A levéltári anyag mennyisége: 107,5 ifm., évköre: 1610–1998.

A győri gyülekezet Magyarország egyik legrégebbi és legjelentősebb evangélikus gyülekezete. A 16. században a győri végvárban szolgáló német evangélikus katonák lelkészt tartottak, aki a városi híveket is gondozta, de Huszár Gál neves magyar prédikátor is működött a városban. A 17–18. század fordulóján a dunántúli pietizmus egyik fő helyeként az evangélikusság fontos egyházi-kulturális központja volt a város. Győr evangélikus püspöki székhely is volt Kapi Béla és Túróczy Zoltán dunántúli püspökök idején 1952-ig, majd 2000 óta ismét, mivel itt van az újra létrehozott Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület székháza.

A gyűjtemény 1685-től őriz anyakönyveket, s a gyülekezet nyilvános szabad vallásgyakorlatának megszüntetését kivéve (1749-1782) hiánytalanul megvannak a kötetei. Különös értéke van az 1749-ben elvett és 1942-ben visszakapott két anyakönyvnek (1700-1730 és 1731-1749), kiemelt jelentőségüket az adja, hogy minden év elején pár mondatos helyzetképpel kezdődik, amelyek a történelmi eseményekre (Rákóczi szabadságharc), az evangélikus egyház helyzetére, a házállapotokra, illetve a gyülekezet életére vonatkoznak.

Az iratanyag rendezett, s a fentebb említett irattípusok szerinti rendben található. Részletes raktárjegyzék is segíti a kutatást.

A levéltár szociális- és szeretetintézmények és oktatási intézmények anyagát is őrzi. A benne rejlő névanyag miatt igen értékesek az 1785-ben újraszervezett elemi iskola algimnáziumi anyakönyvei és vizsgakönyvei. Említendő az árva- és szegényintézet, a későbbi Szeretetház és Diakonissza Anyaház iratanyaga is. (A betegek jegyzőkönyve, a nővérek személyi lapjai, internátusi növendékek adatai, árvaokmányok emelhetők ki közülük.) A Győr környéki filiák és szórványok iratai, köztük gyülekezeti törzskönyvek is fellelhetők. Az elmúlt tíz évben indult az Evangélikus Hittudományi Egyetem győri kihelyezett tagozatának hitoktatói szaka, amelynek iratait, szakdolgozatait szintén e levéltár rendszerezi és őrzi. Említést érdemelnek a magán adományozók irathagyatékai is. A jelentősebb személyi hagyatékok közül említendő dr. Schulek Tibor egyháztörténész, Túróczy Zoltán püspök, D. Szabó József püspök irathagyatéka. A vegyes iratok között 18. századi levelek is találhatók. Figyelmet érdemel a két világháború között működő egyháztársadalmi egyesületek (Belmissziói Egyesület, Énekkar és a Diákszövetség) iratanyaga is.