Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

4 kínaiéitmerikai nagyköved tárgyalások előtt

GENF (MTI) Géniben a Nemietek Palotájában, ott, ahol az elmúlt napokban a négy nagyhatalom kormányfői tanácskoztak, hétfőn megkezdődtek a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok megbízott nagykövetének tárgyalása. Ismeretes, hogy a két nagykövet elsősorban a két ország állampolgárainak kölcsönös hazatelepítését vitatja meg, majd foglalkoznak más egyéb, a két országot érintő kérdésekkel is. Van Ping-nan, a Kínai Népköztársaság varsói nagykövete, a kínai kormány megbízottja és Johnson, az Egyesült Államok prágai nagykövete, az amerikai kormány megbízottja, az elmúlt napokban mar megérkezett Genfbe.

A közvetlen kínai—amerikai tárgyalásokat világszerte nagy érdeklődés előzi meg. Különösen fokozódott ez az érdeklődés Csou En-lajnak, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsa elnökének szombati nagy külpolitikai beszámolója után. Több politikus és sajtóorgánum kommentálja Csou En-laj beszédét. A hírforrások mindenekelőtt az amerikai visszhangot taglalják. Jasa Levinek, a Tanjug New

York-i tudósítójának értesülése szerint a Csou En-laj beszéd nagy érdkelődést keltett az amerikai kongresszus köreiben. Wi- léy repubiikánuspárti szenátor kijelentette, hogy Csou En-laj beszédé »jó jel a kínai—amerikai tárgyalások előtt« és egyben kifejezésre juttatta azt a reményét, “lehet, hogy a genfi tárgyalások befejezése után még jobb hírek is lesznek«.

Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára kifejezte azt a reményét, hogy «-a hétfőn Genfben meginduló kínai—amerikai tárgyalások olyan formula megtalálását teszik lehetővé, amely gyorsan általánosabb rendezéshez vezet.«

Több nyugati lap is foglalkozik a genfi tárgyalásokkal. A

Combat azt a reményét fejezi ki: »Kínának az a Csou En-laj által kifejezésre juttatott hő óhaja, hogy mindent rendezzenek, komolyan remélni engedi, hogy újabb akadály hárul el a nemzetközi feszültség enyhülése felé vezető úton.«

A genfi tárgyalásokat és Csou En-laj beszédét egyedül Tajpej- ből, Csang Kaj-sek főhadiszállásáról fogadta disszonáns hang. Az Associated Press tudósítójának jelentése szerint “a nacionalisták kezén lévő Formóza szigete vasárnap állandóan az Egyesült Államok és a Vörös Kína között hétfőn megnyíló genfi tárgyalások Izgalmában vergődött. A vezető nacionalista hivatalos köröket nyilvánvaló aggodalom tölti el...« (MTI)

Ez történt a nagyvilágban

MONTEVIDEO. Az Uruguayi Kommunista Párt a négy hatalom kormányfőinek nemrégiben véget ért értekezlete kapcsán nyilatkozatot tett közzé. “A genfi tárgyalások — hangzik többi között a nyilatkozatban — új korszakot nyitnak meg a Szov„Olaszországnak saját külpolitikájának kell lennie“ - Luigi Longo cikke

KÓMA (TASZSZ) Az Unita közölte Luigi Longonak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettesének »Olaszországnak saját külpolitikájának kel' lennie« című cikkét.

Az olasz kormánynak — írja Longo — saját álláspontja lehet és kell is, hogy legyen mindén politikai problémát illetően, minden esetre az olyan kérdésekben, amelyek bennünket érdekelnek. Ezt az álláspontot Olaszország nevében meg keli magyarázni és “támogatni kell

azzal, hogy minden országgal közvetlen kapcsolatot létesítünk és felhasználunk minden politikai és diplomáciai eszközt.

Ahhoz, hogy Olaszországot szuverén és független államnak tekintsék, olasz politikát keil folytatni. E politikának a nép követeléseiből és vágyaiból kel! kiindulnia.., olyan politikát kell folytatni, amely a nemzeti érdekeinket legjobban védelmező és elősegítő érdekközösségre és tevékenységre törekszik.

Az amerikai mezőgazdasági küldöttség látogatása Kubányban

KRASZNODAR (TASZSZ) A Szovjetunióban tartózkodó ame-: rikai mezőgazdasági küldöttség július 31-én elhagyta Novo- rosszijszkot és autókon Kraszno- darba indult. A küldöttség két csoportra oszlott. Az egyik az Anapa környékén lévő borászati kombinát felé vette útját, a másik a Novorosszijszkből Krasznodarba vezető országút mentén fekvő kolhozok megtekintésére indult.

