feltartoztatási politika. — Mennyire csak ez, mutatja, hogy például az atomvilágháboru veszélye címén nem avatkozott be az 1 956-os magyarországi forradalomba és tűri Berlinnek fallal való elkerítését, mert Kelet Berlin egyezmény szerint a Szovjet katonaság megszállási területe. CSÚF DOLOG tehát az Egyesült Államokat felbujtónak beállítani, hiszen tűri Kelet Berlin különválasztását, holott ez a különválasztás jogosulatlan és voltakép Berlin keleti szektorának Kelet- Németországba való bekebelezése folyik történt meg. Amerika azonban nem állt a sarkára ezzel szemben, hanem még tárgyalni is kész, noha a berlini megszállási szerződés valójában az összné-, met választások alapján létrejött kormánnyal kötendő békeszerződésig van érvényben. A kommunista világnézeti imperializmus, a világuralmi törtetés, intrika, fúrás az ok, amiért Amerika ‘‘nagy fiút" kénytelen csinálni a németekből. A nyugatnémeteknek a NATO-ba való befogadása és abban katonai szervezeteik bizonyos fokú újbóli felépítése pedig csak okozat. S tudvalevő, hogy az ok mindig megelőzi az okozatot. Vagyis másképpen kifejezve, a Szovjet aggressziv, kihivó osztályharcos terjeszkedési politikája védelmi szervezkedést csikart ki Amerikától ét Nyugatoméitól. ru előtti idők óta nem virágzott így nagy mértékben az ország gazdasági élete és tekintélye. A NÉMETEKKEL szemben sem szabad általánosítani hiszen pé!tiául a keresztény demokrata és e liberális pártban kétségtelenül vannak antinazik és a nazismussal egyáltalán nem gyanúsítható szociáldemokrata párt a szavazatoknak nem kevesebb, mint 36 százalékát kapta meg, az őszi választásokon, sok millió szavazatot. A nazismus ‘‘teljes feléledéséről" beszélni, miként azt a fenti idézet teszi, a kollektiv felelősség nazi módszerére emlékezte-' tő túlzás és igaztalanság. De ha a Szovjet tov'bb folytatja a mai, a németeket “az in-! dividualista világ megmentőiül " | felépítő, rövidlátó, ördögi poli!i-j káját, elérheti, hogy tótágasban megismétlődjék a hitleri politika veszélye, amely belekergette a Nyugatot a szovjet karjaiba: növekedhet a veszély, hogy a Szov-! jetnék sikerül majd egyszer bele-, kergetni a Nyugatot egy uj soviniszta, revansista, militarista német csoport karjaiba. Nem hiszszük, hogy Amerika idáig elmenne, bár individualista életösztöne igen erős. . . De Kruscsev ma ez-' zel a tűzzel játszik. S ezt meg kellett mondanunk. r. o . i A Union győzelmével HODGES ÉS GOLDBERG NÖVEKVŐ PR0SPE-végződött a new yorki automation-csata RITÁS 1962-BEN, HA AZ ÁRAK ÉS BÉREK ÁLLANDÓSULNAK PAYR0W POLGÁRMESTER ÚJÉVI ÜZENETE KENNEDY elnök isméteUen kijelentette, hogv a né^et fegyverkezés kérdésében tekintettel vein a német imperializmustól rengeteget szenvedett népek agg'lyaira s hogy a nyugati németeknek a NATO-n belüli, eddigi feKeg - verzettsége még nem aggályos De nekünk már ez sem tetsz-k Nemigen szívlelhetjük azt sem. hogv Heusinger és Speidel volt Hitler-generálisok oly nagy szerepet játszanak a NATO vezetősé-| gében. 