A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 1. szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÚ PÁSZ (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD FHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszt, .„ég és kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 aOgSteo 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: úgy évre_________,________$6.00 fél évre________________ $3.50 SUBSCRIPTION RAILS: One Year_________________$6.90 Half Year________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Offict of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. A MEGRÉSZEGEDETT KÁDÁR Kádár Jánosnak ugylátszik személyesen is fejébe szállt a sputnik dicsősége — legalább is úgy viselkedik, mintha egy tényleges nagyhatalom és nem egy bábkormány feje lenne. A napokban a UN egyik bizottsága megpróbált egy levelet eljuttatni a magyar kormányhoz. A levélben aggodalmának adott kifejezést, amiért a magyar kormány árulás cimén bíróság elé állitja Maleter Pált, Kovács Istvánt, Kapocsy Sándort és a forradalom más vezetőit. A levél visszajött a washingtoni magyar követségről — ahová kézbesítették — azzal a megjegyzéssel, hogy a szóbanforgó UN bizottságot a magyar kormány nem ismeri el, ennek folytán tehát a követség “nincs at-ban a helyzetben, hogy e bizottság közlésiéit továbbítsa kormányának.” A UN nem tudja erőszakkal kikényszeríteni döntéseit, de még igy is kinosan hatott Kádárék szemtelen és kihivó magatartása ezzel a világtestülettel szemben. Kádár nyilván egyetlen tekintélyt ismer — azt, amelyik a nyakán ül. Azt, amelyik nem képes tankokkal kikényszeríteni döntéseit, Kádár mellőzhetőnek tartja. Az egész helyzetben csak az a mulatságosan fonák, hogy Kádár úgy viselkedik, mint a gyerek, aki megpróbálja apja nadrágját viselni. A VÁLTOZÓ IDŐJÁRÁS Mark Twain mondotta, hogy az időjárásról mindenki beszél, de senki sem csinál valamit az érdekében. Ma már megVá!zoít»a helyzet. A sztratoszféra titkainak kutatása közben az időjárást is tanulmányozzák és kinyomozták eredetét. A világűrben lejátszódó robbanások, ia nap tüze befolyásolják a föld légköri viszonyait. De a mi modern, ipari korszakunknak is szerepe van abban, hogy megváltozott az időjárás. A gyárak, autók, óriási gáztömege, füstje felmelegitik a földet és a levegőt, melyet carbon dioxide gázzal árasztunk el, felborítva ezzel a föld normális melegének egyensúlyát. Minden alkalommal, amikor befütünk, hozzájárulunk ehhez a tüneményhez. A tenger, a levegő eddig egyensúlyban tartották a föld teimperaturáját. Az ember készítette ipar most mint váratlan tényező szól bele a természet rendjébe, felborulással fenyegetve azt Természettudósok jóslata szerint lehet, hogy uj jégkorszak felé haladunk. De ennek ellenkezője is történhet és uj trópusi korszak keletkezik. A nap hevét a tengerek nyelik el és azt áramlatok továbbítják a világ minden tája felé. A tenger a föld fűtője és hűtője is egyben. Az ember termelte carbon dioxide gáz átengedi a napsugát melegét, amely a föld felé irányul, de akadályozza a visszasugárzást. Ez a magyarázata annak, hogy melegebb lett a föld. Mit tartogat számunkra a jövő semmiféle (meglepetések várnak az uj nemzedékre? Ezt majd csak egy évtized múlva tudják megjósolni a geológusok, természettudósok, csillagászok, akik a rejtély megoldásán fáradoznak. NIXON A MAGYAROKÉRT Nixon alelnök nem feledkezett meg annak évfordulójáról, hogy népszerüségszerzés céljából 1956 decemberében elutazott az osztrák-magyar határra és tolmács segítségével beszélgetett magyar menekültekkel. Az évforduló alkalmából kijelentette, hogy Amerikának erkölcsi kötelessége fokozott mértékben segíteni a.menekülteken; a kongresszusnak többet kell tennie, mint tett a múlt évben, amikor ő az osztrák határról hazatérve Eisenhower elnöknek javaslatokat tett és az elnök a kongresszust e javaslatok elfogadására kérte. A kongresszusban egyébként már korábbi években is sokszor volt szó a magyar és a többi középeurópai bevándorlás fokozásáról és ez alkalmakkor Nixon, mint kongresszusi képviselő, majd mint szenátor, mindig a magyar és a többi középeurópai bevándorlás ellen szavazott, a MICarran-Walter-féle bevándorlási törvényt támogatta, amelynek alapelve az, hogy a magyarok és a többi kelet-, közép- és déleurópai nemzetek nem-kivánatos bevándorlók. A ma-Igy néz ki az amerikai sputnik, mindössze három és egynegyed font, amely majd tavasszal fog felrepülni a világűrbe. A KALENDÁRIUMOKRÓL Cisio Jánusnak nevezték hajdanában a naptárakat s a magyar Cisick — köznyelven Csíziók — legrégibbje a fPeer Codex 16. századbeli (kézirat Cisioja, amely nem egyéb, mint az 1580-ban Jeannes királyi Írnoknak németből magyarra fordított ilyen könyve. A már nyomtatásban megjelent csíziók közül Magyarországon a legrégibb az, mely 1592-ben Debrecenben jelent meg és címe az akkori helyesírás szerint: “Cisio Magyar nyelven rendszerirji napoknak megszámlálásáról igazán rendeltetett: Avattatott ez mellé az világ teremtésétől fogva való rövid Chronica”. „A tudós Schwartner professzor szerint még ennél is régibb az a Cisio, amely 1584-ben Nagyszombaton jelent meg, sőt a Cssrey Janka krasznai könyvgyűjteményében találtattak 1557 és 1553- ból való naptárak is. Régi írások még ezeknél is ódonabb kalendáriumról tudnak. Ezt Jchanennes de Gamundi szerkesztette 1439-ben, mégpedig két fatáblára metszetten a következő címmel: “Kalendariom. Az égnek forgásából megismert és alárendelt praktikáival eggistenben és mostani Urunk Jesus születése után MDLXXI. esztendőre Cureleniai Számadó Jacobus mester krakkai aeademiánuk Astrolcg indicioma szerént. E. G. által magiarra forditatoth, Standoff er Gáspár által Béczben niomtatott az felséges Róm. Chászár ltgielmes eng;: eleiméből.” Az úgynevezett praktikák minden középkori naptárban benne vannak. Ezek a praktikák az egyes napok asztrológiai jelentőségét Írják le: mikor jó fürdeni, eret vágni, köpölyt vetetni, avagy pürgáló szerekkel élni. A csíziókat annyira szerette a nép', hegy a tulajdonképeni kalendáriumok még a 18. század elején is alig tudták azokat kiszorítani a közhasználatból. Magyarországon annakidején a Lőcsei Kalendárium volt a leghíresebb. Az elsőket Frőlieh hírneves matematikus állította össze és a naptári részen kívül rövid1 krónikákat, jövendöléseket, mindenféle históriákat és adomákat is közölt. A komáromi kalendárium is közkézen forgott, de legelterj edtefeb volt már a múlt század végén az úgynevezett Százesztendős Kalendárium. A naptár első oldalán az időszámlálást találjuk, utánamindjárt “A’ Változó Ünrie-i péknek Száz Esztendeig-való Mutató Tábláját”. A hónapok nevei régi mód szerint Íródnak, például: Januárius: Boldog-Asszony. Hava, Február rius: Bőit-elő-Hava és igy tovább. Következik utána a különböző országok pénzértéke és NapholNbéli Fogyatkozások. Az esztendő r k Négy Részeiről versekbe foglaltan mond véleményt, a télről igy rímelve: Könnyen beszél, a' ki mindent szerzett Télre, Felrakta Kolbászát Padláson kötélrs. Meleg házban danol, nem megy hideg szélbe. Istent fél,^ryaisanyét bátran sütíet délire. A nyárról szóló versében elmondja, hogy: Áldott mag! Buza-mag, a' kenyérnek m?gv% Mikor az Istentől meg-vagyon áldoiva. Szép szóra szeme nő szép virágozva. Szent István napjára, épen Nyárba jutva. Nagy Pál tolnalljai ev. rcf. esperes talált egy ilyen 1799- ből való naptárt. Nagy tért juttat a Plánétáknak, amelyekről' bőségesen értekezik. Az 1799-ik naptárcsináló ezt nem tartotta fölöslegesnek, mert eleinte rendkívül sokat adtak arra, ki- minő Plánétóban született. Mutatja ezt egy, az