Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-01 / 224. szám

2 BEKESMEGVEI KOZLÖNV 1936 október 1 elbeszélések Miklya János békéscsabai szépiró novellás kötele Ára 2 P, mindenütt kapható üdvözletet tolmácsolja, de öröm­mel járul hozzá a külügyminiszter üdvözléséhez is. Ezután a tárgysorozatra tértek őt. A vőrmegye jövő évi költség­vetését elfogadták. A tisztújításra a kijelölő választ­mőny tagjaiul Beliczey Miklóst, Zsiros Andrőst, Schneider Mátyőst választotta meg a törvényhatósági bizottság, mig a főispán törvényben biztosított jogánál fogva Beliczey Gézát, Oraovay Alajost és Telegdy Lajos dr.-t jelölte ki. Negyedórás szünet után ismer­tette a főjegyző a kijelölő választ­mőny határozatát. A gyomai fő­szolgabírói állásra egy pályázat érkezett: Sorbán Jenő dr.-é, akit a lörvényhatÓBŐgi bizottsőg egy­hangúlag, nagy éljenzéssel meg­választott. A vőrmegyei árvaszéki ülnöki óllásra hőrom pőlyőzat érkezeti: Domonkos Károly dr. tb. főszol­gabíró, behelyettesített árveszéki ülnöké, Ferenczy Gyu'a dr. aljegy­zőé (Makó) és Semsey Miklós ny. árvaszéki ülnöké. A kijelölő választmány az első kettőt jelölte. A szavalást három azevazalszedő küldöltségi elnök (Moldoványi Já­nos, Szatmári Elek éa Gally Ká­roly dr.) vezetésével bonyolították le. Az eredmény atapján Domonkos Károly dr.-t 163 szavazattal egyhan­gúlag árvaszéki ülnökiiek választották meg. Eiután az aljegyző-szolgabirói állások betöltésére kerüli sor. Sorbán Jenő dr. helyébe Ber­thóty Géza dr. tb. szolgabíró pá­lyázott egyedül, akit nagv lelke­sedéssel választottak meg. Domon­kos Károly dr. helyét bőró Maas­burg Kornél foglalta el, a másik hőrom megüresedett aljegyző-szol­gabirói óllőst Raskó Sándor dr.­ral, Mihály Béla dr.-ral és Teré­nyl Péterrel töltötték be. Az eskütétel után a megválasz­tottak nevében Sorbán Jtnő dr. fő­szolgabíró mondott köszönetet a törvényhatósági bizottságnak a be­léjük helyezett bizalomért. A külön mezőgazdasági kamara A főispán válasza ütőn a Gaz­dasági Egyesület átiratát tárgyal­ták Berthóty Károly dr. indítvá­nyára. A kisgyűlés javaslata osztja a Gazdasőgi Egyesület vélemé­nyét, mely szerint a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara előnyeit a négy vőrmegye nem élvezi s ezért indítványozza a külön ka­mara megkérését. A tárgyhoz Purgly Emil ny. földmivelésügyi miniszter, törvény­hatósági bizottsági tag, a Du­na-Tiszaközi mezőgazdasági ka­mara 10 éven őt volt elnöke szólt nozző. — Vitőn felül áll — mondotta —, hogy a vélemények egy ne­vezőre hozősa sehol sem olyan nehéz, mint a gazdalérsadalomnől. A mezőgazdasági kamarai törvény ugy épí­tette fel a tanácsadó szerveket, hogy a kisember véleménye is eljuthasson oda, ahol ezen ez nlapon készülnek a törvények, ren­deletek. Az öt kamara utazás és kényelmi szempontból nem egész­séges. Nem a szervezet hibás ab­ban, hogy a kamarában nem jut kifejezésre az orssőg minden vi­dékének véleménye. — Mégsem tehetem magamévá azt a javaslatot, hogy külön ka­marát létesítsünk, mert a mező­gazdaság szempontjából csak az lehet a helyes, hogy az ország ne oaztassék fel ujabb részekre, mert a mezőgazdaság csak egységes fellépéssel ér­het el eredményeket. Nem azon fog megfordulni egy kamarai intézmény munkájának eredménye, hogy székhelye hol van, hanem, hogy milyen az el­végzett munka. — A kisgyűlés javaslatával szemben