1 De mindezért nem a kommunistáknak van okuk .kesergésre, hanem nekünk antitotalit'riusokrak, akiknek é-p oly kevéssé kell a nazi-fascizmus, mint a kommunizmus. A Szovjet csak azt eszi meg, amit az osztályharcos kommunista világnézeti imperializmu-j sa konyháján főzött magának. i De ha még tovább fogja feszíteni a hidegháborús húrokat, rzzal csak méginkabb segít felépíteni Németországot, amely utóvégre mai csonkaság-ban is ötvenmilliós európai hatalmat jelent és Europa haderejében igen számottevő tényezőve válhat, ha meg jobban felfegyverzik. Számunkra az sem eléggé megnyugtató, hogy a felfegyverzés a NATO keretében folyik. Ki tudja, nem akár ja Heusinger és Speidel és velük egy német "öncéluság” alapján álló, sovén társaság abban egyszer magához! ragadni a döntő szót? Ki tudja, nem e duzzadt meg az úgynevezett ‘‘Nauheimi Kör”, akik azt vallják, hogy “ha mi és az oroszok két ilyen hatalmas, erős fiatal, lelkes nemzet összefogunk, miénk lehet az egész világ, csak akarnunk kell?” Avagy a kulisszák mögötti azon elemek amelyek azt hiszik, hogy egy semleges Németország idővel diktálhat, zsarolhat és aj mérleg nyelve lehet Nyugat és Kelet között, nem e erősödtek meg nagyon az utóbbi időkben? E szempontból bizalom keltőbb lett volna, ha a múlt őszi választások után koalició jött vo'na lé "re Adenauer és a szociáldemokraták között. Az utóbbiak teljesen feladták, aj marxizmust s ily koalíciós kor-j mánv sok tekintetben biztatóan! ellensúlyozná egymást úgy a bel-, mint a külpolitikában. . . Ausztriában tizenöt éve működik ily koalició. mégpedig olv ered* mónnytl. hogy u «!•$ viléghéW H. Gordon Payrow, Bet1'le hemnek több évtizedes demokrata rezsim után m.ult év nover beiében megválás*.1 ott republikánus, uj polg'rm tere a köv“'kező üzenetet intézte Bethlehem vá”os lakosságához: Bethlehem polgárainak minden joguk megvan, hogy lelkes bizalommal tekintsenek az uj év e'ebe. A jóslások szerint a foglalkoztatottság és üzleti élet uj rekordokat fog elérni. Jelek vannak arra. hogy Bethlehemben, 1962-ben több uj ipartelep létesül. ‘‘Mivel Bethlehem minden polgára lelkesen törekszik arra, hogy városának jóhirét és érdekeit előmozdítsa, joggal réméibe’j ük, hogy Bethlehem jobb, erőteljesebb és egészségesebb v'ros lesz a következő tizenkét hónaiban. Bethlehem minden polg'rának boldog és prosperáló uj évet kívánunk." WALKER TÁBORNOK KENNEDY ÉS NIXON ELLEN KARÁCSONY UTÁN IS EMELKEDETT A KERESLET AZ ACÉLIPARBAN Választások 1962-ben Edwin A. Walker. nvug. tábornok Jacksonban (Miss.) be-j. : szédet mondott, melyben a tra-! ' gikusan elpusztult Dagh Hammer-! skjöldöt, az Egyesült Nemzetek volt főtitkárát "vörös svédnek” nevezte, aki ‘‘utasításokat fogadott el Moszkvától”. Támadta azt a politikát, amely szerinte feladta az Egyesült Államok önállóságát az Egyesült Nemzetek feletti kormánya javára. Kongresszusi vizsgálatot követelt az elmúlt 1 6 év ame ikai politikájának “perverz volta” miatt és ennek kapcsán támadta Kennedy elnököt, Eisenhower exelnököt, Lyndon Johnson alelnököt, Nixon volt alelnököt és Warren és Black supreme courti bírákat. Kárhoztatta, hogy Amerika tá- I m-ogatta az Egyesült. Nemzetek 1 karhatalmának Katanga elleni akcióját, ahelyett, hogy Cas’ro oubai rezsimje ellen viselne háborút. A Kennedy korm'ny tudvalévőén Walkert áthelyezte németországi megszálló katonai pa! rancsnoki állásából, mert az I 1 960-as