egyetemi könyvnek belső táblájára, egykori tulajdonosa, Beleznay Janka, igy irta föl a fia születését: .1688 Die 27-ta Aug. adott Isten eő sz. Felségemnek edgy fiú magzatot, mely lett Marsok alatt léivő plánétában, délután két, három óra tályiba.” A százesztendős kalendárium többi részét a gazdasági teendőkre való intések, a közhasználatban levő méretek leírása egy tinta készítéséről szóló recept s “A’ Magyar Királyok Idő-Rende” . rekeszti be. Hajdani szokás szerint a kalendáriumban fűzött, üres jegyzéklap naplóul is szolgált Batha Bálint uramnsk, aki oda jegyezte fel, hogy a nagyatyja 1798-ban halt meg, atyja Batha Pál 1823-ban, “kedves feleségem Demo Mária pedig az 1841-ik esztendőben múlt ki a világiból.” 1800-ra tömérdek naptár készüli. Különösen a bécsi Löschenkohl kohlmarkti gyaroknak és a többi középerópaiaknak sokkal, őszintébb, igazi barátai vannak a kongresszus »mindkét házában. V bcltjában vásároltak találtattak minden főúri háznál. Hires kalendárium volt dédanyáink idejében az Etrandos des Gracés pour les Dames. Első lapján József nádor feleségének, Alexandra Pávlowna orosz hercegnőnek, magában a könyvben József nádor, Károly királyi herceg és Suwarov orosz tábornagy képei láthatók. Mint egy régi feljegyzés mondja, ez a kalendárium “tükörrel festett módikkal felékesitve és selyem táblával 1 for. 45 kr.”, de mint tovább mondja: “Néhány nyomtatványok napkeleti módi táblában vágynak köttetve és igen szépek azok, úgymint az elefántcsontból készült táblájának ára G arany.” A Zeitvertreibs Kalender, amelynek képei “ánglus módon vágynak rézbe mettzve és a Chinai császárnak mulató katélyairól” is volt benne cikkely, valamint “egyfáju Táraságnak való uj játék” leírása. Magyarországon csak a múlt században kezdtek divatba jönni az Almanah-nak nevezett naptárak. Legnevezetesebb volt a Kisfaludy Károly Aurorája, melyben a hires Aurorakor összes jelesebb irói közölték munkáikat. Ez az Almanach keUveltette meg az akkori idők asszonyaival, leányaival a magyar irodalmat. DANTE ÉS AZ ISMERETEK Dante, az “Isteni Színjáték” halhatatlan Írója abban a korban élt, amikor a müveit világnak sok mindenről nem volt még tudomása, amit ma természetesnek tartunk. Nem ismerte -például a zsebórát, minőt V. Károly francia király 1380-ban hordott először; nem ismerte a könyvnyomtatást, Gutenberg találmányát; nem tudhatott Amerikáról, amelyet csak 1388-ban fedeztek fel (állítólag Kolombus előtt) a Zenofivérek; nem hallott az Indiába vezető útról, amelyet1 1415-ben Hajós Henrik uralkodása alatt a portugálok fedeztek fal; nem hallott Atlantiszról, az elsüllyelt világrészről, sem az Azori-szigetekről, amelyeket Yanderberg 1436 ban járt be, sem a Zöldfok-szigetekről, amelyekre 1449-ben bukkantak rá; s az olasz Cadamastro csak jóval később hajózott Afrika nyugati részébe, a Senegal és a Niger torkolatai felé. Mindezek ellenére a dantei zseni máig is kifürkészheteí- I len csoda maradt. KOSSUTH LAI0S SZÁRNYSEGÉDJE -ABRAHAM LINCOLN TÁBORNOKA A régi időkben történt, Napoleon hatalma fényében sütkérezett még ekkor, hogy Keszthelyen, a hullámzó Balaton partjainál, Ásbóth János uraméknál, 1810-ben a hatodik gyermek meglátta a napvilágot. Ásbóth Jánci, a bácsmegyei koronául adalcmiban volt ekkoriban alkalmazva és csak nemrég temette volt éppen el első feleségét, Svayhar Lujzát. Tátrai Illés kánya, második felesége ajándékozta meg férjét fiú- és leánygyermekekkel. Gyors egymásutánban jöttek a világra Teréz, Gergely, Lajos, Mária, a kis János, azután Sándor, végül Ilona és a fiatalkorában elhalt Tivadar. Ásbóth Sándor, aki karácsony előtt néhány nappal született, nagy karriert futott be. AKIT A FORGÓSZÉL ELKAP Ásbóth Sándor a technika iránt érzett nagy hajlamot. Ez volt minden öröme, passziója. Amikor felcseperedett, a középiskola elvégzése után mérnöki pályára adta magát és hamar kitűnt szorgalmával, eszével. Nagy tervei voltak és sokat várt az élettől, amig harminchétéves korában váratlan esemény nem zökkentette ki előre kidolgozott életút járói. Elkövetkezett negyvennyolc. Csakúgy, mint annyi más tehetséges magyar embernek, Ásbóth Sándornak is keresztezte útját a háború. Ásbóth Sándor mérnöki karrierjének is ugylátszott, vége lesz. Amikor önként beállt Kossuth zászlója alá, maga sem hitte volna, hogy éppen ezáltal tesz majd olyan jövőre szert, amely világhírét biztosítja. Világos után Ásbóthnak is menekülnie kellett. Az osztrák menten felkötötte vagy legalábbis elzárta volna. Mint katonatiszt, utóbb Kossuth szárnysegédje is lett, majd még magasabb rangra emelkedett. A történelmi események Világos után Törökországba sodorták, ahol Kiutahiában telepedett meg egy időre Kossuth Lajossal. Itt az elűzött kormányzó titkára volt. INDULÁS AMERIKÁBA Erre az időre esik Kossuth Lajos dicsőséges útja az Újvilágba. Kossuth Lajost Amerika meghívta, látogassa meg őket, tartson előadásokat a magyar szabadságról. Ásbóth Sándor Kossuth Lajossal utazott a töiVYieny tengeri hajón. Amerikában egyideig Kossuth Lajossal dolgozott együtt, azonban amikor Kossuth vLuzautazott, ÁAtcth továbbra is megmaradt az Egyesült Államok földjén. Isidét régi foglalkozásához tért vissza és mint mérnök szépen keresett. Amerika ekkor volt fejlődése legaktívabb fokán és a nagyvárosok szinte gombamódra nőttek elő a földből. Ásbóth keresett mérnök lett; nemsokára megbízzák a new yorki Central Park megtervezésével. Ásbóth tervei szerint épült is aztán meg az a hatalmas kert, amely máig is egyik híressége New York városának. ÉSZAK A DÉL ELLEN Ekkoriban történt, hogy Amerika megvívta belső háborúját. Ismeretes, hogy a polgárháború Észak és Dél között főképpen a rabszolgaság fenntartása, vagy fenn nem tartása miatt robbant ki. Az északi, nyugati népfajokból összetevődött és műveltebb amerikai államok nem akarták tűrni, hogy a déli államok, le egészen a mexikói határig, állati sorban tartott rabszolgákkal műveljék földjüket. A háború minden valódi amerikai polgári megmozgatott és Ásbóth, a volt magyar törzstiszt, természetesnek találta, hog>' belépjen a rabszolgaság és fajgyűlölet ellen küzdő északi hadseregbe. Miután katonai képességei hamar ismeretessé váltak feljebbvalói előtt, magyarországi rangjánál magasabb beosztást kapott és a hires pearidgei ütközetet már Ásbóth nyerte meg dandárával. Mire a háború befejeződött, Ásbóth már mint az Egyesült Államok tábornoka tette Amerikában a magyar nevet ismertté. A véres polgárháború Amerikának mintegy félmillió emberébe került. Az unió azonban egységében megszilárdult és az ellentétek Dél és Észak között eltűntek. 1865-ben Lincoln elnököt egy Booth nevű szinész a washingtoni sziflházban revolverrel agyonlőtte. Utóda Johnson lett, majd Grant tábornok, aki Ásbóthnak volt parancsnoka a polgárháborúban. Ásbóth ekkor már ismert amerikai személyiség volt. Az alapjaiban ujraépülő államnak szüksége van most már magasabb képzettségű államférfiakra. Amerika befelé egységes, kifelé pedig ! arra törekszik, hogy méltó személyiségek képviseljék az ujraegyesült Uniót. A washingtoni államférfiak választása az egyik nagyköveti állásnál most már Ásbóth Sándorra esik, akit leküldenek Argentínába nagykövetnek. Buenos-Airesbe azután rövidesen meg is érkezik a magyar születésű amerikai nagykövet, hogy uj posztját elfoglalja. Újra nagy feladatok állnak előtte : a déliekkel rokonszenvező délamerikai államok rokonszenvét uj hazája iránt elnyerni. Azonban a Gondviselés nem engedte meg a magas polcra emelkedett magyar niérnuanek, hogy újabb céljait elérje. 1868- ban rövid argentínai tartózkodás után, Buenos-Airesben hirtelenül meghalt.