indítványozom, hogy küldjünk olyan feliratot a minisz­terhez, melyben a kamarai törvény télen sorrakerülő parlamenti tár gyalősánál ez általam is elismert anomőliők kiküszöbölését kíván­juk. Kell a külön kamara! Beliczey Géza sajnőlja, de ki kell jelentenie, hogy nem ért egyet Purgly Emillel. — Tiz év alatt — mondotta — nem láttuk hasznát a kamarának. Ha a földmivelésügyi miniszterbe akarja terjeszteni a magyar ka­marai törvény reviaióját, miért ne szolgáljunk irányelvvel? A magyar gazda csal; a kötelező társulás alapján tud eredményeket elérni. A debreceni ut nekünk három napba kerül. Egy kisgazda 50 pen­gőért utazzék oda, ha a hitelszö­vetkezettől kölcsönt akar felvenni? Ha kirendeltséget állítanak fel, ez megint megdrágítaná a kölcsönt. A hét vármegye talaja, talajának természete és a termel vények me | rőben különbözők. Ezek a tapasz talatok indítottak bennünket arra, hogy őllást foglaljunk. Csernus Mihőly (Endrőd) csatla­kozik Beliczey Géza indítványához. Amikor uj kamarát akar ez a vi­dék, jobban be akar kapcsolódni az országos kamara munkájába. Debrecenig elhal a szó, kevés tag jelenik meg ott. A törvényhatósági bizottság negy többséggel elfogadta a kisgyűlés indítványéi. A békéscsabai adófelszólamlési bizottságba Hollander Lipót dr, helyébe az ügyvédi kamara véle­ményezése utón Czibesz Alfonz dr. hívták be. Szabolcs vármegye köriratban kérte, hogy hozzá hasonlóan for­duljon a megyeakormányhozésfog­laljon állást a jelenlegi lótenyész­tési rendszer ellen. A kisgyűlés javaslatát, me'y szerint a kérdés felett napirendre kell kérni, egy­hangúlag elfogadták. Az AEGV-nek, miként a mult évben is, tizeaer pengőt szavazott meg a törvényhatósági bizottság azzal, hogy erre a segélykiula­lásra az idén kerül utoljára sor. Egyre csökkenő érdeklődés mel­let, növekvő gyorsasággal tárgyal­ták le ezután a szürke tárgysoro­zatot. Az ülés egy órakor ért vé­get. Nyolc hónapi börtön a kondorosi kaszáskeresztesek főcsoportvezetőjének Este fél kilenc órakor hirdetett Ítéletet a szegedi törvényszék (A B. K. tudósitója jelenti.) A szegedi törvényszék Nóvák• tanácsa tegnap délelőtt folytatta a kondorosi kaszáskeresztes per fő­tárgyalása vádlottjainak és tanúi­nak kihallgatását. A hatalmas tárgyalótermet zsú­folásig megtöltötte a kíváncsi kö­zönség. Nóvák Ernő dr. tanácsel­nök pontosan 9 órakor nyitotta meg a nagy per második napi főtárgyalásá', majd tizennyolc vád­lott egybehangzó vallomása után sor került a nyomozást lefoh tató csendőrök kihallgatására. Tamás István csendőrlisilhe­lyettes, a kondorosi csendőrörs parancsnoka előadja, hogy az év elején a népek arról beszéltek : a községházét megszállják a kaszás keresztesek. Azonban még nem tehetett lépéseket, mert nem volt biztos adata. Nemsokára rá mér parancsot kapott ti Örs, hogy a nyomozást folytassa le. Fejes Márton csendőr résztvett a nyomozásban és részben foga­natosított kihallgatásokat, amely­nek során azt mondták a vádlot­tak, hogv „éjj«l is menni kell, ha kérik". Fiam Rezső azt vallóita a csendőr szerint, hogy Pestre akar­tak felvonulni. Less József törzsőrmester azt vallotta, hogy a párt működéséről csak okkor szerzett tudomást, amikor a rohamosztagosokat rend­bontók kezdték beszervezni, de ekkor megjött a parancs a nyo­mozásra. Megerősíti, hogy több vádlott vallomásából kitűnt: rövi­desen Pestre akarlak menni. Elnök: Voll arról szó, hogy egvenruhát szereznek a vádlottak? Tanú: Volt szó róla, azonban nem volt rá pénzük. Fábián István csendőr mindegyik vádlott kihallgatásénál jelen volt, de nem emlékszik rá, hogy a pesti ufról szó lelt volna a vádlottak résr.