Később a küldöttség két csoportja találkozott egymással és vasárnap este a küldöttség Krasznodarba érkezett. A szállodába vezető utcákon a város dolgozói lelkesen üdvözölték az amerikai vendégeket. (MTI)

I jetuniónak az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához és Franciaországhoz fűződő kapcsolataiban. Ezek a tárgyalások kedvező befolyást gyakorolnak az általános béke és biztonság megszilárdítására.«

“Az értekezlet eredményei arra biztatják az uruguayi népet, hogy fokozza harcát a békéén és minden nép békés egymás mellett éléséért.«

PEKING. A kínai népi felszabadító hadsereg 1954 július 1-tő. 1955 július 20-ig 4672 csangkaj- sekista katonát, banditát és felfegyverzett titkos ügynököt tett harcképtelenné.

A kínai légelhárító egységek Csang Kaj-sek negyvenhárom amerikai gyártmányú repülőgépét lőtték le és 117 gépét rongálták meg.

Ez alatt az egy év alatt Csang Kaj-sek hat hadihajóját süllyesztették el, 14-et megrongáltak és 57 motoros dzsunkát fogságba ejtettek.

A népi felszabadító hadsereg egységei ezenkívül elpusztították Csang Kaj-sek erőinek számos előretolt támaszpontját, parancsnokságát és raktárát.

UJ DELHI. Az Indiai főváros valamennyi lapja első oldalán ismertette Csou En-laj beszédéi a nemzetközi helyzetről és Kína külpolitikájáról.

Az Indian Express címfelirata így hangzik: “Csou ázsiai— csendesóceáni békepaktumot javasol — az Egyesült Államokat is felvenné.«

Gyorsítsuk meg a és cséplés

Az aratás döntő részben már befejeződött megyénkben, — a/, ország kenyeréért folyó csata most elsősorban a behordás és a cséplés ütemén múlik. A sűrű esőzés, bár hátráltatja, de egyben sürgeti is e munkák gyors, az eddiginél sokkal gyorsabb elvégzését. Ha nem igyekszünk a beliordással és a csépléssel, akkor kárbaveszett minden erőfeszítésünk, amelyet az aratás idején a szemveszteség csökkentésére cs kiküszöbölésére fordítottunk, mert a késedelmes hordás, a sokáig elhúzódó cséplés következtében elkerülhetetlen a nagy szemveszteség. Éppen ezért nincs most fontosabb tennivaló, mint a gabonabeliordás és a cséplés minden erővel való meggyorsítása. Csak így kerülhetjük el, hogy a keresztekben álló gabona kicsírázzék, hogy az asztagok beázása folytán kárba vesszen az egész évi fáradozás jelentős része.

A pártszervezetek, tanácsok és a tömegszervezetek kommunistáin, aktíváin múlik nagyrészt, hogyan tudják megértetni a behordás és cséplés meggyorsításának szükségességét, s mozgósítani az egész lakosságot ezekre a munkákra. Annál nagyobb szükség van a felvilágosító, mozgósító munkára, mert több helyen különféle zavaros, nem egyszer ellenséges nézetek is akadályozzák a munkákat. Mély- kúton és Katymáron például olyan légből kapott híresztelések keltek szárnyra, hogy a/ jár majd jól, aki későn hord es csépel, mert ha a község előbb teljesíti a kenyérgabona szabad- l'elvásárlási tervét, akkor nekik már nem kell értékesítési szerződésre beadni gabonát. Ez per sze nem igaz, kulákok és spekulánsok kitalálása az utolsó be- tűig. A gabona egy részének kö telező állami felvásárlása ugyan, is nem csupán egyes községekre hanem minden egyes termelőre hozott törvény. Aki később hóid be és emiatt később csépeltet el

gabonabehordás ütemét!

— az később köteles feleslege?) gabonájának a helyi tanács által meghatározott részét értékesítési szerződésre beadni az államnak, így tehát “nem jár jói«, sőt egyenesen károsodik, mert a halogatás miatt számtalanszor megázik a gabonája, kicsírázik és saját magának, csatájának is rosszabb minőségű kenyérrel, liszttel kell egész éven át beérnie.

