Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-01 / 1. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Szombat, január hó 1-én 1-só szám. F BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Szerkesztőség : Appouyi-utcza 891/^ sz. (Zzsilinszky-féle ház) a hoya lap szellemi részét illető közleményed küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Eg-éBz évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. tgyeí síam ars 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jfnevű fővárosi ős külfföldi hirdetési iroda. QAAs - Mo Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. 1898. január i. A régi, tisztes jókiváuattal kezdjük az uj évet: adjon Isten minden jót! Jót? Azaz mindenkinek azt, a mit kivan ? Nem. r Ódon zamatu legyen értelmezésünk is: több erkölcsöt árasszon ránk az ég, mert nagy a hiány benne. Hány ember vau ma tisztában azzal, mi szabad és mi nem szabad ? A határ a kettő között nagyon elmosódott, nagyon bizonytalan. Alip mondhatnánk hamarosan olyan rosszat, a mire a mai kor azt nem felelné, hogy bizonyos körülmények közt megengedhető s olyan jót, a mit egyes viszonyokra való tekintettel el nem Ítélne. Nincs többé vétek, bün ! S ezt jó részben az a fölfogás okozza, hogyha valamely tettnek, állapotnak keletkezését, genesisét föltártuk, nemcsak megmagyaráztuk, de egyúttal igazoltuk is. Ebben rejlik a fallacia. S miképpen volna az emberek gondolkozásából kiküszöbölhető ? Ugy, ha a feddhetetlen akarat kötelező s mindeniket igazoló voltáról erős hitet csepegtetünk beléje : a jellemképzés leghatásosabb ellenszere az erkölcsi do'gok megítélésében jelentkező laza fölfogásnak. Ez a gyógyir azonban sok tényezőnek közrehatásától függ, első sorban a vallásos érzés ápolásától, de aztán olyas valamitől is, a mi a theologiai álláspouttal' látszólag a legnagyobb ellentétben áll, a modern lélektani ismeretek elterjedésétől. Nem ismeretlenek az utóbbiaknak egyes tantételei : a törvényszéki termekben, fegyházakban, dadogók, süketnémák, vakok, hülyék és elmebetegek intézeteiben, mindenfajta isko l;.kbau, mind nagyobb forgalomba jönnek s különösen az irodalom, a regénypiacz és a sziupad visszhangzik az ujabb psychologiai kutatások eredményeitől. Ezen uj eszmék befolyásának egyik eredményeként tekinthetjük azt a nagyobb gondot, melyet az egészségügyre fordítanak egyesek és hatóság, a testgyakorlat és sport népszerűségét; a testi elsatnyulás meggátlásával a lelki erőt is neveljük, de csak közvetve, — az agy és idegrendszer tervszerű gondozása biztosítja azt közvetlenül, alaposan, igazán. És itt egy kényes pontot kall érintenünk. Mit látunk a legtöbb 'családban ? Azt, hogy valóságos, strucz politikát követnek a családtagok psychikus tulajdonságai tekintetében Nem akarják látni mindenkivel, magukkal is elakarják feledtetni, ha egy-egy kedvezőtlen ily sajátság akaratunk ellenére szemünkbe ötlik. E tekintetben kellene jobb belátásnak elterjednie. A nagykorúaknak a családban számon kellene tartaniók a serdülő nemzedék psychikus életpari gásának minden részletét és pedig nemcsak egy, hanem több emberöltőn keresztül, rendes följegyzésekben kellene fönntartaniok az igy szerzett ismereteket, mint legdrágább családi kincset, mert a mit régente a liagyo mái.y tartott fönn, azt a gyors változások ezm kora egy két év ajaít elmossa. Az átöröklés óriási jelentősége c*ak mai napság lett világossá. EnneJ? a ,,BékésmegyeiKözlönftárcája. 