választásokoon katonáit befolyásolni akarta, hogy kire szavazzanak, erre Walker lemondott. I j Érdekes, hogy Walker most már Kennedyt és Nixcnt egyaránt támadja. Hír szerint szerepre törekszik az amerikai politikai életbe*' 1 December 28-án éjjel létrejöt »z egyezség a Transport Worker Union és a new yorki földalatt i-asutat kezelő városi hatosáj cözött úgy az automatizált ki isszekötő vasút (Shuttle), mint < aérkövetelések ügyében. A union tudvalévőén azt köve elte, hogy a Broadway 42-ik ut :a és a Lexington utca közti shut Jet ne automatizálják, mert ez :sak első lépésnek tekintené s íew yorki földalatti vasút öt évei aelüli automatizálásé’ oz. Ezenki /ül magas békövetclésekkel lé sett fel a munkaidőnek 32 órán /aló leszállítása mellett. Az automatizálás ügye orszá jós érdeklődést váltott ki, mer > union sztrájkot jelentett be ia az automatizált vonat meg íezdi üzemét. Az uj kollektii szerződés értelmében az automa ikus shuttlet a következő hat hó rapban csak úgy lehet üzembe lelyezni, ha azon egy union tech íikai munkás van szolgálatban (Előzőleg a városi hatóság má iec. 15-én el akarta indítani a. »utó shuttlet, de Quill union el lök sztrájk fenyegetéssel meg »kadályozta) . Hát hónap múlva, állapitj, neg a szerződés, uj tárgyalások iák van helyük e kérdésben, fi [oe E. Lewis egykori szénipar mion vezető erélyével vetekedőerámenős Quill elnök kijelentett! ?gy országos televizics nyilatko tatában, hogy ‘‘az automatizál shuttle eszméje el van temetve :s ő gondoskodik ar ól, hogy fe >e támadjon és ne veszélyeztess! izezrek kenyerét. Az uj szerződésben nem vettél _-e, hogy a hatóságnak joga var ». shuttlet hat hónap múlva autó natizálni, noha a Transit Labo: Board ezt nagyon ajánlotta. A munkások nem kaptál neg a 32 órás munkahetet, di :gyes kommentárok szerint ez ízért követelték, hogy nyomaté .ot adjanak bé.követeléseiknek. Órabér melésekbeneés egyél íedvezményekben jelentős bér jmelést értek el, ami a városnál 37 millió dollárjába kerül, di ;gy polgármesteri ígéret követ ceztében nem emelhe ik a vitel Jijakat 1963 előtt. A régi átla jós órabér $2.70 volt. A szerző lés két évi tartama alatt senki tem lehet elbocsájtani. A sza aadságidőt feljavitották. A magánkézben lévő autobu izok Újév napján már nem jár :ak, mert a munkások sztrájkbí éptek a követeléseiket elutasít! nagántársaságok ellen. Luther B. Hodges kereskedelmi államtitkár az 1962-es évre “páratlan prosperitást” jósol, de hangsúlyozza, hogy az uj év pro-, bája lesz annak is, hogy tudunk e keményen dolgozni és bölcs elhatározásokat hozni. A szabad vállalkozási rendszer-^ nek, mondotta, alkalma lesz nagyi előrehaladást tenni s ezt arra kell felhasználnunk, hogy a munkanélkülieket és a parlagon fekvő ' gépeket munkához juttassuk. A termelés 1961-ben, mennyiségileg és hozadékban uj rekordot ért el. A további növekedés egyik feltételének tartja, hogy meg kell óvni az árak és bérek állandóságát. ^ j — Nemzetközi fizetési -mérle-l günk, mondotta, még mindig de-j íicitben van s ennek csökkentése' érdekében nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy minél több árucikkei adhassunk el külföldre. E célból az árak és, bérek és kormány-kiadások