A behordás és cséplés meggyorsításának sürgető feladata megkívánja, hogy a termelők es az ország érdekében — a vasárnapot ts ezekre a munkákra fordítsuk. Sok helyen megértették ennek fontosságát és a múlt vasárnap ts hordták, csépelték a g honát. Van azonban pár értei« len ember, aki úgy látszik nem képes felfogni ennek jelentőségét. Szeremlcn például az egyik cséplőcsapat tagja a “vallássza- badság«-ra hivatkozva aludta át a vasárnapot és nem ment csépelni. A jámbor lélek pedig egész héten át ugyancsak ki- templomozhatta volna magát, hiszen az esőzések miatt alig tudott dolgozni a cséplőgép. S vajon véí-e a vallás ellen, aki vasárnap is hordja a gabonát, csépel? Nyilvánvalóan, nem. — Számos példát idézhetnénk arra, hogy a püspöki uradalmakban megszokott és rendszeres volt a vasárnapi munka, s különösen aratás, szénagyűjtés és egyéb nem halasztható munkák alkalmával űrnapján és más vallási ünnepeken is dolgoztattak. Ez érthető is, hiszen a nagy anyagi károsodás veszélye láttán minden józanul gondolkodó ember hasonlóképpen cselekednék.

A termelők, dolgozó parasztok és az ország egyetemes érdeke, hogy mindenütt meggyorsítsuk a gabona behordását és cséplését. Nincs most égetőbb feladat, mint hogy erre szervezzék, mozgósítsák, lelkesítsék a falu dolgozóit párt- és állami szervezeteink.

BELGRAD. Július 30-án a jugoszláv külügyminisztériumban az idén január 5-én Moszkvában megkötött kereskedelm; egyezménynek megfelelően aláírták Jugoszlávia és a Szovjetunió kiegészítő árucsereegyezményét. A kiegészítő jegyzőkönyv értelmében lebonyolítandó árucsere értéke 12 millió dollár.

NEW YORK. Az United Press szaigoni jelentése szerint a Bính Xuyen-szektának a mocsarakban rejtőzködő osztagai megtámadták Ngo Dinh Diem hadseregének Szaigon közelében állomásozó előőrseit és megpróbáltak benyomulni a városba. Szai- gonban hallható a tábori löve- gek döreje.

NEMZETKÖZI SZEMLE

Genf hatása

A genfi tanácskozás eredményét világszerte megelégedéssel fogadták. Ami jó azonban a békét kívánó százmillióknak, nyilvánvalóan nem vált ínyére annak a néhány háborús uszí- tónak, aki mindent a hadtnye- részkedesre tett fel. Világos volt ez már akkor is, amikor kiürült a Nemzetek Palotája, szétszéledtek az államférfiak és a sajíctudósitók. Egyes hírlapírók nlcg ott, Genfben megjegyezték; “szerencsére« a kormányfők közleményében nincs semmi kézzelfogható, üres léggömb az egész és októberben,

ha a külügyminiszterek találkoznak, szétpukkan.

Ha csak önmagukat vigasztalnák ezzel, nem is lenne érdemes vitába szállni velük. De ez lett most az ütőkártyájuk, ezt híresztelik úton-útfélen, ez az új -csodafegyver«, amely hivatva van meggyengíteni Genf hatását, ismét puskaporral telíteni a kormányfői tanácskozás nyomában kitisztult levegőt. Szópárbajt vívni velük nem érdemes, beszéljenek hát a legerősebb érvek, beszéljenek maguk a tények.

Á kínai—amerikai tanácskozás

Bulganyin elvtárs a kormányfői értekezlet záróülésen méltatta az elért eredményeket, de egyúttal nyomatékosan arra is rámutatott: komoly hiányossága az egyheti eszmecserének, hogy nem kerültek szóba a távol-keleti kérdések. A beszéd elhangzása után sok oldalról felhorkantak, hogy iine a Szovjetunióval nem lehet megegyezni.

A realitásokkal szembe kell nézni — írta múlt vasárnap a New York Times, s ezzel a véleményével egyet lehet érteni. Dicséretére válik az amerikai kormányköröknek, hogy most magukévá tették ezt az igazságot. Alig néhány nappal a genfi értekezlet után közlemény jelent meg, amely bejelentette, hogy augusztus 1-én a Kínai Népköz- társaság és az Egyesült Államok nagyköveti szinten tárgyalásokat kezd. Ezen megvitatják a két fél hazatc!cpülni kívánó állampolgárainak kérdését cs más egyéb, a két országot érintő kérdéseket. Noha c tanácskozást már Genf előtt határozták el, nyilvánvalóan más lesz a légkör most a kormányfők eszmecseréje után.

