A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 1. szám
2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított» Megjelenik minden pénteken Published every Friday' Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszt« „ég s kiadóhivatal — Publication Office 1730 EAST 22nd STOPPT CI FVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 >o c.1 Of IZET ESI vv évre _________ S'*I évre_________ PMAsC: ____$6.00 ____$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.0U Half Year---------------------Í3.5U Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio MEGHÍVÓ KABULBA Akinek pénz kell, menjen Kabulba, Afganisztán fővárosába. Az országot, mely a Himalája aljában terül el, meg lehet találni Ázsia térképén. Afganisztán az ázsiai szovjet és az indiai kontinens közt van. Az orosz, ha megkaparintja, lélekfojtó nyomást tud gyakorolni a régebben kincsesnek nevezett Indiára. Ezért most a szovjet kormány 500 millió dollár gazdasági segítséget, hitelt ajánl fel, ráadásul technikusokat, kémeket és agitátorokat, Afganisztánnak, és annyi búzát, amennyire Afganisztánnak szüksége van, egy szemmel se kevesebbet. És hogy a szovjetnek ne sikerüljön dollárokkal és buzaszemekkel meghódítani ezt a stratégiai szempontból oly fontos országot, Amerika is kinál annyi segít séget, amennyire csak szüksége van. Szerencsés ország, szerencsés nép. A világ két hatalmassága vetélkedik, melyik tud több ajándékot juttatni nekik! Az afgán nép, élén a királlyal, okos kötéltáncos ét egyensúlyozó politikát folytat. Hogy meg tudja óvni függetlenségét, elfogad segítséget innen is, onnan i.- és csak arra ügyel, hogy egyik segítség ne legyen nagyon sokkal kiadósabb, mint a másik. Ez a függetlenségi eltökéltség, nem meglepő, hiszen Afganisztán időtlen idők óta független és íügget lenségén éberen őrködik A budapesti leckét jól meg jegyezte magának Afganisztán királya és népe. , .;r .■ \'m . —Y'Jíjg-n} "ü'/wim! ikuíiuO ■' f f "BECSÜLETES" MUNKÁSVEZÉR -James R. Hoffa, aíz' amerikai szállitómunkásol nagyhatalmú szakszervezetének vezérét -gyakran érti a vád, hogy bűnözőkkel szövetkezett céljai elérése ér dekében. A munkásvezér különböző üzelmei vizsgála' tárgyát képezték a szenátus vizsgáló bizottsága előtt is, de a legtöbb esetben a megfélemlített tanuk nerr, mertek vallani Hoffa és társai ellen és igy a vizsgála' mindég zsákutcába jutott. A szállitómunkások szakszervezetének tagjai í kongresszusi vizsgáló bizottság megállapitásainak nen tulajdonítottak nagy fontosságot, mert azt hangoztat ták, hogy az csak a vállalkozók bosszumüve, akik me/ szeretnének szabadulni a keménykötésü munkásvezér tői. Minden vitának a vége az volt, hogy a szakszerve zeti tagokat elsősorban az érdekli, hogy a vezetösej miképpen védi meg érdekeiket és e téren Hoffa érdé mei vitán felül állanak. Ez volt a helyzet a legutóbbi időkig, de ez az álláspont aligha tartható fenn a most napvilágra jutott tények fényében. Bebizonyosodott ugyanis, hogy Hoffa és társai a szakszervezeti tagok nyugdijalapjából kölcsönvettek 500,000 dollárt, persze kamatmentesen azért potom áron telkeket vásároltak Floridában és az iszapos, lakóházak építésére alkalmatlan telkeket busás haszon zsebrevágása mellett rákényszeritették a nyugalomba vonult szakszervezeti tagokra. Az üzleti tranzakcióból Hoffa és társai több mint 150,000 dollárt vágtak zsebre. Az ügy rövidesen bírósági tárgyalás elé kerül és úgy tűnik fel, hogy a “Hoffa legendának” az majd örökre véget vet. A JÖVŐBELÁTÓK A rendőrség nemrégen fülöncsipett három jövendőmondót, akik mindent előre láttak, kivéve azt, hogy pályíautásukat egy kis börtöncellában fejezik be. Ugylátszik ezúttal összeköttetéseik — a szellemek — cserbenhagyták őket. Hiába, manapság már a szellemekben sem lehet bizni. Az is lehet, hogy a szellem nem bizott partnerében. Mert a jósok komoly pénzeket kértek nehéz és felelősségteljes munkájukért, viszont a jövedelmet nem osztották meg a kísértetekkel. Márpedig a kisértet sem kisért ingyen. Csak a rendőrség önfeláldozó. A rendőrök teljesen ingyen kisérték a jósokat a börtönbe. Tulajdonképpen nem is ők az igazi bűnösök. Ők csupán csapdát állítottak a hiszékenyeknek, olyan csapdát, amelybe manapság már egy egér sem mászna bele. És mégis akadtak — és nem kis számban — felnőtt, komoly emberek, akik vidáman léprementek és miután letették a szellem-pénzt a ház asztalára, elhitték, hogy “rövidesen barna férfi, vagy nő áll a házhoz és óriási szerencséjük lesz, — ha valami közbe nem jön”. Hogy valami mindig közbejön, arról a jós igazán nem tehet. Mert ez a világ kiszámíthatatlan. Az egyet-Az uj külügyminiszter, — Dean Rusk, a Kennedy kormány külügyminisztere, rövidesen átveszi a kormánykereket a State Departmentben. KÉMÉNYTÜZ BROOKLYNBAN Irta: STELLA ADORJÁN Ezt az egyszerű és igaz történetet csak egyszerű és igaz szavakkal lehet elmesélni. Neves magyar iró a hőse. Több mint egy évtizeddel ez- 2lőtt megsértődött és Ameriíába vitorlázott. Nem disszidált, nem is emigrált - csupán kiköltözött. Durcás szívvel hagyta el a szülőföldjét és kemény akarattal határozta 2I: az idegenben is karriert cog csinálni. Vértezetten szállt a harcba, magával vitte dvételes tehetségét, acélos mergiáj át és mérhetetlen oecsvágyát. De a gőg sem áiányzott az útitáskából, soksok érvényesülésnek harcos notorja.-— Angol nyelven fogok irii!' — jelentette ki határozot;an. A felesége szelíden csóváia a fejét. Miért tűz ki maga lé a magyar nyelv művésze ilérhetetlen feladatot? — Wilde Oszkár is két nyel/en irt hangzott az ellenvetés. Franciául vetette rtapirra a halhatatlan Balomét. Ernyedetlen szorgalommal ;ánult. Kitartással, rátermettjéggel, dühvei. Hires nyelvtanárnál vette az angol lécrét, naponta órákig biflázott, olvasott, moziba járt és hoszizü prédikációkat hallgatott, mert a papok nyújtott, ájtaos beszéde könnyen simul a cülbe. Szépen haladt. Társaságoan megcsodálták választékos angol nyelvezetét. Mindent megértett és mindent ki tudott fejezni, csak azt a bizoayos árnyalatot nem tudta elérni, ami a zengzetes magyar ayelven annyira vonzóvá emelte Írásait. Brooklynban laktak, a szedd, dolgos külvárosban. Finom füle már meg tudta különböztetni a “benszülöttek” nyújtott “a” betűit, a hatalmas periféria különleges argóját, az óriás-város temérdek táj szólásai között. Megtisztelő bókok is érkeztek hozzá: “Úgy beszél, mint egy született amerikai”. Keserű mosollyal fogadta az udvarias elismeréseket és kellő értékükre szállította le. Amikor papirra rótta gyöngybetüit, érezte, még mindig nem találta meg az idegen nyelv belső titkait. Családját váratlan bejelentéssel lepte meg: — Nem beszélek többé magyarul. Nem ejtek ki magyar szót a számon. Kavarog, hadakozik bennem a két nyelv, a régi és az uj. Ezért nem tudom eszmei tökéletességgel elsajátítani uj hazám nyelvét. Nem is elhatározás volt ez. Több annál: fogadalom. Szigorúan betartotta. Magyar ismerőseivel megszüntette az érintkezést, hozzátartozóival csak angolul beszélt, magyar könyvet vagy újságot nem vett a kezébe. Elkerülte a magyarlakta, 79. utca környékét, és ha mégis arra járt, félrekapta a fejét, mert egy cégtábláról ez a két szó öltötte rá a nyelvét: Paprikás Weisz. Néha a kezébe került egy angol nyelvű Petőfi, keserűen birálta az enyhe fordítást. Elmerülve olvasott egyszer a dolgozószobájában. — Mit olvasol? — kérdezte a felesége. :— Faustot. Mindig gyönyörködöm benne. Hallgasd csak meg ezt a négy sort: There mg a king in Thule Faithful evén to the grave To whom his dying mistress Gave a golden goblet. Az asszony megcsókolta: You are wonderful! Csodálta a nagyságát: még Goethét is angolul olvassa. Közben elszántan dolgozott. Regényt irt Shakespeare és Byron nyelvén, igazi nagy angol-szász regényt, ezer ollalasat, mert ezek itt szereik a végtelen hosszúságú müveket. Évek óta gürcölt rajta, kiadója sokat várt a munkától, ő maga gazdag irodalmi munkássága koronájának szánta. Egy borongás délután elmélyedve görnyedt mérnöki rajzasztalhoz hasonlító Íróasztalánál. Ontotta a sorokat. Még néhány hónap és elkészül a regény. Borongós hangulatot óhajtott kifejezni és törte a fejét, vájjon a klaszszikus “autumn” kifejezéssel ábrázolja az őszi lemondást, vagy az Amerikában szokásos “fali” szócskát használja. Ebben a pillanatban furcsa, kesernyés illat ütötte meg az orrát. Ideje sem volt tűnődni rajta, szirénabugás hasította a levegőt és éles női sikoly furakodott be a nyitott ablakon: — Fire! Fire! Tűz ütött ki a házban. Az iró gyorsan átlátta a helyzetet és még gyorsabban döntött. Elsősorban a kéziratot len, amire alapozni lehet, az a pénz, amelyet az ügyfél hozott a házhoz. Minden ember szeretne egy kicsit a jövőbe kukucskálni. Csak egy egész ici-picikét. Ez a vágy kezdettől fogva kiséri az emberiséget. De, sajnos, ez a vágy éppen annyira teljesithetetlen, mint az, hogy megoldjuk az örök élet titkát. A természet bölcsen rendezte ezt igy. Mert az életet éppen az teszi érdekessé és izgalmassá, hogy sohasem tudjuk, mit hoz a következő perc. Ha mindent előrelátnánk, hol volna a meglepetés? Az élet szürke lenne és Íztelen, akár a sótlan bableves. Maradjunk hát meg a jelen korlátái között, és ne legyünk túlzottan kiváncsiak. A jósokat pedig bízzuk az állam gondjaira. A rendőrök majd szeretettel zárják őket — a cellákba. Ha leküzdjük ezt az emberi gyöngeséget, akkor — bár nem vagyunk jósok — a jövendőmondóknak nem jósolunk biztató jövőt. kell biztonságba helyezni, a KÉZIRATOT, ezer és ezerj idegölő munkaóra gyümölcsét. Összenyalábolta a sok száz oldalas kincset és kirohant vele az utcára. Kiváncsi tömeg őgyelgett az égő ház körül. A tűzoltók niagara sukarakkal ostromolták a füstölgő tetőt. Nem nézett se jobbra, se j balra, száguldott a szomszéd utcácskáig és kifulva betámolygott Derek J. Southward szatócsüzletébe. Esztendők óta itt vásárolgattak, jó szomszédi viszonyba kerültek, a nehezebb időkben Southward ur még könyvre is kiszolgálta