korlátozását sürgette, hogy dinamikus uj fejlődést lehessen elérni infláció nélkül. Sürgette az üzleti világ minél nagyobb teljesítő képességét, az ipartelepek fejlesztését és a munkásak szakmai tudásának minél eredményesebb igénybevételét. A nemzeti termelés 520 billió dollárra rúgott, ami 3 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. Az 1960-as gazdasági visszaesést, jelentette ki az államtitkár, kihevertük, de a munkanélküliek számában novemberig azért nem állt be csökkenés, mert ugyanannyi uj munkakereső jelentkezett a munkapiacon, mint «menynyi az uj munkaalkalmak száma volt. Az év vége felé az üzlet újabb lendületet vett. Novemberben és decemberben a kicsinybeni kereskedelem uj rekordokat ért el. A feljavulást nagyban elősegítette a szövetségi katonai kiadásoknak é8 állami éa városi beruházások kiadásainak emelkedése is. Jóslását azzal fejezte be, hogy i kiadások három nagy forrása, i fogyasztók vásárlásai, az üzleti slénkség és a szövetségi kormány ciadások 1962-ben is növekedni rognak. Az uj évre a nemzeti érméié;: négy százalékkal való ímelkedését várja. \z acélipari tárgyalások Hasonló értelemben nyilatko:ott Arthur J. Goldberg munkaigyi államtitkár is, hangsúlyozva, rogy a következő hónapokban a /érek és árak állandóságának íagy szerepe lesz úgy a belföldi, nint a kiviteli prosperitás növeésnek ügyében s úgy a műnk/' idők, mint a munkások részéről inmérsékletre van szükség. Goldberg a junius 30-án lejáró icélipari kollektiv szerződés megíjitására a közeli hónapokra várrató tárgyalásokra célozva hanjotattn, hogy ezek döntő hóna- 3ok lesznek. Vleany nyilatkozata George Meany, az AFL—CIO ílnöke az újévi nyilatkozatában eljelentette, hogy a munkaadó tzervezetek elmulasztották, hogy éluton találkozzanak a szervezett munkássággal a “jobb megértés“ sleresere. Szóvátette azon nézetét is. niszerint helytelennek tartja, »ogy a munkaadó szervezetek tánogatják az olyan kompromittált nozgalmakat, mint a ‘‘Right to ÍVork" akció (hogy az üzemi munkásnak ne kelljen union tagiak lennie) és a trust ellenes tör/énynek az unionokkal szembeni alkalmazása. Az elmúlt év nem mindenbe« ilégitette ki a kormánnyal szemnem várakozásainkat, véii Meany, le nem kételkedik a kormány jó»karatáiban és “ez magában is slég ahhoz, hogy az unionok munkássága optimizmussal tekintsen a jövő elébe." Az uj évben Amerika 37 uj izövetségi szenátort választ, topábbá teljesen újból választja a rzövetségi képviselőházat és 35 ij állami kormányzót is választ, röbb helyütt a pályázok már :\ iívánosságra hozták jeiüUségi lényeiket. Pennsylvániában a republikáuisok máris harcra készülnek, rogy Joseph Clark dem. szöv. szenátort, volt philadelphiai polgármestert kibuktassák. Demokrata párti körökben irős mozgalom indult, hogy kormányzóul Michael A. Musmanno illami supreme courti bírót jelöljék. Musmanno tudvalévőén, mint antikommunista politikai narcos szerzett érdemeket és annakidején fontos jogászi szerepet töltött be Nürnbergben az antinazi pereknél. Ribbicoff egészségügyi, népjóléti és közoktatásügyi államtitkár azt tervezi, hogy szövetségi szenátornak pályázik szükebb hazájában, Connecticuttben Prescott Bush szenátorral szemben. .... ...... -ouu-----------NEM-ÁLLAMPOLGÁROK JELENTKEZÉSE JANUÁRBAN Mindazoknak, akik még nem állampolgárok, akkor is, ha csak korlátolt időre látogatásra /annak itt, január 31 -ig egy Annual Address Report Card on (Form 1-53) jelenteniük kell jelenlegi cimüket. E kártyák a legközelebbi postahivatalban vagy Social Security Hivatalban díjtalanul kaphatok. Postán nem küldik el, személyesen kell bemenni érte. • r>«»- ■ » ———........ FAIRLESS HALÁLA Benjamin Fairless, az U. S. Steel sok éven át volt elnöke és az amerikai gazdasági életnek évtizedeken át volt egyik prominens egyénisége meghalt Ugo* nferbtn (Pa.) 71 éve« körében» Az acéliparban decemberben beállott nagyobb kereslet a Kalácsony utáni hétben nemcsak, nem esett vissza, de némely nagy] gyárak oly jelentékeny újabb rendeléseket kaptak, hogy legjobb reményeiket is felülmúlta és felíckozot irammal dolgoznak. Roger M. Blough, a U. S. Steel, Amerika legnagyobb acélipari vállalat elnökének újévi nyilatkozata megerősiti, hogy a kereslet lendülete folytatódik és bizalmát fejezte ki, hogy az uj év első fele az acéliparban az erős foglalkoztatottság jegyében fog állni. Az első félév termelését 60 millió tonnában irányozza elő, mások ezt szerény számitásnak tartják és 65 millió tonnára számi tanak. INGYEN KÖNYVECSKE A NUKLEÁRIS TÁMADÁS ELLENI TUDNIVALÓKRÓL A washingtoni nemzetvédelmi minisztérium uj "civil defense’ könyvecskét adott ki sokmilliós példányszámban a közönség felvi lrgositására, hogy mit kell tudni s mi a teendő nukleáris bombatámadás esetén? A 48 oldalas, sárgafedelü könyvecskét augusztus óta készítették elő és Kennedy elnök maga is résztvett a szerkesztésében. A könyvecske legjellegzetesebb mon data: ‘‘Sem teljes, sem könnyű, sem olcsó válasz nincs a nukleáris bomba támadás esetén való védekezés kérdésére, de válaszok igenis vannak." A könyvecske ingyen kapható 31,000 postahivatalban és 790 állami és helyi Civil Defense hivatalban. A nemzetvédelmi minisztérium egyik vezetője szerint a könyvecske nem bátorít fel a védelem dolgának elhanyagoltai* re« dt megijaitteni »am eker« | \LLAN DULLES CUBÁRÓL ÉS A MAGYAR FORRADALOMRÓL Allan W. Dulles, a Central lm lelligence Agency amerikai bizalras hírszolgálat néhány hét előtl lemondott főnöke egy dec. 3J -i televíziós nyilatkozatában nem :agadta, hogy köze volt a Castro elleni, balsikerü, 1961 áorilis 1 6-i :ubai partraszállás ügyéhez. Kielentette, hogy a partraszállást így kellett végrehajtani, hogy ri« lehessen amerikai katonai beavatkozásnak minősiteni és 1961 iprilis már a legkésőbbi időpont /olt, hogy kísérlet történjék a iorrimunizmus cubed győzelme neghiusitására. (A partreiszállási kísérlet tud/alevően amerikai légierők fedezete nélkül előre kudarcra volt télve, nem is szólva arról, hogy kruscsev Szovjet légierők küldésével megkísérelte volna Cast c malmának megmentését, amiből világháború veszélye állt volna slő.) Dulles határozottan tagadta, áogy a CLA-nak akárcsak legcsekélyebb része is lett volna aj I 956-os magyarországi forradalom előkészitésében és hangoztatta, hogy nem hisz abban, hogy a Kruscsev és Mao közti nézeteltérések szakításra vezethetnének a Szovjet éa Vör«« Kin* között,