Ezt mutatják a napirendre tűzött kérdések el. A hazatérni óhajtók problémája is komoly, hamarosan azonban a -más problémákra« terelődött a hangsúly és senki sem tagadta, hogy ezen Tajvan, a partmenti szigetek kérdése és Kína ENSZ-tagsága értendő. íme, ide vezetett Genf s nyomatékosan ki kell emelni, ide vezettek a Genf előtti események, mindenekelőtt a ban- dungl értekezlet s ott is Csou En-laj tárgyalási javaslata.

A dolgok még tovább haladtak. Walter George szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke — tehát igen tekintélyes személyiség — a televíziós beszédében hangsúlyozta: nem elég a kínai és az amerikai nagyköveteknek tárgyalniuk, üljön össze Csou En-laj cs Dulles. Hogyan fogadták ezt a javaslatot? Azelőtt felvonultatták volna a legszámottevőbb szemleírókat, a Knowland, Wiley, McCarthy-féle politikusokat, és keresztes hadjárat indust volna maga George és “vörös« javaslata ellen. Most Eisenhower elnök sajtóértekezletén hangoztatta ugyan, hogy “előre, nem mondhatja meg« mi lesz a nagykövetek tanácskozásának következménye, de véleménye szerint “szükségessé válhatik« a két külügyminiszter tárgyalása. A New York Post pedig, bár feltételeket támasztva — “ha Kina jóindulatot tanúsít a nagyköveti eszmecserén« — megírta bizonyos amerikai hivatalos körök véleményét: igenis, komolyan meg kell gondolni Walter George szenátor javaslatát.

Végülis egy asztalnál látjuk-e Dullest és Csou En-lajt, előre nem tudhatjuk. De maga az a tény, hogy létrejönnek a kínai—

amerikai nagyköveti tárgyalások és hogy ma már ilyen gondolatok foglalkoztatják az amerikai politikai életet, többet mond

Genf hatásáról a szkeptikusok és rosszmájúak minden híresztelésénél, epébe mártott tollal írt kommentárjaiknál.

Bulganyin és Hruscsov angliai látogatása

Genf hatalmas horderejű történelmi jelentőségét és kihatását a világ dolgaira mutatja egy másik esemény is: Bulganyin é3 Hruscsov elvtárs tavaszi angliai látogatásának bejelentése. Ez a látogatás annak eredményeként jön létre, hogy az egymással szembenálló két tábor vezető politikusai személyesen találkozhattak és személyesen megismerhették egymást. A Szovjetunió vezetői először utaznak Angliába, abba az országba, amelynek akkori kormánya harmincöt esztendeje kezdeményezte az intervenciót a fiatal szovjet állam ellen. Joggal írta tehát az angol sajtó, hogy a genfi értekezlet mellett c látogatás bejelentése az elmúlt tíz év legnagyobb jelentőségű eseménye. Ennek megfelelően értékelték ezt a különböző angol társadalmi körök is. “Az öröm hangos kitörése üdvözölte az alsóházban Eden történelmi fontosságú bejelentését a szovjet vezetők látogatásáról — írta a Daily Worker. — Az éljenzés meleg, őszinte és önkéntes volt, félbeszakította Eden nyilatkozatát mielőtt befejezte volna a hivatalos közlemény felolvasását.«

Hogy Angliában mennyire értékelik ezt a nagyjelentőségű látogatást, azt mutatja a kormányhoz közelálló különféle konzervatív és liberális újságok

címfelirata is. íme néhány angol lapcím a látogatás bejelentésé« nek másnapján: Daily Telegraph — lépés a kölcsönös bizalmat« lanság megszüntetése felé. News Chronicle — lépés a hideghábo« rú megszüntetése felé. A Daily Mirror óriási betűkkel, egész el« ső fcloldalát betöltve hirdette olvasóinak : “Angliába jönnek !«

A genfi értekezlet befejezése után értékelve a külügyminisz« tereknek adott Irányelvek je« lentőségét és a külügyminlszte« rek októberi tanácskozásának tényét, több forrásból leszögez« ték, hegy noha ez csak az első lépés volt, mégis igen nagy a hordereje, mert egymásután követi majd a többi. És valóban, a Genf óta eltelt egy hét máris igazolta, hogy teljesen indokoltak az ilyen várakozások, Genf előtt nem lehetett volna ilyen kínai—amerikai tanácsko« zás, senki sem gondolta volna, hogy szovjet vezetők utaznak Angliába és ennek következtében meg tovább felenged a fa« gyos hangulat. Genf tehát láthatóan új korszakot nyitott meg a nemzetközi kapcsolatokban és hogy ez az új korszak milyen lesz, az továbbra is elsősorban azoktól függ, akik kiharcolták a kormányfők tanácskozását.