éről. Ezután Mihály fi Béla dr. ügyész a bizonyítás kiegészítése céljából kéri e levelek ismertetését, vala­mint Demcsák János közigazgatási jegyző kihallgatását arra vonatko­zólag, ho?y a szolgabíró betiltotta a párt kondorosi n»üködését. Bányai Imre dr. védő ellen este Demcsák tanukénti kihallgatását, mivftl a pártot c*ak 1936junius 2-én tiltotta be a belügyminiszter. Kéri több tnnu kihallgatásét, akik azt bizonyítanák, hogy a vádlottak egytől-egyig becsületes emberek. A bíróság elrendelte Dtmcsák János kihallgatásét és az^; iratok ismertetését. Demcsák János előadja, hogy a pártot hivatalosan junius 2 án tiltotta be a belügyminiszter, ko­rábbi beliilősró', amely főszol­gabírói részről történt volna, nem tud. Mint érdekes tényl megemlili, hogy a kaszáskeresztesek a vá­lasztásoknál a hivatalos jelöltet támogatták. Az utolsó tanú vallomása után Mihályfi Béla dr. ügyész emelke­det szólásra és részletesen vádolta a bűncselekményt. Kifejtette, hogy a vődlottak kőiül egy sem tudnó megmondani, ki volt tulejdonké­pen Böaeörmény. Nem fogadja el a vádlottak ama védekezését, hogy s 20 pont rnialt léptek a pártba. Egy levélből kitün', hogy a revizii nam irdtkli Sket • as csak kifelé lepel volt, befelé minlag, amellyel el­bolondltották ezeket az em­bereket. Felügyelőinek, csoportvezetőinek stb. magas rangokat ígért Böször­mény és a társadalmi rendet akarta falforgatni. A vádlottak tagadják, hogy nem tudnak az úgynevezett „nagy dolog" jelentőségéről, de ő ezt nem hissi el. Kéri a bűnösség megőllapitósét és súlyosbító kö­rülménynek betudni, hosry a ran­gok utáni váay ragadtatta el a vádlottakat. Enyhítő körülménynek felhozza a vádlottak tudatlanságát és szegénységét. Bányai Imre dr. védő két órős beszédben hangoztatta, hogy jogi szempontból a főlőrgvalás nem tudja meggyőzni a vádlottak bű­nösségét illetőleg. A főtárgyalás adós maradt a bizonyítékokkal. A leveleknek nem lehet sokat tulaj­donítani, mert minden párt ki­nyújtja a kezét a szabadon álló emberekért. Az uj honfoglalás sze­rinte Böszörmény frazeológiájá­nak egvik szóvirőga, amit nem lehet komolyan venni. A vádlot­takat a jobb sors reménye vitte tulkapásokra. Envhe büntetést kért. A vád- és védőbeszéd elhang­zása után a bíróság ítélethozatalra vonult vissza, majd egy órás ta­nácskozás ut:'n este fél kilenc óra­kor kihirdette az ítéletet. Az állami é« társadalmi rend felforgatásőra irányuló bűntett el­követése miatt Medvegy Jánost 8 hónapi börtönre, 3 évi hivatalvesz­tésre és politikai jogainak felfüg­gesztésére. Csonki Sándort 6 havi börtönre, 3 évi hivatalvesztésre és * polilikei jogok felfüggesztésére, Dadanai Jánost egy havi fogházra, 3 évi hivatalvesztésre és a politikai jogok felfüggesztésére Ítélte. Gyüre Istvánt. Fehérvári Jánost, Kerekes Pált, Demcsik Mihályt. Mácsik Má­tyást, Ujfaluczky Istvánt 14 napi foghőzra, további 7 vádlottat ki­hőgé8ért 5—5 napi fogházra ítélt a birósőg. A többi vádlott ugyan­csak 5—5 napot kapott, azonban ezeknél az ítélet végrehajtásét 3 évre felfüggesztették. Az ítélet nem jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents