A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-02 / 1. szám

2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Ssserkesztóség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EASY 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-590S 53 „$6.00 $3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.00 Half Year_______________$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. KARÁCSONYI FENYEGETÉS Gromiko orosz külügyminiszter karácsony nap­ján a szovjet parlament üléséből a következő üzene­tet küldte Amerikának és a szabad világnak: A berlini kérdést csak úgy lehet megoldani, aho­gyan Kruscsev ultimátumában előírta. A szovjet haj­landó a Nyugat ellenjavaslatait meghallgatni, de ra­gaszkodik ahhoz, hogy Kruscsev terve (Nyugat-Ber­­lin szovjetizálása “szabad város” hamis jelszava alatt) érintetlen maradjon. Ha a Nyugat és a szov­jet közt az ultimátum lejártával ilyen megállapodás,! vagyis a szabad világ részéről kapituláció, nem tör­ténik, akkor a szovjet a Berlinbe vezető ut ellenőr­zését átengedi a keletnémet kommunista kormány­nak és ha a Nyugat erre támadással merészel vála­szolni, a szovjet meszetávu rakétákkal és atombom­bákkal úgy tönkrelövi Amerikái) hogy ott milliók fognak elpusztulni. Mit szól ehhez a veszedelmes fenyegetéshez Washington? A hivatalos amerikai visszhang ez Ilyen vad fenyegetőzés orosz részről nem uj, min­dig háborúval fenyegetőzik a szovjet és azt is hal­lottuk már, hogy atombombás háború milliós áldoza­tokat hozna, persze a másik ol Halon is. Valószínűnek tartják Washingtonban, hogy Mikoján helyettes mi­niszterelnököt Kruscsev éppen azért küldi Ameriká­ba, hogy, Gromiko propagandázásától eltérően, ko­molyan tárgyaljon itt kibontakozási lehetőségekről. FOROG A SZERENCSE KEREKE Sztálin már nem az, ami volt kevéssel halála után. Már nem szeszélyes, őrjöngő, félelmetes zsar­nok. Az orosz kommunista párt lapja, a Pravda, a nagy Sztálin születésének 79-ik évfordulója alkal­mából dicshimnuszt zeng, egészen más húrokat pen­dít meg, mint tette Kruscsev a 20-ik pártkongresz- ! szuscn tartott beszédében. Gorki georgiai városból, Sztálin szülővárosából, azt jelenti a Pravda, hogy a nép nagy tömegei zarándokoltak el a város nagy fiá­nak szülőházához, hogy tisztelettel és szeretettel adózzanak emlékének. Bulganin sem az, aki volt. A “hazafias” háború j hős tábornagya volt, a kommunista pártvezetőség ki­magasló tagja, miniszterelnök. Kruscsevvel együtt sorra járta az ázsiai semleges országokat és a sza­badságszerető szovjet, nevében ócsárolta a zsarnoki, kizsákmányoló angolokat. Genfben Eisenhower el­nökkel parolázott, Londonban Erzsébet királynő ke­zet nyújtott neki. Mindez a dicsőség el van felejtve. Kruscsev azzal vádolta meg kecskeszakállas volt mi­niszterelnökét, hogy áruló volt és Bulganin ezt a vá­dat még megtoldotta azzal, hogy “én nem közönséges áruló vagyok, hanem a legaljasabb áruló.” Változatos és veszélyes a kommunista nagyságok élete, senkise irigyelje őket. KÍNAI CSODA KALÁSZOK A pesti Népszabadság szenzációs cikket közölt a kínai élelmiszertermelésről s a cikkben megemlí­tette, hogy egy kínai kísérleti gazdaságban egy hek­táron 277 tonna rizs termett, a rizsvetés oly sürü, hogy a lábon álló rizskalászok tetejűn gyerekek sé­tálhatnak. Fejcsóválva olvasták ezt az ezeregyéji mesét a pestiek, sokan biztosan szerették volna megfricskáz­ni azt a vörösgalléros Háry Jánost, aki ilyen nagyot és magasat mert lóditani, de nem mertek elmenni a. Népszabadság főhadiszállására, mert a Maiéter eset óta Pesten minden épeszű ember tudja, hogy nem jő főhadiszállásra járni. így hát többen telefonon a név­telenség védelme alatt alaposan megszólták a vörös­galléros elvtársat. Másnap a Népszabadság megfelelt a csufolko­­dóknak, rájukpiritott, hogy kínai kákán csomót ke­resnek, kinyilatkoztatta a mese valódiságát és azzal fenyegetőzött, hogy legközelebb b<v is fogja bizonyí­tani, hogy a kínai rizskalászok tetején sétálni lehet. Minthogy kommunistáknál az adott szó szent, semmi kétség, hogy eljön a bizonyítás napja. Akkor a Népszabadság minden egyes példányához mellékel­ni fognak egy kinai csodakalászt: tessék a kalász tetején sétálni! És ha lebuknak? Sebaj, lebuktak már nagyobbak is, Bucharintol Zsukovig, Bulganintól Zsi­­vágoig. Újév egy lton* és most ŐSI HAGYOMÁNYOK - HALHATATLAN BABONÁK Akik azt 'hiszik, hogy em­beremlékezet óta (mindig ja­nuár elseje volt újév napja, tévednek. A január elsejei újév aránylaig újkeletű — ab-, hói az időből való, amelyet a történelem újkornak nevez. A régi világiban különböző népeknél különböző . időben volt az év eléje; a legtöbbnél a természet ébredése idejé­ben — tavasszal. A középkorban, egészen a 16-ik századig, a keresztény országokban március 25-iké­­vel kezdődött az év. Angliában csak 1752-ben vezették be a január elsejei újévet és ezt követték : . an­gol gyarmatok is, amelyeknek egyike volt akkor a mi mai Amerikánk. Amikor az európai orszá­gokban az újévet március vé­géről áttették január elsejére, sokaknak nem tetszett az új­ítás, makacsul ragaszkodtak a régi időszámításhoz. Az új­ítás hívei ezeken a maradi népekben úgy bosszulták meg magukat, hogy április elsejé­re küldtek nekik újévi üdvöz­letét, például disznófejü em­ber képét, vagy olyant, ame­lyet Éva ősanyánknak a nagy­mamája irt alá . . . És küld­tek újévi ajándékot is — egy itce galambtejet. Aki ilyen üdvözleteket és ajándékokat kapott, azt ápri­lisi bolondnak csúfolták és a bolondos április hagyománya mind e mai naoig fennmaradt. Akárimikorra — tavaszra vagy télre — esett is az újév napja, az mindig a jókedvnek, vigasságnak napja volt. A régi Rómában mindenféle kicsapongás meg volt enged­ve azon a napon. A középkori Franciaország­ban újévet bolondok ünnepé­nek nevezték, az emberek ál­arcos bandákba verődve csin­talanul mulatoztak. Érd és szokások és bábo­­n'k füzednek az újév napjá­hoz. A Jó Pásztor Verses Krónikája ÚJÉVI FOHÁSZ Iria: SZEGEDY LÁSZLÓ Antarctica amerikai bázisán két pinguin köszönti az u j esztendőt. Égi kulcs csikordult az idő zárjában: kezdődik az uj év a suhanó mában. Uj esztendőt Írunk, égi áldást várunk; titkok ösvényein botorkál már lábunk. A mennybeli szférák vájjon takarnak? Mennykeli hatalmak vájjon mit akarnak? Jc szerencse, hogy a sürü égi fátyol sohasem lebben fel számunkra magától. Mert legtöbb esetben tragédia lenne, ha a titkos fátyol már most fellebbenne. A jövőt az ember hiába betűzi, mert a jövő titkát Isten híven őrzi. Uj évnek hajnalán égre száll a kérdés: miért van a földön oly sok világégés? Kik élesztik folyton itt a véres lángot? Kik gyújtják fejünkre folyton a világot? Kié itt a törvény? Kié itt az élet? Ki tartja jól számon, ki tett jót, ki vétett? Ki szabta meg sorsát a vérző magyarnak, akit a hatalmak öt részre szabdaltak? 3 aki el akarja nyelni a világot: ki zúdított reá muszka zsarnokságot? Mért van a sátánnak földön ily hatalma? Mért őröl oly lassan Isten égi malma? Fánk szitál az uj év: sorsunk uj folyója: ?esz-e égi kéz, «mely a magyart megóvja? Uj szabadságáért folyt el szive vére: rabsága ez évben vájjon véget ér-e? Találgatjuk fájón: lehet vagy nem lehet? Fe’eietet várva kémleljük az eget. Mit hoz a holnapunk? Mit hoz a jövendő? Melyik ösvény, amely bizton követendő? Melyik a bölcsesség bibliai kútja? Melyik a szabadság legbiztosabb útja? Mely kéz borit zöldet a véres avarra? Mely kéz hint le áldást a vérző magyarra? Mexikó őslakóinál, a máják­­nál, szokás volt, hogy újévkor edényeiket összetörtek, ruhá­kat elégettek és azokat újaik­kal pótolták. Dalmáciáiban a templomban | megáldott búzát szórtak a tyúkoknak, a gyertyákat (ke­nyérrel oltották el és a meg-1 perzselt kenyeret megették. A régi Európában szokás volt, hogy az ó-év utolsó nap­ján a családfő a Bibliát a pár­nája alá helyezte és újévkor reggelre ébredve becsukott szemmel felnyitotta, á kezét rátette egy oldalra és amit ott olvasott, azt szem előtt tar­totta az egész esztendőn át, bármihez is kezdett. Se szeri se száma a babo­náknak az1 újévvel kapcsolat­ban. Pennsylvaniába a németek ezt az újévi szokást hozták magukkal hazájukból: tizen­két hagymát kettévágnak, al­só felét sóval töltik meg, min­degyik hagymának egy hónap nevét adják és mindet felvi­szik a. padlásra. Másnap meg­nézik, melyik hónapnak olvadt el a sója. Amelyiké elolvadt, az esős hónap lesz. Dalmáciában újévkor mér­tékkel kell inni, mert aki új­év napján leissza magát, az egész évben részeg lesz. És jól be kell falatozni, mert aki újév napján éhes, annak egész évben korogni fog a gyomra. Romániában az a babona járja, hogy újévkor az állatok beszélni tudnak. De jaj an­nak, aki megérti a szavukat, még abban az évben meg fog halni. Indiában újévkor — amely december 19-én van — az asz­­szonyek egy font vajat és egy font cukrot ajándékoznak a sógornőjüknek. Ennél sok­kal többet kell. ajándékozni a szent embernek, a hindu pap­nak, ha van miből . . . Aki egy tehenet ajándékoz a papnak, üdvözölni fog. Aki egy bikát ajándékoz, a Sívába jut —- a hetedik menyországba. Aki elefántot ad, abból király lesz vagy császár. Aki. mindezek­nél értékesebb ajándékot: egy darab földet ad a szentember­nek, abból maharadzsa lesz. A spanyolok, akik elsőnek | hódították meg ezt az uj vi- j lúgot, amelyben mi élünk, ma­gúi kai hozták a 12 szöllö­­szem hagyományát, mely úgy szól, hogy ha mind a 12 sze­met egyszerre lenyeljük pont 12 érakor, az uj .évnek mind a 12 hónapjában szerencsések és boldogok leszünk. Az angolok kalácsot, oszto­gatnak az éjféli látogatóknak, akik viszont kenyeret és sót hoznak magukkal. És a skótok ... Mit gondol nak, hogyan (ünnepelnek újév beköszöntésekor a zsugorisá­gukról hires skótok? Úgy, hogy az évfordulat percében a gyerekek egyik asztaltól a másikhoz szaladgálnak és sü­teményt meg candyt kéregéi­nek. Mi magyarok az óhazából hoztuk azt a szokásunkat, hegy a kéményseprő seprűjé­ből kitépünk pár szálat, a jö­vő évi boldogság zálogait. ÁLLAMI KÖTELEK PRÁGA — A városi tanács •határozata értelmében rövi­desen állami tulajdonba men­nek át az összes szállodák. ÓPÁLYI TEMPLOMA Cpályi község 180 éves gö­rögkatolikus templomát az egyházközség hivei nagy ál­dozatkészséggel tatarozta t­­ták, belülről újonnan festet­ték. A megújított templomot dr. Rajkovich István hajdú­­dorogi görögkatolikus általá­nos püspöki helynök áldotta meg, a környékről egybe­­gyüit tizenöt pap segédleté­vel. A DIKTÁTORFIU SZERELMEI Trujillo kalandos élete Hollywood sztárjai között Amint az előző cikkben megírtuk, a dominikai diktátor elkapatott fia, elunta a sivár katonai éle­tet, a Fort Leavenworth tiszti iskolából Hollywood felé vette útját. Ramfis egy millió dollár költőpénze, uj ruhái, ivótársai és ajánló levele a filmkoloniához minden utat megnyitott előtte. ígéretéhez hiven Gábor Zsazsa kezébe vette Ram­­fist. Bel-Airban havi 2500 dollárért egy villát béreit, cselédséggel felszerelve és minden drága üzletben hitelt nyittatott az ifjabb Trujillonak. Mi több, egy csomó ismert színésznőt is bemutatott neki, akik kö­zül a legismertebb volt Kim Novak, Lita Milan, Debra Paget, hogy csak néhányat említsünk. Hollywoodra arany napok viradtak. Ramfis költekezése mesebeli volt. A Gábor kisasszonynak a hálás gavallér 17,000 dolláros bundát és egy 5000 dolláros sport kocsit aján­dékozott. Kim Novak még drágább autót, gyémánt karkötőt, függőt kapott. A hölgyek szájából csak úgy ömlött a dicséret. Zsazsa nem csak Ramfisról, de még a papájá­ról is mint a világ egyik legnagyobb jóltevőjéről nyi­latkozott. Kis Novak egyenesen hozsannákat zengett róla olyan harsogva, hogy a végén a nem éppen szé­gyenlős Columbia film vállalat, amelynek szerződése volt a művésznővel, ráparancsolt, hogy fogja be a száját. De a film társaságnak nehéz dolga volt el­­csittitani Kinrmet, aki abban a hitben volt, hogy az ifjabb Trujillo elveszi feleségül — addig, amíg ki nem derült, hogy Trujilonak nem csak felesége, de hat gyermeke is van. Amikor az amerikai sajtó tett néhány csípős megjegyzést a dáridókkal kapcsolatban, Trujillo tit­kára nyilatkozott: — Trujillo tábornok a világ leggazdagabb fiatal embere s saját vagyonán kívül gondos atyja havi 50,000 dollár költőpénzt küld a fiának. A tábornok nem érti, hogy a sajtó miért hühózik? De most már néhány amerikai politikus is fel­tett néhány kinos kérdést. Nem tudták megérteni, hogy ifjú Ramfis, aki állítólag egy kemény katonai kurzusra jött Kansasba, Llollywoodban szórja el a hölgyekre azt a katonai segélyt, amelyet Amerika adott a Dominicánus köztársaságnak egy évre. Bár a katonai szakértők Fort Leavemvorthban titokban próbálták tartani a diktátor fiának viselke­dését, az idősebb Trujillo dühösen kijelentette, hogy megszakítja a jó viszonyt Amerikával. Ami igen je­lentőségteljes volt, ha meggondoljuk, hogy az öreg Trujillo uralma első éveiben milliókat költött itt pro­pagandára, hogy megnyerje az amerikai közvéle­ményt. Ugyanakkor a diktátor csatlósai New York­ban, Miamiban, Porto Ricoban gyilkolták a domini­­cani menekülteket. A. diktátor dühe nem ismert határt. Azonnal visszarendelte a 30 dominicánus tisztet, akik szintén itt tanultak és rendeletet adott, hogy ha fia sok clári­­:lót látott hajója, Angelita, kiköt, egy nagy tisztelgő küldöttség hódoljon Ramfisnak. A dominicánus par­lamentre ráparancsolt, hogy utasítsák vissza az ame­rikai segélyt és azzal fenyegetőzött, hogy felbontja a velünk kötött szerződést, amely megengedi, hogy radar állomást építsünk a köztársaságban. A hollywoodi mámor Ramfis fejéből is kezdett elpárologni az amerikai sajtó hűvös szelétől, de mi­előtt haza vitorlázott, kijelentette, hogy tisztára ne­vetséges őt bármelyik színésznővel házassággal kap­csolatban említeni. Ezt igen sértőnek tartotta magá­ra és a Dominicánus államra nézve. — Ha a válásom befejeződik, valószínűleg ismét megnősülök, de csakis atyám beleegyezésével. Én meg kíséreltem barátokat szerezni az országnak azzal, hogy mindenkivel barátságos és bőkezű voltam. De Hollymoodban csak kihasználtak és kinevettek. így végződött ez a kis diplomáciai affér Ameri­ka és a Dominicánus Köztársaság között. PÁRIS— Az Európai Gazdasági Tanács 73 mil­­’ió dollár kölcsönt adott a török kormánynak. Tö­rökország pénzügyeinek alátámasztására. Ennek a közlésnek fő érdekessége az, hogy a 73 millió dollárt részben oly országok adták, amelyek még nemrég, a háború után, maguk is pénzsegélyre voltak szorulva ás a Truman-féle Marshall-Tervből sokszáz milliós kölcsönöket -és adományokat kaptak. Ezek: Anglia, Nyugat-Németország, Franciaország, Belgium, Hol­landia, Dánia, Norvégia, Ausztria. ■ BRESLAU, Szilézia— Valerian Zielanka kishi­­vatalnok arról álmodozott, hogy milyen nagyszerű lenne, ha az ő fia egy amerikai milliomos lányát ve-­­hetné el feleségül. Irt a helyi lengyel lapnak, segít­sék őt hozzá, hogy ez az álma valóra váljon, Írja­nak General Motorsnak, hogy adja a lányát felesé­gül a Zielanka fiúhoz és adjon mindjárt egy Cadillac autót neki, jövendőbeli vejének. Az újság felvilágo­sította az álmodozó lengyel apát, hogy *az eset re­ménytelen. Ugyanis General Motors nem egy generá­lis, hanem egy nagy detroiti automobilgyártó vál­lalat és — nincsen férjhezadó lánya. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Ggy évre ___*.____________$6.0< fii évre ____.__________$3.5(

Next

/
Thumbnails
Contents