a portékát. A kereskedő egy pillanatra leemelte fehér zsokésapkáját és illedelmesen köszönt: -— Good afternoon, Sir! What can 1 do for you? Az iró meglobogtatta a kéziratcsomagot. — Mister Southward! Tűz ütött ki a házunkban. Rohanok vissza, kimenteni néhány dolgot. De ez a legfontosabb! Uj regényem! Sokévi verejték szunnyad benne. Vegye át, zárja a páncélszekrénybe, majd érte jövök . . . Mister Southward . . . A kereskedő rábámult. Furcsa döbbenet csillogott a szemében, mint a ragályt, úgy kapta el a vevője rémületét. Nem nyúlt a kézirat után, csak hátrált, hátrált a pult mögött a parányi iroda felé. Az iró izgalma fokozódott. Most már heves taglejtéssel ordított: —- Nem érti, Mr. Southward?! Ég a házam! Négy évig dolgoztam ezen a regényen. Vegye át, vegye el, helyezze biztonságba! De a boltos ekkor már eltűnt. Betámolygott a kis irodafülkébe, magára zárta az ajtót és vadul tárcsázni kezdett. Mi történt ezzel az emberrel? Megtébolyodott? Gyöngyöző homlokkal meredt az iroda bezárt ajtajára. Aztán egy másodperc századrésze alatt ráeszmélt valamire. Valami szörnyűre. Iszonyatosra és mégis magasztosra. Magyarul beszélt a brooklyni fűszereshez! Magyarul szólt hozzá, a mellőzött, majdnem elfelejtett magyar nyelven, az anyanyelvén, melyen sok évtizeddel ezelőtt először gagyogott a kis felvidéki városkában. Magyarul szólalt meg a balsorsnak ebben a kegyetlen órájában. Az agya angol mondatokat diktált, de a nyelve nem engedelmeskedett Magyarul beszélt és a zsokésapkás szatócsot kilelte a hideg, a hosasem hallott, számára összefüggéstelen szavak hallatára. Minél élesebben Tikácsolt a customer je, minél hevesebben gesztikulált, annál jobban hatalmába ejtette a rémület. Azt hitte, megtébolyodott a régi kedves vevő, és menekült a közveszélyes őrült elől, menekült és bezárkózott. Kétségbeesve rej mélte, talán kitart a rozoga AZ ELSŐ MAGYAR AKÁCFA VÁROS Szarvas, ez a nagy alföldi kulturközpont, a Hármas-Kőrös holt ágának baloldalán. Békés vármegye északnyugati részén fekszik. Nevét az ezen a helyen valamikor nagy számban található szarvasoktól kapta. Szarvasnak, mint lakott helynek keletkezése IV. Béla király idejére esik és az erre vonatkozó első feljegyzések az 1284—5. évekből származnak. Ekkor IV. Béla király a kőrösparti Szarvas-dombon táborozott és onnan adta ki rendeletéit. Részletesebb történelmi emlékek csak jóval későbbről, az 1425. évtől kezdődően vannak. Ebben az időben Szarvas kis falu volt és a ma határába tartozó részeken Halásztelek, Káka, Décs és Csabacsüd községek állottak. Régi birtokosai az Ábránfy-, Vezér-, Tárnok- és Nadányi-családok voliak. A török hódoltság korában Cserkesz Omár gyulai szandzsák-bég Szarvason várat emeltetett és onnan védte az uralmuk alá hajtott magyar területeket és intézte harácsoló hadjáratait a védtelen alföldi lakosság ellen. A török uralom megszűntével a vár elpusztult és lakosai is elszéledtek. A ma is fennálló Szarvas község 1722-ben keletkezett, amikor Harruckern János György hadiélelmezési biztos érdemei elismeréséül egész Békés vármegyét, benne Szarvas községet is jutalomként kapta az uralkodótól. Az élelmes pék az értéktelennek látszó és nagyrészt lakatlan területet népességgel látta el: betelepítette nagyrészt Nógrád, Gömör, Abauj, Zólyom és Pest vármegyékből jövő lakosokkal, akik