1898. Gj esztendő! hozz áldást magaddal, Váltsd valóra lelkünk álmait, Oldozd meg a csüggedés bilincsét, €s a gondok nehéz jármait. Önts szivébe gazgad és szegénynek Összetartóhitet és erőt: Védd e népet: mely hazát teremte )\lpár sikjárj ezer év előtt, partjain a négy testvér folyamnak, viharvert hármas bérez alatt: •érleld meg a szorgalom gyümölcsét, napod sugára óthalad. Visszavonás átkos /érge vesszen; € népek csontját őrlő agyar: Óh! hogy egy imába egyesülve )Md;a Jslenét; minden magyar! Szirtjeinken nevel] pálmaberket, Xégyen ez — a béke ten\ploma: helyből szenvedő fohász, jaj, átok, érintse az eget soha! Óh! ragyogbe, melyről révbe vágyunk, Xagyogd át a megkezdett utat: / midőn, a nemzet nagy hajója Vitorlát Yon, partokat kutat. £égy megáldva, áldva emlegessen l^éső nemzedékek ajka is ; felragyogván a multak ködéből — Ügy ragyogj fel, mint egy szent paizs ! Xégy megáldva, áldva emlegessen jYíind, aki csak majdan ;mere 1 Örömkönye hulló harmatával fürösszön a népek Üstén 1 Soos Lajos. Visszaemlékezés siófoki utamra! — Humoreszk. Irta: Anoli. — — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — A zord tél ropogóá hóval boritj» ut czáinka', ragyogó jégvirággá! disziii ablakainkat, melyek kíváncsian kandikai nak be a jól fűtött meleg szobaba, hol a kandalló világánál oly édes a visszaein léke/ós. Egy nyári uti kalandomat örökítem meg az „Eleven Újság" számára. „Eleven Újság", — ennek a többi fölött, a sok szép munkatárton kivül még az az előnye is van, hogy nincs kitéve a bőszindulatu szerkesztő vörös ezeru zájanak, melylyel a neki nem tetsző köz lemenyek fölött czenzurát gyakorol. Hiszik hölgyeim ós uraim, hogy ez a kis közlemény kiállotla volna a szerkesztői czenzurát ? E történet hőse ugyanis senki más, mint — u — a lapszerkesztő. Kérem, ezt az Őt — nagybetűvel iroit nak képzelni, mert ezzel tartozom a hatodik nagy hatalom egyik képviselőjének. U lovagunkká szegődött ezelőtt uehány hóval — nyár idején, mikor férjem uram a saját egeszsége érdekébői is az ő báíi sárkányát, már mint engemet, Siófokra küldött fürdőzni. A dolog ugy esett, hogy 0 — t. i. a lapszerkesztő ur, egy időben indult a gyorsvonattal Budapest felé s igy nolensvolens beléesett a lovagi kitéret ezúttal ugyan ominozus szerepébe. Egy lapszerkesztő — a ki egy kis leányos mamát kísér Csabáról Rudapes tig egy coupéeban, tudvalevőleg nem tar to/ik a legirigylésremóltóbb emberek közé, kiváltképpen, ha egy szeretetreméltó kis feleséget hagy otthon, a ki bizonyára jól tannak szempontjából már nem lehet állítani, hogy utópia az, a mit monduuk, mert a józan belátás követelményeként kell tekintenünk, a mely utat fog magának törni, sőt a melyet egyes helyeken tényleg realizálták mar. Egy uj tudomáuy keletkezett, a gyermekpsychologia. 500-on fölül vau már az angol, német, frauezia, ^olasz stb. nyelven megjelent kisebb-nagyobb mü, mely a gyermekkel foglalkozik lélektani tekintetben s Eszakamerikábíin, meg Angliában sok száz tagból álló egyletek állnak fönn e uemü vizsgalatokra. Ezrekre, meg ezrekre meg) a;,ok száma, a kik rendszeres följegyzéseket szerkesztenek gyermekeikről, is megpendítette az ügyet 1896-ban a paedagógiai congresszus. Tartós lesz-e ez a mozgalom ? Meg fogja-e alapítani a családi naplók divatját ? Annyi ember ir manapság s oly hálás tárgya van az ilyen naplóknak, hogy remélni lehet. S rendkívüli haszt ii!í lenne, mert á családtagok termésű lének lélektani analysisére vezetnének, agy- és idegrendszerük alapos ismeretére s ez a főfeltétel a nagy reformhoz, mely eb! az igazságból indul ki: Az ember természetéből, agyrendszeréből régi sajátságokat ki lehet küszöbölni, ujakat meg lehet b une gy ökereztetni teljesen egyéniséghez szabott, de nemcsak az egyesnek egész élete folyásában, hanem egymást követő nemzedékeknél is következetesen megtartott eljárások kai, ha az átöröklés törvényeihez simulmk. Az alkalmazkodás ez ig?zsághoz magától megjön annál, a ki a gyermeket, az ifjút, a családtagot természetének folytonos, szorgos megfigyelése folytán alaposan ismeri, még csak mélyebb tudományi belátás sem szükséges hozzá s megjön minden egyesnél, a ki idomító befolyást gyakorol környezetére, önkénytelenül á czél tudata is, melyet befolyásánál szem előtt kell tartania. Bizonyíték rá müveit, gondos anyák nagy sikere gyermekeik nevelése körül. Az igaz, önzetlen, emberi szeretetre azonban, mely legjobban élesíti az anyák szemét, nem mindegyikük képes: ezeknek volna főleg szükségük a családi napló intézményére, mely egyébként a legjobb segítség lenne mindenkire nézve, aki egyáltalában ^az ember tökéletesbüléséért lelkesedik. A jellemképzéshez tehát vallásos érzés kell, mert attól lesz legerősebbé az ember magasabb rendelteteseinek hite s a jellem titkos rugóinak alapos ismerete azoknál, a kik képzésére befolynak, melyet a nem korszerűtlen családi naplók vezetésével biztosithatnak a maguk és utódaik számára, a melylyel együtt tájékozottság jár azon kérdés tekintetében, mit és hogyan követeljenek a rájuk bizott fejlődépben levő egyéniségtől. Több erkölcsöt azaz élénkebb vallásos érzést, tudatosabb, alaposabb tájékozottságu nevelést a csalidban, iskolában, a közélet terén ez uj esztendőben ! Elszámolás az egymilliókétszázezer forintról. — Es a jövö programm. — A vármegye legközelebbi közgyüléséc Fábry Sándor dr., a vármegye ala lelkére kötötte, hogy takarékosan bánjék a hízelkedő szókkal s tartogassa azt a 1 (J számára. De az én szerkesztőm azért erősen elvolt tökélve engem a legszellemesebb apercükkel mulattatni Budapestig, s miután emlékei között ilyenek után hosz szasan eredmény nélkül kutatott, arra az elmés ötletre ébredt, hogy a szellemi gyomor jóhartasa helyett, a testi gyomor s/ámara nyújtja meg a leginycsiklandobb perspektívát 1 Ez a fölfedezés igen kellemesen érintette kis leányomat, aki éppen nem el lensóge a jó ebédeknek. Ámde a gyönyörű terv elé az én háziasszonyi gondosságom legott akadályokat gördített, reá mutatva egy impozáns paksamétára, melynek zsírfoltos papirosa, minden ékesszólásnál szebben tanúskodott, hogj abban — hidegsült van. Egyúttal arról is megnyugtattam a keaves utitárst, lovagunkat, hogy bornak se vagyunk híjával s hogy argumentu maim föltétlenül hassanak, végül megemlitém, hogy sa?anju, illetve kovászos uborkám is van ! — Pompás ! kiállt a szerkeszlő, ez lukullusi lakoma lesz ; de valamiről meg méltóztatott feledni . . . — Kitalálta ... a kenyérről I — De hisz Ön olyan szeretetreméltó, olyan áldozatkész, bizonyára gondoskodni fog Szolnokon, az állomásnál kenyérről. A szerkesztő diadalmasan, triumfussü'Í kiáltott föl : — Nemcsak keuyérről, hanem valódi hamisítatlan szolnoki pörköltről. A kitűnő eszme megvalósítására előkeresiem kis uti kosaramból két kis tá nyért, melybe a mi szerkesztőnk szíves lesz számunkra a pörköltöt coupéenkba hozni, előrelátóan jól megbeszélve, med dig fog állani a vonat, hogyan kell si etni Btb. S a két órán át, mielőtt a gyorsvonat dübörögve zakatolt Szolnok felé, a szerkesztő ur csak a szolnoki paprikás rendkívüli előnyeiről zengett. Mondhatom: derekasan ráéheztünk arra a ritka ételre s alig vártuk a boldogító pillanatot, hogy belékóstoljunk. A vonat megállott Szolnokon, a szerkesztő ur legolt rohan ®az idóházba ét eltűnik a tarka tömeg között. A történeti igazság kedvéért megemlítem, hogy vonatkósés volt s ezenkívül méltóztassék elképzelni egy rendkívül hosszú sok coupéeból álló vonatot, melynek vége majdnem Csabáig ért ós mi az utolsó előtti coupéeban ültünk. Feszült várakozással néztünk a paprikás elé . . . Kis leányom szemei odatapadtak a járó-kelő sokaságra, kik között azonnal felismerte volna a paprikással jövő kedves útitársat. De a szerkesztő ur nem került a szemei elé . . . A tömeg öszsze-viszsza czihelődött . . . leszálltak, fölszálltak a vonatra . . a kalauz elhelyezte utasait. .. jelzést adott az indulásra . . . s a vonat méltóságteljesen megindult. Szerkesztőnkből még egy csipotnyi sem volt látható, pedig minden készületet megtettünk a pompás battyubálhoz. Elképzelhetőtehátkétségbeesésünk, hogy mi miattunk, illetve a paprikás miatt szegény szerkesztő ur lemaradt sürgős útjáról. Jöttünk mentünk b hangosan kezdtünk busulni. Egy utas — a ki velünk ez ideig szótlanul a coupéeban volt s most nagy bosszuságunkrajóizüen falatozott —végre megszólalt. — Ne busuljanak kérem, itt a szerkesztő ur köppenyege, azt odaadjuk az Uomásfőnöknek Budapesten, hogynyoozza ki a tulajdonosát. Lapunk mai számához másfél iv melléklet van csatolva.