szívesen jöttek a termékenységéről hires Békésbe földet művelni. Az urasággal megkötött szerződésben az evangélikus vallásu telepesek szabad vallásgyakoriatot is nyertek. Az első évben mintegy 300 telepes rakott álandó fészket Szarvason, de számuk fokozatosan növekedett. A jó föld és a különböző kiváltságok hire messzire elterjedt és ennek következtében mind többen és többen indultak el az aranykalászt termő békési sikság felé. Első birájuk Kugyela János, jegyzőjük Fáhry Sámuel, evangélikus papjuk Hrdina András, tanítójuk Deutschenschmiedt Dániel volt. Szarvas rohamos fejlődésnek indult, amit elsősorban a földesurakkal való jó viszony és a megkönnyitett jobbágyterhek eredményeztek. A telepes község lakossága állandóan növekedett. Nemsokára szűknek bizonyult a határ és sok uj telepes föld nélkül maradt. Ennek következménye nagyarányú kivándorlás lett, A szarvasi lakosság egy része kirajzott az uj hazából és részben közelebbi, részben távolabbi vidékre költözködött. így szarvasi kivándorlók alapították meg a közeli Kondorost, szarvasiak népesítették be Nagylak, Nyíregyháza és Csabacsüd községeket, illetve városokat. Szarvas a messzi környék legjelentősebb kulturális és iskolavárosává fejlődött. Ősi gimnáziumában ta-. nitott Vajda Péter, a nagy irodalmár, Jankó János, a híres rajzoló, Gregus Ágost, az irodalomtörténész, Ballagi Mór, a nyelvész, Zsilinszki Mihály, a történetíró, az iskola padjaiból kerültek ki többek között báró Kaas Ivor, a politikus, Chován Kálmán zeneszerző, Orlay Petrich Soma festőművész, Szendy Árpád zeneszerző, Petőfi Zoltán, dr. Melich János, a nyelvész, Szabolcska Mihály, Gyóni Géza, Hoitsy Pál csillagász. A jeles evangélikus prédikátor, Tessedik Sámuel itt ültette el az első akácfát Magyarországon és itt alapította meg a világ legelső gazdasági iskoláját, amely ipari iskolává bővült. A lánglelkü pap cikkeivel, tudományos munkásságával, könyveivel és gazdasági felfedezéseivel, a szikjavitással európai hírnévre tesz szert. Világhírű teljesítményei közül való az, amikor Szarvason elültette az első akácfát és ezzel meghonosította ezt a hasznos fát. FÖLDI PARADICSOM Nostradamus jövendölése a 19-ik század közepén. Az egész földön egyszerre fog kezdődni a tavasz. A Vezúv kitör. Olaszország lángba borul. Asszonyok fognak hadakozni, gyermekek a piacon szónokolni, holtak támadnak fel sírjaikból. Uj, soha nem látott nap jön fel az égre, amely soha le nem megyen, sugaraitól az egész világ uj színbe öltözik. A sárga hold a fekete égen elhalványul, elvész, a szivárvány lejön az emberek keblére. A kutyák elhagyják gazdáikat és a farkasok feltámadnak a sasok ellen. Nem fognak láncot készíttetni többé. A börtön neve meg lesz átkozva és elfelejtik. Nem fog senki kardot hordani többé. A vérontás meg lesz átkozva és elfelejtetik. Megszűnik a gyűlölet, a félelem, a kevélység; szeretet lesz ur a világon. A pénz elmúlik, nem lesz különbség gazdag és szegény között. Munkálkodni fog mindenki és boldog leend. ajtó, amíg megérkeznek a mentők. Nincs csattanói) a a történetnek. A szatócs előmerész-Eloltták a tüzet. A gyakorlott tűzoltók könyiyen eloltanak egy kéménytüzeí De akadnak tüzek, amiket mm lehet eloltani. Ezek a lelkekben lobognak. kedett a mentegetőző ango! szavakra. Kimagyarázkodtak lerendelték a mentőket.